[origo] címlap24 órakomment.huvidea[freemail]iWiW

[origo] állás

álláskeresés bér-fizetés külföldi munkavállalás munkajog tippek-tanácsok Top 10 állás Hirdetésfeladás Gazdaság állásexpo

Elindult a kirúgások éve

[origo]|2012. 02. 10., 10:22|Utolsó módosítás:2012. 02. 10., 11:14|

Ha válságba fordul a magyar gazdaság, a Fidesz nem tudja teljesíteni munkahely-teremtési ígéretét - zárt ajtók mögött már Orbán Viktor is elismerte ezt a tényt. A recesszió mellett a bérkompenzáció is hozzájárulhat a kirúgásokhoz, ráadásul a beszállítókkal együtt a Nokia leépítése és a Malév leállása is jelentős veszteség.

JÁTSSZ ONLINE!

"Ma jelentkeztem a munkanélküli-irodában, egy hónap múlva tudnak regisztrálni, annyira sok az új jelentkező. Ez vidéken volt, még csak nem is Pesten" - írta szerkesztőségünknek egy olvasó. Nem csak neki kezdődött rosszul az év. A beszállítókkal együtt tízezer ember felett lehet azoknak a száma, akik januárban értesültek arról, hogy megszűnt vagy meg fog szűnni az állásuk. A Malév leállása és a Nokia tömeges elbocsátása mellett a közszférából is küldik el az embereket. (Erről lásd keretes írásunkat.)

Orbán is látja

Mindez nehezíti, hogy a kormány elérje célját, növelje a munkahelyek számát. A negatív trenddel a miniszterelnök is tisztában van, bár arról egyelőre csak zárt ajtók mögött beszélt. Az [origo]-t úgy tájékoztatták az egri, kihelyezett frakcióülésen jelen lévő képviselők: a miniszterelnök azt mondta, ha nem nő a gazdaság Magyarországon 2012-ben, várakozása szerint nemhogy nem hoz létre a piac új munkahelyeket, még a meglévőket sem őrzi meg. 

Így viszont szerinte egyre nehezebb lesz elérni azt, amit a Fidesz 2010-ben vállalt. A párt 2010-es választási programjának kiemelt ígérete volt, hogy a 10 év alatt egymillió munkahelyet hoz létre a kormány. A terv évekre bontásából következett a szintén sokat emlegetett cél, hogy 2015-ig 400 ezer új állás legyen. Az idei költségvetéshez készült gazdasági kitekintés már Orbán zárt ajtók mögötti várakozásaihoz áll közelebb, mert csak annyit vállal, hogy 2015-ig a munkanélküliségi ráta folyamatos csökkenésére számít a kabinet, de konkrét számokat nem tartalmaz.

Nehéz év jön

A Manpower nemzetközi munkaügyi tanácsadó cég felmérése sem sok jót jósol erre az évre. A cég decemberben ismertetett elemzéséből kiderül, hogy a magyarországi munkáltatók 22 százaléka tervez elbocsátást 2012 első negyedévében, és csak 8 százalék számol munkaerő-felvétellel. A különbségből számított munkaerő-piaci mutató  -14 százalékpontos értéke 2009 óta a legalacsonyabb.

A Jobinfo.hu álláskereső portál is azt közölte, idén januárban 40 százalékkal többen keresték fel oldalát, mint tavaly ilyenkor. Nem biztos, hogy egy ilyen nagy növekedés csak az álláskeresők számának megugrásával indokolható, de egy másik álláskereső oldal neve elhallgatását kérő munkatársa is azt mondta, a tavaly januári látogatottsági adatokhoz képest náluk is 10 százalékkal többen keresnek állást.

Leállt az ipar

Könnyen elképzelhető, hogy az idén jobban megugrik a munkanélküliség, véli Adler Judit, a GKI Gazdaságkutató Zrt. munkapiaccal foglalkozó közgazdásza is. "A 2011-es év pozitív gazdasági eredményeit az ipar hozta, ezért vettek fel új embereket a cégek. Már látni, hogy az ipari növekedés a múlt év végére lelassult, és a rendelésállományok azt jelzik, tovább gyengül az idén" - jelentette ki a szakértő.

A romló munkaerő-piaci környezet Adler szerint az euróválság okozta rossz gazdasági környezet és a kormányzati döntések keverékének köszönhető. "A vállalkozások nagy része inkább csökkenti a hivatalos munkaidőt, vagy elküld valakit, de nem hiszem, hogy kompenzálni fogja a béreket, ahogy azt a kormány elvárná tőle" - jelentette ki. Azaz a bérkompenzációnak szerinte is lesz negatív hatása. Adler meglátása: az eva adókulcsának emelése is nehezíti a cégek helyzetét, és így elbocsátásokhoz vezethet.

Fotó: Nagy Attila [origo]
Malév-pilóták a Wizz Air állásbörzéjén. A Malévtól 2080 embert küldenek el

A vezetők beszállhatnak a kompenzációba

Hasonlóan érvelt az [origo]-nak egy, a munkaerő-piaci folyamatokat jól ismerő és kutató szakember, aki munkaadója előírásai miatt nem nyilatkozhatott névvel. Szerinte a 2008-as válságban szerzett tapasztalatok alapján, a várhatóan minimális gazdasági növekedés miatt a vállalatok leállítják a felvételeket, és kisebb-nagyobb leépítéseket hajtanak végre.

A bérkompenzációs rendszert azonban ő nem látja olyan kritikusan, annak ellenére, hogy nagyon bonyolult, és a vállalatok későn ismerték meg. A közgazdász arra számít, hogy márciusra már kezelni fogják a helyzetet, meg fogják emelni a béreket, kérni fogják a bérkompenzációt a cégvezetők.

Az utcáról is becsöngetnek

A szűkülő piacot a vezetők is megérzik, bár Fröhlich Péter, a P&Bert Management Consulting Group, ügyvezető igazgatója azt mondja, nagy leépítési hullám azért nincs. Igaz, azt is hozzáteszi, november óta érzékelhető, hogy a vállalatok többsége behúzta a kéziféket: ha valaki távozik, akkor nem vesznek fel a helyére senkit.

A multikkal és magyar cégekkel is kapcsolatban álló fejvadászcég tapasztalatai szerint "vezetői pozíció gyakorlatilag nincs a piacon", pedig kereslet lenne rá, az állás nélküli vezetők az utcáról, bejelentkezés nélkül is bekopognak hozzájuk, ami Fröhlich szerint jól mutatja az elkeseredettséget.

Nem megy a bolt

Újdonság az is, hogy már nemcsak az ötvenes, a negyvenes korosztály is kevésbé kelendő, a cégek inkább azt kérik a tanácsadótól, szerezzen "egy harmincast, aki feleannyiba kerül" - még akkor is, ha hiányzik a pozícióhoz szükséges kapcsolatrendszere. Ez a jelenség a multik itteni leányvállalatainál is észlelhető - mondta Fröhlich.

Malév, Nokia, közigazgatás 

A Malév leállása miatt várhatóan a cég több mint ezer embert fog elbocsátani, és nehéz felmérni, hány ember veszíti el munkáját a Malévnak beszállító közel ötszáz vállalkozásban. Igaz, a piacra rástartoló fapados légitársaságok bizonyos fokig betöltik az űrt. A Nokia szerdán jelentette be, hogy komáromi üzeméből 2300 embert tervez elbocsátani, aminek szintén lesz tovagyűrűző hatása. Pár nappal korábban a gyár egyik beszállítója közölte, hogy 140 embert küld el. A GKI-s Adler Judit szerint a Malév és a Nokia elbocsátásai összesen, a beszállítói hatásokkal együtt a tízezres nagyságrendet is elérhetik, aminek egy olyan kis álláspiacon, mint a magyar, már van jelentősége.

Ezzel összhangban nyilatkozott az [origo]-nak egy névtelenséget kérő kutató. Közölte: "Bár makroszempontból első látásra elenyészőnek tűnhetnek a Malévnál, a Nokiánál és a közszférában az elmúlt napokban, hetekben bejelentett leépítések, de azért  jelentősnek számítanak." A Nokia esetében arra kell gondolni, hogy a tervezett lépés közel annyi embert érint, mint amennyien a kecskeméti Mercedes-gyárban fognak dolgozni; a tervek szerint az autógyárban összesen 2500 ember kap munkát. A Nokia lépése az utóbbi évek egyik legjelentősebb leépítése Magyarországon. Hasonlóan nagy elbocsátást több mint két évvel ezelőtt jelentett be a General Electric, amely közel 2600 ember küldött el.



Arra a kérdésre, mindebben vajon lehet-e szerepük a cégeket az idén tovább terhelő kötelező és ajánlott béremeléseknek, azt mondta, hogy a magyar kkv-kat tapasztalata szerint ez elég keményen érintette, de "az alapvető probléma azért az értékesítési lehetőségek szűkülése", azaz, hogy mindenkinek rosszabbul megy a bolt.  Fröhlich Péter szerint ez abból is látszik, hogy egyre türelmetlenebbek a cégek partnereik fizetési késedelmeivel szemben, miközben maguk gyakran késnek a bérfizetéssel, vagyis "egyre kevesebb a pénz a rendszerben". 

Téli mélypont

A téli leépítésekre ráerősít, hogy a munkanélküliség alakulására szezonalitás jellemző. Tavasszal, a mezőgazdasági munkák elindulásakor csökkenni kezd az állástalanok száma, nyáron pedig az idénymunkák miatt éves mélypontjára szokott süllyedni a munkanélküliségi ráta, ami a téli hónapokban tetőzik.

A legfrissebb hivatalos adat szerint a munkanélküliség 10,6 százalék volt 2011 szeptembere és novembere között. A Magyar Nemzeti Bank makrogazdasági elemzése, az inflációs jelentés szerint ameddig nem javulnak a gazdasági kilátások, addig a munkanélküliség ezen a szinten maradhat, és a kormány csak félszázalékos gazdasági növekedést vár az idén.

Az idei költségvetéshez készült gazdasági kitekintésben csak annyi áll, hogy 2015-ig a munkanélküliségi ráta folyamatos csökkenésére számít a kabinet, egy éve Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter még azt mondta, hogy 2014-ig 300 ezer új munkahely jön létre.

Viharokat okoznak a döntések

A kormány több intézkedése is jelentősen befolyásolja a munkanélküliség alakulását. Szeptember elejétől harmadolódott a munkanélkülieket megillető álláskeresési segély folyósítási ideje, most már csak három hónapig kap állami támogatást, aki elveszíti a munkáját. Az idén indult újfajta közmunkaprogramban a korábbinál rövidebb időszakra, 3-4 hónapra, és rövidebb munkaidőben, napi 4 órában is lehet majd foglalkoztatni embereket, ami lejjebb szoríthatja a munkanélküliséget.

A rokkantnyugdíjazási szabályok szigorítása miatt többen visszakerülnek a piacra, de egyáltalán nem biztos, hogy munkához is jutnak. Illetve az alacsony keresetűek bérének szinten tartására kitalált kormányzati program, a bérkompenzáció is arra sarkalhatja a cégeket, hogy küldjenek el egy-egy dolgozót, így teremtsék elő a béremelés fedezetét.

Töltse fel önéletrajzát!
Feltöltött önéletrajzával könnyen és gyorsan pályázhat állásokra. Ráadásul, a munkaadók naponta keresnek az önéletrajzok között, hogy megtalálják a megfelelő jelölteket állásajánlataikhoz.
Önéletrajz feltöltés »
Töltse fel önéletrajzát!
Feltöltött önéletrajzával könnyen és gyorsan pályázhat állásokra. Ráadásul, a munkaadók naponta keresnek az önéletrajzok között, hogy megtalálják a megfelelő jelölteket állásajánlataikhoz.
Önéletrajz feltöltés »