Fizetésről beszélni tabu - de miért?

Nem szokás a fizetésről beszélni. Legalábbis hivatalosan. Álláshirdetésben csak elvétve szerepel összeg, sok munkahelyen pedig egyenesen tiltja a főnök. Ennek ellenére számos csapatban nyílt titok, ki menniyt vihet haza. Mindig így volt? Milyen hatása lehet, ha tudjuk vagy ha nem a másik bérét?

A rendszerváltást megelőzően a magyar dolgozók számára nem volt tabu téma a fizetés, szabadon és nyíltan beszéltek róla, nyilvánosak voltak a bérlisták, nem voltak nagy különbségek a keresetek között. A rendszerváltást követően változott a helyet. Egyre kevesebben válaszolnak a "Mennyit keresel?" kérdésre, sőt sokan zaklatásként élik meg az érdeklődést - és végül kitérő választ adnak. Rozgonyi Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Intézetének szociológusa szerint a szemléletváltásnak több oka is van.

Kevés pénz, sok pénz: mindig van mitől tartani

"Napjainkban a dolgozók nagy része vagy túl keveset, vagy túl sokat keres - és egyik réteg sem beszél szívesen a béréről. Az alacsony fizetéssel rendelkezők azért, mert nem akarnak szánalmasnak tűnni, a magas fizetésűek pedig mert félnek az emberek irigységétől."

A fenti elméletet bizonyítja egyébként az is, hogy különböző felmérések szerint a dolgozók zöme az eredeti összegnél vagy kevesebbet vagy többet mond az érdeklődőknek - már ha egyáltalán válaszolnak a kérdésre.

Ám Rozgonyi Tamás tapasztalatai szerint még az átlagos keresetűek sem nyílnak meg, inkább a "Már keresek annyit, hogy félre tudok tenni" és hasonló formulákkal írják körül fizetésüket.

Ez a hozzáállás egyébként világszerte jellemző. Olyannyira, hogy 15-20 évvel ezelőtt afféle csodabogárként tekintettek ránk külföldi szomszédaink, amiért ennyire nyíltan beszéltünk a bérünkről.

Anglia, Írország: nem rejtik véka alá

Európában jelenleg kivételt az angolok és az írek jelentenek, akik egyenesen kérkednek fizetésükkel. Bár ők megtehetik, hiszen ott a dolgozók nagy része nem küzd megélhetési gondokkal.

A dolgozók tehát nem szívesen beszélnek a fizetésükről, de mit tesznek a főnökök? Kiss István munkapszichológus szerint hazánkban leginkább a cégkultúrától függ, hogy szóba kerülhet-e a munkatársak között a fizetés, mint téma vagy sem.

Új jövevény + titkos bértárgyalás = bizalmatlanság, gyanakvás

"A kis cégeknél új munkatárs felvételekor a fizetés eltitkolása beindíthat a pszichológiában projekciónak nevezett folyamatot, amelynek eredményeként a titkolt adatot ki-ki saját fantáziája szerint feltupírozva képzeli el" - mondja Kiss István.

"Szükségtelen feszültséget szül a helyzet, a munkatársak közötti bizalmatlanság alapjává válhat. Azonnal elkezdi méricskélni mindenki, mennyi is járna neki, ha az új jövevény ilyen titkos feltételek mellett kapott állást. Adott esetben ez a teljes cég teljesítményének romlásával is járhat, az alaptalan fantáziák messzire rugaszkodhatnak a valóságtól. A munkatársak már jelentéktelen különbségek esetén is elkezdhetik fúrni egymást" - tette hozzá.

A színfalak mögött mindenki tud mindent...

Péter, egy hazai tulajdonú informatikai vállalat alkalmazottja is megerősíti, nehéz titokként kezelni a fizetéseket. A vállalatnál nem nyilvánosak a keresetek, de a színfalak mögött mindenki tudja, a csapatban a másik mennyit keres. "A munkaszerződésben nincs megtiltva, hogy erről beszéljünk, de néha előjön. Általában azok hozzák elő, akiknek alacsonyabb és azok nem kapcsolódnak be a beszélgetésbe vagy azok nincsenek ott, akiknek magasabb" - mondja. Szerinte tiltani kellene a fizetési információk kiadását, mert rontja a csapatszellemet. A vezető tudja megítélni, kinek milyen értékű a munkája. A nagyobb különbség irigységet szülhet, negatívan befolyásolhatja a munkatárs szakmai megítélését.

A multik szigorúan bizalmasan kezelik

Péter ismer olyan multi céget, ahol a munkaszerződésben kifejezetten tiltják a bérinformációk kiadását és a pénzügyi osztályról sem szivárognak ki adatok. Ezt Kiss István is megerősíti: "Különösen a külföldi többségi tulajdonú cégek - az idegen kultúra hagyományait követve - nem teszik közkinccsé a munkatársak fizetési listáját. Nem adnak felvilágosítást, és nem is igazán illik kérdezősködni a témáról.

"A helyzetből a vezetők taktikai érzéke, a munkatársak közötti bizalmi kapcsolat jelenthet kivezető utat. Ha a munkatársak számára elfogadható módon, az adott cég normáinak és fontosnak tartott értékeinek mentén sikerül indokolni az eltéréseket, a bérfeszültség keltette kellemetlen helyzet élét tompítani lehet. Az ajánlható módszer azonban inkább a bérfeszültség elkerülése a meggondolt bérezési stratégia és kiválasztási-pályáztatási rendszer segítségével" - tanácsolja Kiss István.

Pénzről álláshirdetésekben:
Egyesült Királyság - ahol nem titok az ajánlat

Business development manager: http://jobsearch.monster.co.uk/getjob.asp?JobID=35272679&AVSDM=2006%2D03%2D17+06%3A04%3A00&Logo=1&cy=uk&sort=rv&vw=d

Magyarország - ahol nincs konkrét összeg

Üzletfejlesztési vezető: http://www.jobpilot.hu/misc/adframe/jobpilot/7d6/4/1470267.htm

Oroszi Babett