Szerény üzlet a legális bérbeadás

A közhiedelemmel ellentétben nem jelent óriási üzletet egy lakás bérbeadása, főleg, ha rendesen adóznak is utána. Magyarországon a rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint 70 ezren fizettek be ilyen címen jó 17 milliárd forintnyi adót.

Háromszoros túlsúlyban a "feketézők"

Nincs napirenden az ingatlan-bérbeadásból származó eltitkolt jövedelmek felderítésének célzott szigorítása - válaszolta az APEH az [origo] kérdésére. Az adóhatóság szerint mégis nő a valószínűsége annak, hogy napvilágra kerülnek efféle esetek, mert ez régóta "különösen fontos kérdése a személyijövedelemadó-vizsgálatoknak", és a feketegazdaság elleni fellépés egyébként is egyre nagyobb szerepet kap az APEH tevékenységében.

A bérbeadásból származó jövedelmek csak a véletlenszerű ellenőrzések vagy az egyéb kiválasztási szempontok alkalmazásával indított vizsgálatok során kerülnek a revízió látókörébe. A vagyonosodási vizsgálatok során összevetik a magánszemélyek bevételeit és kiadásait, és a kiválasztásnál elsőbbséget kapnak (többek között) a nagy értékű ingatlannal rendelkezők - írta válaszában az adóhatóság.

Bizonyára kevesen gondolnák, hogy noha köztudottan az egyik legjellemzőbb adókikerülési magatartásról van szó, Magyarországon így is él 67 780 olyan magánszemély, aki legálisan, a kapott bérleti díj után az adót megfizetve adja ki ingatlanát. Az általuk bevallott adó összege 17,2 milliárd forintot tesz ki (az adatok 2005-ösek, frissebbek még nem állnak rendelkezésre).

Valamelyest árnyalja a képet, hogy e közel 70 ezer fős tömeg jó részét bizonnyal azok alkotják, akik kénytelenek számlát adni, mert - ténylegesen vagy formálisan, egy alkalmazott számára - vállalkozások bérelnek tőlük lakást, irodát.

Az általunk megkérdezett szakemberek szerint még nem készült felmérés Magyarországon arra a kérdésre, hogy mennyien lehetnek azok, akik "feketén" adják ki lakásukat. Csak a hirdetési újságok és internetes adatbázisok méretéből következtethető ki, hogy rengetegen.

"Tudomásom szerint a szürkegazdaság visszaszorítására irányuló törekvések odáig még sohasem fajultak, hogy a döntéshozókban felmerült volna az érdeklődés: miért és hogyan működik és mekkora az, amit vissza akarnak szorítani" - fogalmazott érdeklődésünkre Varga Dénes, a DEM Információs és Gazdaságkutató Iroda ügyvezetője.

Varga Dénes hozzátette, a DEM szerint könnyen lehet, hogy a lakások bérbeadóinak egynegyede ad számlát, a bérlet díjnak pedig talán a harmada adózott. A különbség oka, hogy a legális bérbeadásnál fajlagosan magasabbak a bérleti díjak - nemcsak az adó, hanem a lakások jellemzői miatt is. (E vélekedést alátámasztja, hogy a 17,2 milliárdot az adózók számával elosztva 250 ezer forint feletti éves befizetést kapunk, ami - 25 százalékos adó mellett - az átlagnál valóban magasabb bérleti díjat feltételez.)

A DEM vezetőjével egybehangzóan vélekedett Vámosi-Nagy Szabolcs, az APEH korábbi elnökhelyettese, az Ernst & Young Magyarország adóigazgatója. Becslése szerint legalább kétszer, de inkább háromszor annyian lehetnek a feketén, mint a legálisan bérbeadók. A társasházi törvény szerint ugyan be kell jelenteni a bérbeadást a közös képviselőnek, de a gyakorlatban ez vélhetően gyakran elmarad.

Vámosi-Nagy Szabolcs ugyanakkor felhívta rá a figyelmet, hogy az APEH által megadott, fent idézett statisztikában nem szerepelnek azok, akik azt választották, hogy az összevont adóalap részeként adóznak a kiadott lakásukból származó jövedelem után.