Gerő Ernő elvtársnak, az MDP Központi Vezetősége első titkárának beszéde

Vágólapra másolva!
 
Vágólapra másolva!

20.00 h Kossuth és Petőfi Rádió Budapest!

Kedves hallgatóink, közvetítjük Gerő Ernő elvtársnak, az MDP Központi Vezetősége első titkárának beszédét:

Kedves elvtársak, drága barátaink, Magyarország dolgozó népe!

Az MDP Központi Vezetősége ez év júliusában fontos határozatokat hozott. E határozatokat pártunk tagsága, munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk, értelmiségünk, népünk helyesléssel, megelégedéssel fogadta. A júliusi határozatok lényege az állami életben, a termelésben, egész társadalmunkban a szocialista demokráciát, s kijavítva a múlt számos hibáját, eredményeinkre támaszkodva építsük országunkban a szocializmust, erőinkhez, lehetőségeinkhez képest fokozatosan emeljük munkásosztályunk, népünk életszínvonalát. A júliusi határozatok nyomán szélesen kezdett kibontakozni a dolgozó tömegek kezdeményezése az egész országban. A határozatok meghozatala óta eltelt rövid idő alatt számos intézkedés történt ezek megvalósítására. Természetesen azonban néhány hónap alatt nem lehetett a határozatokat teljes mértékben megvalósítani. Emellett előfordultak a megvalósítás során hibák is. A júliusi határozatok emellett csak az irányt szabhatták meg, a fő feladatokat állíthatták előtérbe, de nem adhattak megoldást minden olyan kérdésre, amely országunk, népünk előtt áll. Számos ilyen kérdés további alapos vizsgálatot követel meg, hogy megtaláljuk azokat a megoldásokat, amelyek országunk tényleges helyzetének, nemzeti sajátosságainknak, munkásosztályunk, népünk érdekeinek leginkább megfeleljenek. Pártunk vezetése a leghatározottabban el van szánva arra, hogy a júliusi határozatok szellemében irányítsa a szocializmus további építését, s mind szélesebben támaszkodjon munkásosztályunkra, szövetkezeti és egész dolgozó parasztságunkra, értelmiségünkre, népünk milliós tömegeire. Elhatározott és megmásíthatatlan törekvésünk, hogy fejlesszük, szélesítsük és mélyítsük a demokráciát országunkban, hogy fokozzuk az üzemi dolgozók részvételét a gyárak, az állami gazdaságok és különféle gazdasági intézmények vezetésében. Mi azonban, természetesen szocialista demokráciát és nem polgári demokráciát akarunk. Pártunk, s meggyőződésünk szerint, munkásosztályunk és népünk féltve őrzi népi demokráciánk vívmányait, és nem engedi meg, hogy ezekhez bárki is hozzányúljon.

Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fotótára

Gerő Ernő az Akadémia utcai pártközpontból jelentkezik




E vívmányokat minden körülmények között megvédjük, bármely oldalról fenyegessék is. Népünk ellenségeinek legfőbb törekvése ma az, hogy megkíséreljék megingatni a munkásosztály hatalmát, lazítani a munkás-paraszt szövetséget, aláásni a munkásosztály vezető szerepét országunkban, megrendíteni népünk hitét pártjában, az MDP-ben. Megkíséreljék lazítani a szoros baráti kapcsolatokat országunk, a Magyar Népköztársaság és a többi szocializmust építő ország között, különösen pedig országunk és a szocialista Szovjetunió között. Igyekeznek lazítani a kapcsolatokat, amelyek pártunkat a Szovjetunió dicső kommunista pártjához, Lenin pártjához, a XX. kongresszus pártjához fűzik. Rágalmakat szórnak a Szovjetunióra. Azt állítják, hogy a Szovjetunióval nem egyenrangú kereskedelmet folytatunk, hogy a Szovjetunióhoz való viszonyunk állítólag nem az egyenlőség viszonya és hogy függetlenségünket állítólag nem azt imperialisták ellen, hanem a Szovjetunióval szemben kell megvédeni.

Mindez szemenszedett valótlanság, ellenséges hírverés, amelyben nincs egy szemernyi igazság sem. A valóság az, hogy a Szovjetunió nemcsak országunkat szabadította fel a Horthy-fasizmus és a német imperializmus igája alól, hanem még akkor, amikor a háború végén országunk aléltan a földön hevert, mellénk állott, a teljes egyenjogúság alapján kötött velünk szerződéseket és azóta is ezt a politikát követte és követi. Vannak, akik szembe akarják állítani a proletár internacionalizmust és a magyar hazafiságot. Mi kommunisták, magyar hazafiak vagyunk. Hazafiak voltunk a Horthy-fasizmus börtöneiben, a földalatti munka, az illegalitás nehéz évtizedeiben. Hazafiak voltak hőseink itthon, és a spanyol szabadságharcban. Mi azt valljuk, s mindent elkövetünk annak érdekében, hogy országunkban a szocializmust a legfontosabb, a legalapvetőbb, a leglényegesebb kérdésekben a többi országokkal közös, egységes marxi-lenini alapon, de a magyarországi sajátosságok, országunk gazdasági és társadalmi helyzete, a magyar hagyományok figyelembevételével építsük. Ugyanakkor, amikor fennen hirdetjük, hogy hazafiak vagyunk, egyben határozottan leszögezzük azt is, hogy nem vagyunk nacionalisták, sőt! Következetes harcot folytatunk a sovinizmus, az antiszemitizmus és minden egyéb reakciós, népgyűlölő, embertelen irányzat és nézet ellen. Ezért elítéljük azokat, akik ifjúságunk körében a sovinizmus mételyét igyekeznek terjeszteni, s a demokratikus szabadságot, amelyet államunk a dolgozó népnek biztosít, nacionalista jellegű tüntetésre használták fel. Pártunk vezetését azonban ez a tüntetés sem ingatja meg abban az elhatározásában, hogy tovább haladjon a szocialista demokratizmus fejlesztése útján.

Mi, hazafiak és egyben proletár internacionalisták vagyunk, a Szovjetunióhoz és a szocializmust építő valamennyi országhoz való viszonyunknak az alapja az, hogy pártjainkat, amelyek országainkban vezető párt, a marxizmus-leninizmus tanítása vezérli, hogy szeretjük népünket és megbecsülünk minden más népet, hogy a teljes egyenlőség, az egymás ügyeibe való be nem avatkozás, de ugyanakkor a kölcsönös baráti elvtársi együttműködés alapján állunk. Segítünk egymásnak, hogy megkönnyítsük országainkban a szocializmus ügyének előrehaladását és a szocializmus magasztos eszméinek győzelmét az egész világon.
Ez volt az az elvi alap, amelyen a szomszédos, baráti Jugoszláviában pártunk központi vezetőségének küldöttsége megbeszéléseket folytatott. Ezen az alapon egyeztünk meg a jugoszláv elvtársakkal, teljes mértékben, mindazokban a kérdésekben, amelyek a két párt központi vezetősége közötti megbeszélések tárgyát képezték.

Más országok belügyeibe tehát beavatkozni nem akarunk. Ez számunkra elvi kérdés. Nem akarunk beavatkozni Lengyelország belügyeibe sem. De ez semmiképpen sem jelentheti, hogy mi ne a magunk útját járjuk. Nekünk megvannak a sajátos problémáink. Saját hagyományaink, sajátos gazdasági, politikai helyzetünk. Nekünk a saját módszereinket és eszközeinket a szocializmus építésében ezeknek megfelelően kell meghatározni. Pártunk vezetősége szükségesnek tartja a központi vezetőség júliusi határozatainak további konkretizálását és továbbfejlesztését. Szükségesnek tartja ennek megfelelően országunk számos fontos politikai és gazdaságpolitikai kérdéseinek megvizsgálását, hogy a szocializmus építése országunkban minél biztonságosabbá váljék. Inkább lassan haladjunk előre, de előrehaladásunk lehetőleg zökkenőmentes legyen. Ezért újból meg kell vizsgálnunk a 2. ötéves tervünk irányelveinek néhány fontos problémáját, hogy a terv végleges kidolgozásakor kiküszöböljük azokat a bizonytalanságokat és feszültségeket, amelyek az irányelvekben még meg vannak.

Másrészt alapos vizsgálatnak kell alávetni mezőgazdasági politikánkat is. Szilárd meggyőződésünk szerint a mezőgazdaságban az egyedüli helyes út, a szocialista út. Csakis ez teszi lehetővé, hogy munkásosztályunkat, városi lakosságunkat, kellő módon ellássuk élelmiszerrel, hogy több nyersanyagot biztosítsunk élelmiszeriparunknak, és könnyűiparunknak, s hogy a mezőgazdasági többtermelés révén az árakat később csökkenthessük. szocialista vívmányainkat a mezőgazdaságban meg kell védenünk.

Meg kell védenünk mindenekelőtt termelőszövetkezeteinket! Támogatnunk kell a szocialista mezőgazdaságot, ugyanakkor azonban biztosítani kell a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésénél a teljes önkéntességet, és nem szabad előre meghatározott százalékokban, vagy számokban megszabni, hogy a tsz-ek fejlesztésében mikor, milyen eredményt érjünk el. Mindenekelőtt meglévő tsz-eink munkáját szükséges megjavítani. Tovább kell fejleszteni a tsz-ekben a belső demokráciát, hogy a szövetkezeti tagok teljes mértékben a szövetkezet gazdái legyenek, hogy növekedjék az egész tagság és minden egyes tag anyagi érdekeltsége a termelés fejlesztésében, a hozam emelésében.

Természetesen mindezek és országunk egyéb fontos kérdései igen komoly vizsgálatot követelnek meg és megkövetelik azt, hogy az ország előtt álló politikai, gazdasági és egyéb kérdésekben, valamint pártunk belső kérdéseiben is pártunknak a két kongresszus közötti legfőbb szerve, a központi vezetőség foglaljon állást.

Tekintettel a kérdések fontosságára, amelyekben dönteni kell, valamint a megoldandó feladatok sürgősségére, a politikai bizottság elhatározta, hogy a közeli napokban összehívja a központi vezetőség teljes ülését és javasolja a központi vezetőségnek:vitassa meg a politikai helyzetet és a párt feladatait, valamint szervezeti kérdéseket. Addig is, amíg a központi vezetőség teljes ülése megvitatja és eldönti az említett kérdéseket, meghatározza pártunk további feladatait, a legnagyobb éberséget kell tanúsítani, nehogy ellenséges elemek megzavarhassák pártunk, munkásosztályunk, dolgozó népünk erőfeszítését a kibontakozás érdekében. Pártunk egységére mindig nagy szükség volt. Egység nélkül pártunk nem lett volna képes dacolni egy negyedszázadon keresztül a Horthy-fasizmus gyilkos terrorjával. Pártunk és munkásosztályunk egysége nélkül nem győzhetett volna országunkban a népi demokrácia, nem kerülhetett volna hatalomra a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály. Ezt az egységet pártunk, munkásosztályunk, dolgozó népünk egységét őriznünk kell, mint szemünk fényét.
Pártszervezeteink fegyelmezetten, teljes egységben lépjenek fel minden rendbontó kísérlettel, nacionalista kútmérgezéssel, provokációval szemben.

Munkás elvtársak, dolgozók!

Nyíltan meg kell mondanunk, most arról van szó, szocialista demokráciát akarunk-e, vagy burzsoá demokráciát? Arról van szó, a szocializmust akarjuk-e építeni országunkban, vagy rést ütni a szocializmus épületén, s majd ajtót, kaput nyitni a kapitalizmusnak? Arról van szó, megengeditek-e a munkásosztály hatalmának, a munkás-paraszt szövetségnek aláaknázását, vagy pedig öntudatosan, fegyelmezetten, teljes egységben, együtt egész dolgozó népünkkel síkra szálltok a munkáshatalom, a szocializmus vívmányainak védelméért. Pártunk vezetésének munkájában a nagy eredmények mellett voltak súlyos hibák is. 1953 júliusában a központi vezetőségünk, majd később, 1954-ben pártunk harmadik kongresszusa, ezt követően pedig központi vezetőségünk több határozata, így a júliusi határozatok is - nagyrészt feltárták azokat a hibákat és megjelölték kijavításuk útját. A további feladatokat pártunk központi vezetősége fogja alapos megvitatás után meghatározni, s azután párttagságunk, munkásosztályunk, dolgozó népünk elé tárja.

Pártegységgel a szocialista demokráciáért! Ez volt központi vezetőségünk júliusi határozatainak tömör foglalata. Pártunk vezetésének szilárd elhatározása, hogy megingathatatlanul megy előre a szocialista demokrácia útján, annak teljes kibontakoztatása felé. Szocialista fegyelemmel őrködve pártunk egységén, népi demokratikus vívmányaink felett népünk szebb, boldogabb jövőjének szolgálatában.