Vágólapra másolva!
Gyakran felmerülő probléma a megújuló energiaforrások esetében, hogy nem mindig termelődik energia, amikor szükségünk lenne rá, illetve olyankor is termelődhet, amikor éppen nem használjuk fel. A napenergia, azon belül is a napelemek esetében meg lehet kerülni ezt a problémát, kétféleképpen: vagy úgynevezett hálózatra kapcsolt interaktív rendszerként üzemelnek, vagy visszatáplálnak az elektromos hálózatba.
Vágólapra másolva!

A hálózatra kapcsolt interaktív rendszerek az energiaigényt alapvetően a napelemből nyert energiával elégítik ki, csak akkor "nyúlnak" a hálózathoz, ha a napenergiából nyert energiánál nagyobb igény mutatkozik. Ha kevesebb áramot fogyasztunk, mint amennyit a rendszer éppen termel, akkor a fennmaradó plusz energia akkumulátorokban tárolódik a nagyobb igény idejére. Ennél a rendszernél az akkumulátorok viszonylag rövid élettartama (4-5 év) miatt felmerül a költségnövekedés és a hulladékelhelyezés kérdése.

Ezt a problémát lehet küszöbölni a hálózatba visszatápláló rendszerekkel, ahol a felesleges energia nem akkumulátorokba kerül, hanem az elektromos hálózatba, ahonnan a többi fogyasztóhoz jut. Ezt az energiamennyiséget egy mérőberendezés méri, a szolgáltató pedig fizet érte - kicsit kevesebbet, mint amennyiért később eladja. Ha az ilyen rendszer tulajdonosának többletfogyasztása van a saját maga által termelt áramhoz képest, azt a szokásos áron kapja a szolgáltatótól - így érdemesebb a saját magunk által termelt áramot a lehető legjobban elhasználni. A konkrét feltételekről a helyi áramszolgáltatónál érdemes érdeklődni, néhány gyakran ismételt kérdésre pedig például itt olvashatja el a válaszokat.

A hálózatra visszatápláló rendszerek olcsóbbak a hálózatra kapcsolt (és a szigetüzemű) rendszereknél, mivel a beruházáskor az akkumulátor képviseli a legnagyobb összeget. Míg egy 320 W teljesítményű akkumulátoros rendszer 700 000 forint körüli áron építhető ki, addig egy ugyanilyen teljesítményű hálózatra visszatápláló rendszer már 500 000 forint környékén megvalósítható. A napelemes rendszerek megtérülési ideje nagyban függ a kiépített rendszer méretétől, kapacitásától és az energiaáraktól is. A nagyobb kapacitású rendszerek kiépítése jelenleg 20-30 év alatt térül meg, de az energiaárak növekedése miatt ez az időtartam folyamatosan csökken.

Megfelelő tervezés és kivitelezés mellett egy hosszú ideig önállóan működő, minimális karbantartást igénylő, ingyen energiát termelő rendszerre tehetünk szert, amely a bizonytalan energiaárak mellett mindenképpen meggondolandó lehetőség.

Vértesi Ágnes Éva (ELTE Környezettudományi Klub)