Még ritkaságnak számít a gyeden levő apuka

Vágólapra másolva!
Magyarországon még csak a családok 5-6 százaléka dönt amellett, hogy nem az anya, hanem az apa megy gyedre vagy gyesre és marad otthon a kisgyermekkel. A döntésben főként a tradicionális családi szerepek és az államtól kapott anyagi juttatások játszanak szerepet. Apaként akkor éri meg a gyed, ha nincs állása, vagy a feleség sokkal többet keres. Ám a férfiak átlagosan 15-20 százalékkal magasabb fizetése miatt ez kevés családban merül fel. Nyugat-Európában előfordul, a teljes támogatást csak akkor kapja meg a család, ha egy időt az apa is otthon tölt.
Vágólapra másolva!

A statisztikák szerint Magyarországon a gyesen vagy gyeden lévő apák száma és aránya évről évre szinte változatlan. 2006-ban 198 ezer fő igényelt gyest vagy gyedet, a férfiak száma ekkor 9 ezer volt. Tavaly pedig 165 ezer főből 10 ezer volt a férfi. Vagyis az utóbbi években a gyermeket nevelő családok közül mindössze 5-6 százalék döntött úgy: az "erősebbik nem" képviselőjére bízza a gyermekneveléssel járó feladatokat.

Az első fél évben az anyák többet kapnak

Anyagi szempontból a férfiak gyed-re menetele a gyermek születése utáni 24 héten nem merül fel. A kismamák ugyanis ebben az időszakban igényelhetik a tgyást - terhességi-gyermekágyi segély -, ami a bruttó fizetés 70 százalékának megfelelő összeg. Fontos kitétel, hogy itt nincs felső fizetési határ. Ezzel szemben egy apuka csak gyedre jogosult, ami szinten a bruttó fizetés 70 százaléka, ám maximum 96 600 forint (nettó 81 300) lehet. Ezután az apa és az anya is választhatja a gyermekgondozási díjat (gyed) ugyanazokkal a feltételekkel.

Gyeden van kisgyermekével Klauszer Péter (33) is, aki ügyvédként dolgozó felesége és saját, bizonytalan jövőjűnek ítélt munkája miatt vállalta ezt a szerepet. Felesége még a gyermek születése előtt ügyvédi irodát nyitott, ő pedig vállalkozásban gyermekújságok iskolai terjesztését végezte. "Nem akartuk feladni az ügyvédi irodát, hiszen addigra már kialakult ügyfélkör volt. Ráadásul az én munkám hosszú távon elég bizonytalan volt: elég lett volna egy minisztériumi rendelet, miszerint tilos az iskolákban és óvodákban a kereskedelmi tevékenység. Egyszóval az tűnt a legésszerűbb megoldásnak, ha én maradok otthon a kislányunkkal" - mondja a háttérről.

A döntés racionális volt, mégsem volt egyszerű meghozni: "Szerettem a munkámat és őszintén szólva a hiúságomat is bántotta egy kicsit a dolog. Viszont választanom kellett, hogy saját magammal foglalkozom, vagy a családom hosszú távú jövőjét tartom szemem előtt. Az utóbbi mellett döntöttem. Kezdetben érdekes volt kimondani: gyesen vagyok. Már csak azért is, mert valójában gyed-en... Környezetem általában pozitívan reagált. Kiderült hogy ismeretségi körünkben nem én vagyok az egyetlen, több apuka is feladta az állását a gyermek miatt. Egyébként várhatóan egészen az óvodáig én leszek kislányunk mellett napközben, utána pedig az ügyvédi irodában folytatom a munkát" - meséli Péter.

A nőknek korábban kellene visszajönni

"Az első éves korig a szoptatás miatt az anyához jobban kötődik a gyermek, ettől függetlenül az apa is lehet vele, ha meg tudják oldani a szoptatást" - mondja Prágai Éva gyermekpszichológus. Hozzáteszi: Személyiségében semmilyen pozitív vagy negatív változást nem idéz elő, ha nem az édesanyja, hanem az édesapa van vele, ha kellően odafigyelő, gondoskodó az apa."

Ahol gyermekgondozásra ösztönzik az apákat

Van néhány európai ország, ahol az állam arra ösztönzi az apákat, ők is maradjanak otthon gyermekükkel. Svédországban például 60 napot kifejezetten az apáknak tartanak fenn, akik ezalatt fizetésük 80 százalékát kapják. Finnországban 12 napot kapnak az "erősebb nem" tagjai a fizetés 66 százaléka mellett. Ausztriában és Olaszországban a "gyes" idejének egy részét ugyancsak apáknak tartják fenn, igaz alacsonyabb pénzbeli juttatással.

Németországban ebben az évben módosítottak a gyermektámogatási rendszeren. Csak akkor kapható támogatás a teljes, 14 hónapos időszakon át, ha ebből 2 hónapot az apa használ ki. Hogy anyagilag is ösztönözzék az apákat, ezért erre az időre az előző havi nettó fizetésének 67 százalékát folyósítják. Már az első negyedévben jelentős volt a növekedés. Míg korábban csak az apák 3 százaléka ment gyes-re, addig az év elején már 18,5 százalékra emelkedett arányuk. Igaz az is, hogy egy friss felmérés szerint az apák 70 százaléka tart attól, hogy a munkahelyén negatív következménye lesz, ha két hónapra kiesik a körforgásból.

Munkaerőpiaci szempontból azért lenne fontos, hogy a gyermek 2 éves koráig - eddig jár a gyed - részben az apák is éljenek ezzel a lehetőséggel, ugyanis egy több éves kimaradás jelentősen csökkenti a nők munkaerő-piaci versenyképességét. Az apák pedig többet lehetnek gyermekükkel.

Oroszi Babett