A munkát ünnepeljük munka nélkül

Keveset tudunk május elseje történetéről. Rövid utcai szondánk legalábbis ezt az eredményt hozta. Tizenöt megkérdezett közül egy valaki - egy kisiskolás gyermek édesanyja - tudta, hogy az ünnep gyökerei az Egyesült Államokba nyúlnak vissza. Röviden május elseje történetéről.

- "Május elseje a munka ünnepe. Ha jól tudom, valamilyen angol arisztokrata harcolta ki a munkások javára még az 1900-as évek tájékán"- kutatott az ünneppel kapcsolatos tudnivalók után gondolataiban egy anyaggazdálkodással foglalkozó férfi.

- "Úgy tudom, a munka ünnepe  angol kezdeményezés. Világméretű munkás-sztrájkokkal kezdődött, vagy valami ilyesmi. Nem nagyon vágom sajnos"- szabadkozott egy diák.

- "Valami kommunista ünnep lehet, mert a nyolcvanas években nekem is vonulnom kellett a Felvonulás téren" - válaszolt kissé zavartan egy harmincas éveiben járó férfi.

Közel 15 megkérdezettünk közül csak egy kisiskolás gyermek édesanyja tapogatózott a helyes irányban. Ő történetesen amerikai eseményekkel és chicagói megmozdulásokkal hozta összefüggésbe a munka ünnepét. Igaz, bő 2 évtizedet ő is tévedett.

Gyökerek az USA-ban

Pedig a munka ünnepe - szemben az általános vélekedéssel, nem kommunista találmány. Gyökerei az Egyesült Államokba nyúlnak vissza. A cél kezdetben a 10, majd 8 órás munkaidő kivívása volt. 1791-ben elsőként a philadelphiai ácsok szerveztek tüntetést a fix, 10 órás munkaidő bevezetéséért, követelésük 1830-ra vált általánossá. Képviselőik a 10 órás munkanap 1836-os bevezetésekor már leszögezték - az elért eredményeket nem tekintik hosszú távúnak. Végső céljuk a 8 órás munkanap kiharcolása.

A nyolc órás munkanapért tüntettek

Feltett szándékukból hosszú távon sem engedtek. 1886. május elsején már chicagói munkások százezrei tüntettek a nyolc órás munkanap bevezetéséért az AFL-lel karöltve (Amerikai Munkásszövetség). A hatóságok azonban nem nézték jó szemmel a megmozdulást - a rendőrség a tömegbe lőtt. Az események május 3-ára már véres összecsapásba torkolltak a munkások és a rendőrök között, több halálos áldozattal és számtalan sebesülttel. Az események szomorú utóéleteként a következő évben több munkásvezetőt végeztek ki.

Egy alkalomra szervezték május elsejét

Végül az Amerikai Munkásszövetség a chicagói eseményekre reagálva javasolta: több ország munkáspártjai és szakszervezetei rendezzenek egységesen világméretű tüntető felvonulásokat 1890. május elsején. A javaslatot így egy évvel korábban, az 1889-es párizsi II. Internacionale-n el is fogadták.  A következő évben világszerte - többek közt az USA-ban, Európa számos országában, Chilében, Peruban, Kubában - a munkások egy napon tüntettek a rövidebb munkaidőért, a feketék és fehérek egyenjogúságáért és a munkásosztály egységéért.

A Kálvin tértől a Városligetig vonultak első alkalommal

Természetesen a magyarok sem maradhattak ki a demonstrációkból: egy korabeli tudósítás szerint 1890. május elsején mintegy hatvanezer ember vonult végig a belügyminiszter rosszallása ellenére a Kálvin tér, a Kiskörút, az Andrássy út és a Városliget útvonalán, éltetve az eszmét.  Bár a II. Internacionálé felhívása eredetileg csupán egyetlen alkalomra szólt, a május elsejei munkásfelvonulás hamar elterjedtté vált. 1891-ben már a brazil, orosz és ír munkások is csatlakoztak a menetelők nagy tömegéhez. A későbbiekben tovább bővült a felvonulók köre: 1920-ban a kínai, míg 1927-ben az indiai munkások is csatlakoztak.

Takács Gabriella