Növelik a vállalatok önállóságát

 

Szabad Nép

A Minisztertanács határozata:
Tovább növelik a vállalatok önállóságát, egyszerűsítik a munkaügyek intézését

A Magyar Közlöny közli a Minisztertanács határozatát az egyes munkaügyi egyszerűsítésekről. A határozat újabb lépést jelent a miniszterek, a vállalatok igazgatói, továbbá a szakszervezetek és az üzemi bizottságok hatáskörének növelése útján.

A Minisztertanács többek között elrendelte, hogy a miniszter az illetékes szakszervezettel együtt - iparáganként - néhány vállalatnál újfajta kísérleti prémiumrendszert vezethet be a műszaki és a vezető adminisztratív dolgozók részére.

A munkások anyagi érdekeltségnek fokozása érdekében a miniszter a szakszervezettel együtt a minőség javítására és anyagtakarékosságra ösztönző prémiumrendszert honosíthat meg mind az időbéres, mind a darabbéres munkások részére.

Csasztuska-brigád egy üzemben

A határozat a miniszter és a szakszervezet hatáskörébe utal több olyan bér- és munkaügyi kérdést, amelyekről eddig csak a Minisztertanács és a SZOT dönthetett.

A Minisztertanács határozata nemcsak a miniszterek és a szakszervezetek hatáskörét növeli, hanem a fővárosi, a megyei és a megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottsága elnökének is nagyobb jogkört biztosít. Az említett tanácselnökök munkaügyi és bérügyi kérdésekben megkapják azt a jogkört, amelyeket a határozat a miniszterekre ruház.

Szélesítik a vállalati igazgatók hatáskörét is, s ez vonatkozik az üzemi bizottságokra is. A jövőben a vállalat igazgatója döntheti el, hogy az iparágra vonatkozó bérrendszerek - időbér, darabbér, prémiumos időbér stb. - közül melyiket kell alkalmazni az egyes munkákra. Nem vonatkozik ez a rendelkezés olyan esetekre, amikor a Minisztertanács vagy a miniszter elrendelte valamelyik bérezési rendszer alkalmazását. Az egyes munkáknál megváltozott bérezési rendszer azonban nem emelheti az érintett terület eddigi béralapját, ha a termelés gazdaságossági és minőségi eredményei nem változnak, a béralap sem emelkedik. A vállalat igazgatója a munka jobb megszervezése érdekében egyéni elszámolás helyett csoportos elszámolást is elrendelhet, és meghatározhatja a kereset felosztását, illetve a felosztás arányait is a csoport dolgozói között. Az igazgató azonban ilyen jellegű intézkedéseknél köteles előzően kikérni az üzemi bizottság véleményét.

Ha az üzemi bizottság nem helyesli a tervezett intézkedést, akkor az igazgató csak a vállalat felügyeleti szervének engedélyével hajthatja azt végre.

A felügyeleti szerv ilyen engedélyezés kérdésében 30 napon belül köteles dönteni. A döntés előtt azonban ki kell kérnie az illetékes szakszervezetek véleményét.

A vállalat igazgatója az alapkereset 20 százalékát meghaladó összegű bérpótlékot engedélyezhet, ha a dolgozó meleg vagy egészségre ártalmas körülmények között végzi munkáját és ezt a körülményt nem vették figyelembe bérének megállapításánál vagy a munka besorolásánál. A bérpótlékot a vállalat igazgatója a miniszternek a szakszervezettel egyetértésben kiadott irányelvek szerint engedélyezi a tanács végrehajtó bizottságának egészségügyi szakigazgatási szerve és az üzemi bizottság véleménye alapján.

Az állandó jellegű bérpótlékot és azok juttatásának feltételeit fel kell tüntetni a vállalati munkarendben és a kollektív szerződésben is.

A havi bérelszámolás és bérfizetés rendszerére való áttérésről szóló határozat a következő ponttal egészül ki. A vállalat igazgatója az órabérben dolgozó időbéres munkások részére havibért (az alapórabér 210-szerese), a havibéres munkások részére pedig órabért (a havi bér 1/210-ed része) állapíthat meg.

A mostani határozatban előírt intézkedéseket a miniszter, a felsorolt tanácsok elnökei, illetőleg a vállalat igazgatói csak a minisztérium, a tanács, illetőleg, a vállat részére jóváhagyott béralap keretein belül rendelhetik el.

A vállalati igazgatók jogkörének kiterjesztése nem vonatkozik az államigazgatási vagy más költségvetésben gazdálkodó szervek vezetőire. A pénzügyminiszter a Bér- és a Munkaügyi Tanáccsal, a Szakszervezetek Országos Tanácsával és az illetékes miniszterrel egyetértésben szabályozza majd, hogyan alkalmazzák a mostani rendeletben meghatározott elveket az állami költségvetésben gazdálkodó szervek.

A minisztertanács határozatának rendelkezései november 1-én lépnek hatályba. (MTI)