Elégedetlenek a diákmunkások

A diákmunkások egy része kevesebbet kap kézhez a kialkudott bérből, tovább dolgozik, később kap fizetést és gyakran nem is az előre egyeztetett feladatokat kell elvégeznie. Ilyen panaszokat soroltak fel a középiskolások, egyetemisták a Pécsi Tudományegyetem három kutatójának munkaerő-piaci felmérésében. A fiatalok 90 százaléka úgy vélte, ez a típusú tapasztalatszerzés nem segíti a pályakezdést - írja a Világgazdaság.

A 200 fő megkérdezésével készült elemzésben a fiatalok nem festettek pozitív képet a diákmunkáról. A dolgozó diákok ötöde jelezte, hogy a diákszövetkezettől kevesebbet kapott a kialkudott bérnél, s ugyanennyien mondták, hogy a munkaidő hosszabb volt, mint amiben előzetesen megállapodtak. Egytizedük azzal szembesült, hogy nem is olyan feladatot végeztettek velük, mint amelyre eredetileg szerződtek. A diákok 90 százaléka úgy véli, ez a típusú tapasztalatszerzés nem segíti a pályakezdést.

A kölcsönzés nagyobb jogbiztonságot jelentene

Az elemzés arra is rámutatott: a kölcsönzés, mint foglalkoztatási forma szinte teljesen ismeretlen a középiskolások és a felsőoktatásban tanulók körében, vagyis "kizárásos alapon" diákszövetkezetekhez fordulnak, ha dolgozni akarnak - akkor is, ha kölcsönzés keretén belül nagyobb jogbiztonságban és rendezettebb körülmények között helyezkedhetnének el.

Egyes hazai diákszövetkezetek gyakran a rejtett munkaerő-kölcsönzés jogellenes gyakorlatát is folytatják. Mindez nemcsak a rejtett munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó jogszabályokat sérti, hanem az ilyen módon kiközvetített diákok értékes álláshelyeket foglalnak el az elhelyezkedni képtelenektől is - írja a három kutató.

Szórólapozás, csomagolás, adatrögzítés, árufeltöltés, anyagmozgatás, hoszteszszolgáltatás - elsősorban ezekben a munkakörökben "szívják" el a diákok a lehetőséget a pályakezdők, a hátrányos helyzetűek, a tartósan munka nélkül lévők elől, mivel főleg ilyen feladatokra alkalmazzák őket.