Készülés angol nyelvű állásinterjúra

Ma már egyre több felvételi folyamat eleme az idegen nyelvű állásinterjú. Készülni erre is lehet, sőt kell is. Pozsgai Nikoletta nyelvtanárt (képünkön), az English Professional Nyelvstúdió szakmai vezetőjét arról kérdeztük, miként lehetünk eredményesek a megmérettetés ezen formáján, milyen hibákat ajánlatos elkerülni és nyelviekben miben különbözik a nyelvvizsgától.

Miben különbözik egy nyelvvizsgára való felkészülés egy idegen nyelvű állásinterjúra való felkészüléstől?

A nyelvvizsgán a témakörök szélesebb palettája kerül elő az öltözködéstől a közlekedésen át a bevásárlásig, míg az állásinterjú behatároltabb: a család, a külső, belső tulajdonságok, a napi tájékozottság, a szabadidős tevékenység ?ezen belül is elsősorban a sportolás-, a tanulmányokra és a szakmai múltra vonatkozó kérdések kerülnek leginkább előtérbe.

Ez azt jelenti, hogy könnyebb az állásinterjún megfelelni?

Ezt nem mondanám, sőt bizonyos szempontból sokkal nehezebb. Míg nyelvvizsgán bármit mondhat a jelölt, mivel nem az elmondottak valóságtartalmán van a hangsúly, addig az állásinterjún mindennek igazolhatónak és a valóságnak megfelelőnek kell lennie. Igényes, inkább hivatalos és udvarias nyelvhasználatot várnak el.

Mondana erre példákat az angol nyelvű állásinterjúból?

Az udvariasság nyelvi megfogalmazására példa: sok esetben nem úgy teszik fel a pályázó nevére vonatkozó kérdést, hogy "What's your name?", hanem "Can you tell me what your name is?" Ügyelni kell a formális, igényesen megformált kérdéseknél a reakciókra is. Arra a kérdésre, hogy "Would you mind talking about financial questions?" (Bánná, ha anyagi kérdésekről beszélnénk/Beszélhetünk anyagi kérdésekről?) a helyes reakció "No, I don't" abban az esetben, ha beszélni akarunk. A "Yes, I do" válasz elutasításnak számít.

Angolul vagy más idegen nyelven tanulók körében bevett szokás "töltelékkifejezéseket" bemagolni, melyek látványosak, időt engednek a gondolkozásra. Nem visszatetsző, ha rájönnek, ezek betanult, üres formulák, hiszen az általunk mondott szöveg "nem előregyártott része" általában gyengébb alapokon áll?

A szaknyelvben fillereknek hívják ezeket a kifejezéseket. Hasznos tudás, azonban ügyeljünk arra, hogy a spontán elmondotthoz képest ne legyenek többségben ezek a betanult kifejezések. Nem tanácsos túl bonyolult, a nyelvi szintünket meghaladó fillereket betanulni, mert nagyon kínos, ha ugyanezzel az eszközzel visszavág az interjúztató és nem értjük. Szintén veszélyforrás, hogy a sok töltelékszóval nem leszünk konkrétak, üres frázisokat puffogtatunk. Összegezve: lehet használni fillereket, de ne erre építsük a mondanivalónkat. Törekedjünk inkább a mondanivalónkat strukturáló, azt színesítő fillereket használni.

Mondana néhány "fillert"?

"Actually" (tulajdonképpen),"Well" (Nos), "To tell the truth" (Őszintén szólva), melyek leginkább időhúzásra, a válasz megfontolásra jók. "By the way"(Erről jut eszembe) gyakori témaváltoztatás esetén. "What is more" (Rádásul), "Moreover" (Továbbá), "Apart from this" (Ettől eltekintve), melyek új mondanivaló kefejtését előzik meg azonos témán belül. "As a consequence" vagy "As a result" (Ebből kifolyólag), "For this reason" (Ebből az okból) következtetések kifejtének bevezetésére. "In my opinion" vagy "To my mind" (Véleményem szerint) személyes véleményünk megfogalmazására.

Aki magasabb nyelvi szinten áll, az előhúzhatja a "Saying the previous sentence I would have liked to emphasize the importance of?" Hasonló bonyolultabb mondatokat mellett még sok más töltelékkifejezés használható.

Számítanak-e a nyelvtani hibák az állásinterjún vagy inkább a kommunikáción nagyobb a hangsúly?

Nehéz erről általánosságban véleményt alkotni, mert állásonként, pozíciónkét és cégenként változó, hogy milyen szintű nyelvtudást várnak el. Recepciósként bizonyosan a kommunikációs képességet nézik, multinacionális cég középvezetőjénél, ahol a beszélt nyelv minősége, pontossága és választékossága kerül előtérbe, tehát minden nyelvtani hiba rossz pontnak számít. Itt a kommunikációs készség mellett a kiejtés, a stílus, a nyelvtan és a szókincs is lényeges.

Elmondható tehát, hogy multinacionális cégeknél nagyobb figyelmet fordítanak a nyelvi kompetenciára. A kis és- középvállalkozásoknál inkább szituációs feladatokat kell megoldania a jelentkezőknek, ahol egyértelműen kiderül, hogy milyen nyelvi szabatossággal tudja megoldani az illető az adott munkakörnek megfelelő helyzeteket. Itt inkább a gyakorlati tudás a lényeg.