A munkásifjúság kulturális nevelésének néhány kérdéséről

 

Az elmúlt másfél esztendőben - mióta szövetségünk többet törődik az ifjúság szórakozásával, művelődésével - a szakszervezeti szervekkel végzett közös munka eredményeképpen jelentősen fellendült az üzemi ifjúság kulturális nevelése. Kitűnő kezdeményezések születtek, amelyeknek széleskörű elterjedése - fontos részét képezi a munkásifjúság közötti kulturális nevelőmunkának.

Követésre méltó példák

Számos üzemben újabb fiatalok egész sora kapcsolódott be a kultúrcsoportokba, és sok helyen a diszisták újakat is alakítottak. A DISZ-szervezetek egyre több szórakozási, művelődési alkalmat teremtenek, s mindinkább kiveszik részüket a művészeti csoportokban, kultúrotthonokban szereplő fiatalok neveléséből. Számos kultúrcsoportokban és kultúrotthonokban megalakult - a helyi DISZ-szervezet vezetésével - a kultúrcsoportokban lévő fiatalok nevelése, összefogása a DISZ-csoportok. Nagyobb gondot fordítanak a fiatalok politikai nevelésére és sok szervezeten kívüli fiatalt vonnak be szövetségünk soraiba.

A DISZ által kezdeményezett seregszemlék jelentősen megjavították a művészeti tömegmozgalom tartalmát, belső életét, a műsorok kiválasztását. Örvendetes, hogy az üzemi fiatalok kezdeményezésére egyre jobban törekszenek a munkásmozgalom forradalmi, kulturális örökségének ápolására. Újra énekelik a forradalmi munkásdalokat, szavalják az osztályharcos költészet remekeit, egyre ismertebbé válnak a magyar munkásosztály nagy fiainak, József Atillának örökbecsű alkotásai. Színjátszó-csoportoknál és a József Attila olvasómozgalomban is tapasztalhatjuk - ha még nem is kielégítően -, hogy növekszik a felszabadult munkásosztály életével, a szocialista munkával kapcsolatos új magyar, szovjet és népi demokratikus művek előadása és olvasása.

Igen örvendetes, hogy a seregszemléken résztvevő kultúrcsoportok nagyrészében beszélgetnek, előadásokat tartanak a seregszemlék névadóinak, a kommunista ifjúsági mozgalom kimagasló alakjainak, mártírjainak életéről.

De a seregszemlék legnagyobb eredménye talán nem is fiatalok öntevékeny művészeti mozgalmának fejlődésében jelentkezik leginkább, hanem abban, hogy a DISZ-szervezetek a helyi kulturális erők felhasználásával, nemes szórakozási és művelődési alkalmat kezdenek teremteni az üzem fiatalságának széles körei számára. Csak egy példa a sok közül. Az Egyesült Izzó DISZ-alapszervezetei az elmúlt négy hónapban 45 klubestet rendeztek a fiatalok kisebb közösségei számára, és 10 közös mozilátogatást szerveztek. A színüveg-szerelés DISZ-szervezete megtekintette az Operaház technikai berendezését, végignézett egy próbát, s beszélgetést szervezett a művészekkel. Egy másik alapszervezet a Képzőművészeti Múzeumba látogatott el.

Örvendetesen bontakozik ki az ország igen sok üzemben a József Attila olvasómozgalom: növekszik a rendszeres könyvolvasók, könyvtár-látogatók száma, szaporodnak a fiatalok könyvmegbeszélései, írókkal való találkozásai. Számos üzemükbe meghívták ankétra az új magyar filmek alkotóit, szereplőit. Egyre gyakoribb ma már DISZ-szervezeteinkben a szavaló-és énekverseny rendezése is.

Egyre több és több kultúrházban, kultúrotthonban külön ifjúsági klubot hoznak létre, amelyet külön ifjúsági tanács igazgat a DISZ vezetésével, s ehhez a helyi szakszervezeti szervek megfelelő anyagi és erkölcsi támogatást adnak. A legnagyobb üzemekben, mint például a Rákosi Mátyás Műveknél, a Diósgyőri Lenin Kohászatnál külön ifjúsági házat is létrehoztak. Bár ezek a példák még távolról sem mondhatók általánosnak, nem jellemzők még üzemi DISZ-szervezeteinek többségére, mégis igen bíztató fellendülés kezdeti eredményei.

Az üzemi kulturális munka fogyatékosságai

Az üzemi ifjúság kulturális nevelésében azonban még igen sok a hiányosság. Távolról sem egyedülálló eset a Lenin Kohászat DISZ-szervezetének példája, ahol a kulturális seregszemlét néhány már működő központi tánccsoport beneveztetésével "oldották meg", s megfeledkeztek az üzem közel 5000 ifjúmunkásának, a 73 DISZ-alapszervezet tagságának kulturális foglalkoztatásáról. Pedig mennyi lehetőség van arra. Hogy a nagy többséget is bevonják a tevékeny kulturális munkába! Rendezhetnének számukra szervezeti szavalóversenyt, játékokat, közös mozi- és színházlátogatásokat, alakíthatnának kis zenekarokat és így tovább. Persze mindehhez szükség van a DISZ-bizottság és az üzemi kultúrbizottság aktív segítségére. Csupán a központi intézmények, a már meglévő kultúrcsoportok önmagukban távolról sem oldhatják meg a fiatalok tömegeinek művelődését és szórakozását.

Egyáltalán nem megnyugtató, hogy a sportot és a kulturális célokat szolgáló anyagi eszközöket aránytalanul nagy mértékben csak a minőségi szakosztályokra fordítják, s a műhelyekben lévő fiatalokat "mostohagyermekeknek" tekintik. Az ifjúmunkások érdeke megköveteli, hogy a DISZ-bizottságok megváltoztassák az ilyen állapotokat.

Számos helyen a DISZ-szervezetek csak formálisan "törődnek" a kultúrmunkával, mindent az üzemi kultúrfelelősre bíznak, s nem vesznek részt érdemlegesen a vezetésben, a kultúrmunka állandó szervezésében.

Üzemeinkben csak akkor lehet valóban széleskörű és eredményes tevékenységet kifejleszteni a fiatalok között, ha az alapszervezetek mellett hozzáértő kulturális aktivistákat, énekvezetőket, olvasófelelősöket, művelődés különböző kérdéseihez értő fiatalokat képezünk ki. Erre van lehetőség, hiszen a központi kultúrotthonok, a könyvtárak, az üzem által díjazott kulturális szakemberek segítségével lehet ilyen tanfolyamokat kezdeményezni. A Hazai Fésűsfonóban, az Egyesült Izzóban és az ennek fontosságát, és tanfolyamot indítottak DISZ-alapszervezeti kultúraktivisták kiképzésére.

Nyári kulturális program

A seregszemlék ösztönzést adtak a kultúrmunka fellendítésére. De a művelődés - nemcsak kampányfeladat, hanem állandó igénye a fiataloknak. A DISZ-szervezeteknek, ha a fiatalok jó barátai akarnak lenni, állandó figyelmet kell fordítaniok az ilyenirányú szükségleteik kielégítésére.

Lassan lezárulnak a seregszemlék. Természetesen ez nem jelenti a kulturális tevékenység befejezését, hiszen tavasszal, nyáron még csak fokozódnak a fiatalok ilyenirányú igényei. Éppen ezért a DISZ-szervezeteknek még nagyobb gondot kell fordítaniok a fiatalok szívéhez közelálló kulturális tevékenységre és a természetjárásra.

Legyenek szervezeteink a kirándulások, majálisok, kerékpártúrák, hajóséták, tábortüzek kezdeményezői és aktív szervezői! Használják fel az erre a célra rendelkezésre álló olyan lehetőségeket, mint az üzemi kulturális alap, szállítóeszközök, felszerelések stb. Kövessék a Lenin Kohászat és a Diósgyőri MÁVAG diszistáinak példáját, akik társadalmi munkával ifjúsági telepet létesítenek, sportpályákat, tánchelyeket és kis kabinokat készítenek, ahol a fiatalok esténként vagy hét végén szívesen időznek, s - a DISZ kollektívájában - tánccal, kultúrműsorral, sportversenyekkel töltik el tavasz és nyári szabadidejüket.

Üzemi DISZ-szervezeteink, s a DISZ-alapszervezetek öntevékenyen alakítsák ki a fiatalok nyári kulturális és sportprogramját; vegyenek részt az "Ismerd meg hazádat"- mozgalomban, a fiatalok országjárásában - tegyék ezzel is színesebbé, gazdagabbá tagságuk, s a szervezeten kívüli fiatalok életét.

Szécsi András

A Magyar Ifjúság Népi Szövetsége a különböző pártok ifjúsági szervezeteinek felszámolása után a Magyar Ifjúság Országos Tanácsa utódaként 1948. március 22-én megalakult kommunista vezetésű csúcsszervezet. A MINSZ rétegszervezeteiben és országos vezetőségében az MKP (MDP) hegemóniája érvényesült. A MINSZ az újjáépítésben való részvétele mellett az iskolák államosításában és a munkaverseny-mozgalom elterjesztésében játszott jelentős szerepet, továbbá megszervezte az 1949-es budapesti Világifjúsági Találkozót. A MINSZ 1950. júniusában megszűnt, de alapjain megalakult a DISZ (Dolgozó Ifjúság Szövetsége), a kommunista párt szovjet mintájú, egységes ifjúsági tömegszervezete, melynek taglétszáma 1955-ben 702 000 fő volt. A DISZ az 1956-os forradalom előestéjén felbomlott, szervezetei feloszlottak és 1956. november 4-e után már nem alakult újjá.