Magyar munkavállalóként Írországban

Közvetlen és optimista munkatársak, profi munkahelyi menedzsment, kaotikus tömegközlekedés és magas élelmiszerárak. Ezt tapasztalta egy magyar fiatalember, aki négy évet informatikusként dolgozott a szigetországban. Csalóka lehet az 1300 eurós (körülbelül 350 ezer forint) minimálbér, ugyanis a megélhetés is sokkal drágább, mint Magyarországon.

Veress Zoltán informatikus már otthonosan mozog az európai munkaerőpiacon. Két év belgiumi, másfél év franciaországi és egy év hollandiai munkavállalás után Írországban projektekre szerződött informatikusként (contractor) kamatoztatta szaktudását - és itt is töltött 4 évet egészen idén november végéig.

Munkaszerződés két nap alatt

Zoltán nem tartja magát munkaerőpiaci szuperhősnek. Csupán rugalmas, jól el tudja adni magát és szerencséje van. Neki sok külföldi munkavállalást tervezővel ellentétben nem kellett hosszú hónapokat szervezéssel töltenie az írországi munkavállalás előtt. Az élet tálcán kínálta a lehetőséget - az informatikus élt is vele. "Az írországi munkám előtt épp Hollandiában dolgoztam, de nem nagyon tetszett az ottani munkám." Aztán jött a szerencsés fordulat. "Egyik este e-mailt kaptam egy ír fejvadásztól, hogy az egyik helyi informatikai cég épp ilyen tapasztalattal rendelkező embert keres, mint én. Bele is egyeztem, hogy továbbítsa nyugodtan az önéletrajzomat a cég felé." Ezután felpörögtek az események. "Másnap este már le is zajlott a telefonos interjú. Rá egy napra már kezemben tarthattam a szerződést, amelyet már csak alá kellett írni és visszafaxolni."

Nem a romantika vitte a szigetországba

Zoltán hozzátette: eddigi külföldi munkáit többnyire nem konkrétan tervezte - inkább igyekezett teret adni a lehetőségeknek és élni azokkal. "Általában oda költözöm ahol jó munkát ajánlanak. Nálam ezért nem volt meg az "Írország-gyönyörű zöld sziget-romantika" felállás, ami miatt sok külföldi választja az országot"- magyarázza. A fiatalember ugyanakkor mindent egybevetve úgy látja: egyáltalán nem ment nehezen a beilleszkedés. "Ekkor már jól beszéltem angolul. Ráadásul szakmailag is minden rendben volt és mivel tanácsadói-szakértői posztra vettek fel, eleve jó pozícióból indulhattam."

Az írek vidámak, barátságosak

Zoltán megtalálta ír kollégáival is a közös hangot. Nem véletlenül: tapasztalatai szerint az írek vidám, barátságos és közvetlen emberek. "Az átlag ír nyitott, érdeklődő. Szemben a franciákkal vagy a hollandokkal. Azt is rögtön tudják, merre kell a térképen keresni Magyarországot. Utazni is szeretnek. Szokásuk, hogy havonta egyszer, hétvégén elruccanjanak valamelyik európai városba egy kicsit világot látni, körülnézni."

Rugalmasság és pozitív gondolkodás

Az informatikusnak emellett azt is volt alkalma megtapasztalni hogy az ír emberek életfelfogása jóval pozitívabb, mint a magyaroké. "A napi problémák itt is ugyanazok, mint otthon - családi ügyek, gyereknevelés, lakáshitel. Abban viszont nagyon különböznek, hogy míg egy magyar ember szinte soha semmivel nem elégedett, addig ők - ha a körülmények úgy alakulnak - egész életüket boldogan töltenék akár egy munkahelyen. És mindezt panaszkodás nélkül. A problémamegoldás is jobban megy nekik. Például ha valaki mégis elveszti az állását, nem az az első dolga, hogy szidja a kormányt és a körülményeket, hanem igyekszik megoldani a problémát és kilábalni a bajból. Az ír ilyenkor rögtön új állás után néz vagy ha minden kötél szakad, a külföldi munka is szóba jöhet." Az íreknek a munkahelyi lojalitás ellenére a mobilitás sem okoz problémát. "Ahogy elindult a válság, és elkezdtek rosszabbra fordulni a dolgok, a kollégáim máris elkezdtek azon gondolkodni. Hogyan tovább, milyen országba kellene átköltözni, hol jobbak a lehetőségek?

Az ír ember rugalmas. Oda megy, ahol munkát kap. Van, aki viszi a családját, de rengetegen vannak, akik minden hétvégén hazarepülnek a szeretteikhez. A hétvégi, repülős ingázás teljesen bevett gyakorlat a világnak ezen a felén, az olcsóbb fapados járatoknak köszönhetően. Hozzáteszem, 3 és fél évig én is szinte minden hétvégén hazarepültem" - magyarázza.

A teljesítményt nézik, nem a munkaidőt

A legtöbb munkahelyen egyébként a menedzsment is profin teszi a dolgát. "A jól képzett középvezetők itt már régen tudják hogy nem hatékony módszer állandóan prés alatt tartani vagy "korbáccsal hajtani" a dolgozókat. Szabadabb a légkör. Nem állandóan azt figyelik, ki mikor jön vagy megy. Mivel a munkák többsége projekt alapú, az számított igazán, hogy elkészültek-e időre a feladatok. Mindehhez persze hozzátartozik, hogyha épp az esti órákra vagy hétvégére esett egy-egy munka, azt is zokszó nélkül be kellett vállalni."

Gyenge tömegközlekedés, hiányos internetelérés

A fiatalember azonban nem csak pozitívumokkal találkozottkint. "A legtöbb ember benyomása Írországról hogy mennyire fejlett. A költözés után mégis kiderült, hogy nincs megfelelő autópálya-hálózat, megbízhatatlan a tömegközlekedés és alacsony a szélessávú internetlefedettség. Dublinban a buszon kívül 2 villamosvonal és egy, leginkább az itthoni HÉV-ekhez hasonló vonat van. A tömegközlekedés többi részét buszokkal akarják ellátni."

Az országban a minimálbér átlagosan 1300 euró körül alakul: szakemberként, szellemi munkakörökben a bér akár ennek többszöröse is lehet. Minimálbért jellemzően a szolgáltató szektorban, a vendéglátóiparban, szállodákban dolgozók kapnak. A hazaihoz viszonyítva magas minimálbér azonban ne tévesszen meg senkit. Dublin belvárosában csaknem ugyanennyi pénzbe kerül egy hálószobás, összkomfortos lakás bérleti díja. Igaz, a külsőbb kerületekben ennél lényegesen kedvezőbb árakon bérelhetnek már családi házat is a külföldön dolgozók. Többen megosztva a költségeket fejenként 200-400 euróból már megúszható a kintlét havonta.

Minimálbérből alig-alig lehet megélni

Zoltán arra is felhívta a figyelmet: a minimálbérből élők kint sem nagyon számíthatnak dőzsölésre, hiszen az élet elég költséges. Igaz, a ruhák viszonylag olcsók, ám az élelmiszerárak az otthoniak két-háromszorosát szorosát teszik ki. " Én a Dunnes Store-ban egy átlagos, két napra elegendő vásárlás során legalább 40 eurót otthagyok." Az italok sem olcsók az alkoholt sújtó különadó miatt: egy korsó Guiness sör például 4-5 euróba, egy üveg olcsóbb bor 8 euróba kerül. Minimálbért keresőknek tehát nem biztos hogy megéri kint lenni. "Abból az összegből valamennyi pénzt félretenni csak megfeszített spórolással és igen intenzív lemondással lehet." Az Irányírország.com internetes, nem reprezentatív szavazásából például kiderül: a közel 250 magyar válaszadó mindössze 5 százaléka keres havi 6 ezer euró felett. Hasonlóak az arányok - 3 és 4 százalék - a 3-4 ezer, illetve 4-6 ezer eurót kereső magyarok körében. A kint munkát vállaló magyarok jelentős hányada ( 43 százalék) jelenleg a minimálbéres ágazatokban tevékenykedik.

Takács Gabriella