Tízezrével dolgoznak a magyar szakmunkások nyugaton

Egyre nő azon szakmák száma a nyugat-európai országokban, amelyeket senki sem akar elvégezi, mert az a szakképzettség mellett fizikai munkát is igényelne. Mindeközben az érintett országokban egyre nő a munkanélküliség. A magyarok egyelőre minden munkát elvégeznek, a lakatosok, hegesztők és hentesek könnyen találhatnak munkát.

Összesen hatvannyolc mesterség marad utánpótlás nélkül Olaszországban a Confartigianato kézműipari szövetség adatai szerint, miközben a fiatalkori munkanélküliség itt az egyik legmagasabb: a 15-24 év közötti olasz fiatalok közel 26 százaléka nem talál munkát (Spanyolországban még rosszabb a helyzet, ott ez az arány több mint 40 százalék).

Olaszországban a nyílászárókhoz értő szakemberek iránt van a legnagyobb kereslet, de tárt karokkal várják a cukrászokat, kalapkészítőket, kozmetikusokat, szövőket, vízvezeték-szerelőket, kőműveseket is. A Confartigianato szerint egyre nő azon szakmák száma, melyeket senki sem akar végezni.

"A fiatalok nem is sejtik, mennyi mindent tudnak kínálni nekik, elismerésben és anyagilag is a hagyományos szakmák" - nyilatkozta az olasz sajtónak Giampiero Conti, a lombardiai fa- és bútoripari szakmai kamara elnöke. "Milánó pékségeiben ma már csak bevándorlók dolgoznak. Az olaszok nem akarnak hajnalban kelni, hétvégén is a kemence előtt állni" - tette hozzá a pékszövetségtől Salvatore Teti. A Corriere della Sera napilap a harmincéves kerékpárszerelő, a havi ezer eurót kereső Ercole Cuneo magyarázatát idézte: "a velem egyidősek elkényelmesedtek, nem olajtól ragacsos kézzel, hanem íróasztal mögött képzelik el az életüket, tiszta ingben, teli pénztárcával".

A magyarok egyelőre minden munkát elvégeznek

Mi még nem tartunk ott, hogy lenne olyan munka, amit a magyar nem vállal el - mondta az [origo]-nak Szilárd Imre, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal képzési főosztályának vezetője. Hozzátette azonban, hogy sok fizikai munkánál (például útépítés vagy vízcsőfektetés) felülreprezentált a romák aránya. Az egyes munkák megítélése országonként változhat. Elmondása szerint, míg Nyugat-Európában például a szemétszállítás lenézett munka, addig ez nálunk nem így van (itt olvashat a kukások fizetéséről).

Mivel Magyarországon ez a probléma ilyen élesen még nem jelent meg, ha hiány támad bizonyos szakmunkáknál, az a területi egyenlőtlenségek és az alulfizetettség miatt van - véli Szilárd Imre. A magyar munkaerő nagyon nem mozdul. Sokáig az egyetlen felhalmozási lehetőség ugyanis csak a lakás volt, ezért az emberek még mindig nem szívesen válnak meg tőle.

Keresettek a hentesek

A külföldön elérhető sokkal magasabb bérek miatt érezhető az elszívó hatás a magyar szakmunkások tekintetében, tízezres nagyságrendű lehet a külföldön dolgozó magyar szakmunkások száma - mondta a főosztályvezető. A legnagyobb akadályt mindeközben a nyelvtudás hiánya jelenti.

Olaszországban és Spanyolországban ugyanakkor milliós nagyságrendben dolgoznak románok, ők szinte megértik a nyelvet, és jobban meg is értetik magukat. Míg a Magyarországról történő elvándorlás a szakképzetteket érinti, addig a románok főként a szakképzetlen állásokat töltik be külföldön.

Szilárd Imre szerint most a gépipari szakmák iránt van nagy kereslet (például lakatosok és hegesztők jó eséllyel elhelyezkedhetnek), keresettek a gépkocsivezetők, a kereskedelmi szakmunkásokból azonban már telítődött a piac. Hentesből már munkaerőhiány van, mert mindenki elment külföldre, például Németországba. A németek nem szeretnek hentesek lenni.