[origo] címlap

hírek

levelezés

internet előfizetés

vásárlás

[vizsla24]






Súgó

[origo] Zene

Videoklip

Zeneáruház


Blaha Lujzától a musicalig - a magyar operett rövid története
2006. június 7., szerda, 16:55|Utolsó módosítás: 2006. június 8., csütörtök, 18:44

A cikk betűmérete:kisebbnagyobb

Hazánkban a századfordulón kezdte hódítását, Franciaországban a "Champs-Élysées Mozartjának" köszönhetően már a tizenkilencedik század közepén nagy divattá vált az operett műfaja. A zenés betétekkel tarkított színielőadások az 1900-as évek elejének legnépszerűbb előadásait adták a pest-budai közönségnek - egyszersmind lehetőséget teremtettek a magyar nyelv megerősödésére egy kulturálisan meglehetősen zavaros periódusban. Kodály Zoltán és Bartók Béla komolyzenei karrierjének árnyékában nem volt könnyű ismertté válni a szórakoztató zene területén, Lehár Ferenc és Kálmán Imre operettjei így is világhírűek lettek. Áttekintettük a magyar operett történetét.


A magyar operett megkésett hódítása 1/3. oldal >>

Forrás: MTI
Fedák Sári A cigányprímás című darabban
Ajánlat
Élet és pop a beat alkonyán - a hetvenes évek könnyűzenei élete
Kóla, Metró, Twist and Shout - a hatvanas évek magyar popélete
Zene
Huszka Jenő - Martos Ferenc: Londonban hej!
Bilicsi Tivadar: Jöjjön ki Óbudára
Rátonyi Róbert - Gyenes Magda: Jaj, cica...

Bár Serly Lajos készített már korábban francia mintájú operettet, a műfaj magyarországi megjelenése mégis Huszka Jenő Bob herceg-ének bemutatójához és a századfordulóhoz kötődik. Pedig mikor Fedák Sári először fellépett a Népszínház színpadára, az már jó negyven évvel azután történt, hogy a német származású, francia Jacques Offenbach 1858-ban, Párizsban bemutatta az Orfeusz az alvilágban című előadását - az első igazi nagyoperettet. Nagy szó volt ez akkoriban, a világhírú olasz zeneszerző, Gioacchino Rossini egyszerűen csak a "Champs-Élysées Mozartjának" nevezte a körberajongott Offenbachot. Később a komikus librettót különös bájjal használó francia operettből nőtt ki az azóta talán még híresebbé lett bécsi operett, Johann Strauss páratlan tehetségével együtt.

Hogy miért a nagy korszakos késés, arról külön tanulmány szólhatna - ami bizonyos, hogy a magyar operett kialakulásában a magyar zenei és kulturális hagyományoknak sokkal nagyobb szerepük volt, mint a nyugatról érkező minták követésének.

Lehet, különösen hangzik, de a tizenkilencedik század magyaros stílusa sokkal jobban kiütközött a szórakoztató műfajokban, mint a komolyzenében, lévén, hogy a hagyományos népi elemek és stílusok - mint pl. a nóta - egyszerűbben és kötetlenebbül voltak felhasználhatóak egy könnyedebb kontextusban. Nem meglepő, hogy a politikai erő mellett a század második felének legnépszerűbb színpadi műfaja, a népszínmű adott lehetőséget arra, hogy a nagyvárosi, magyarul többnyire alig beszélő polgárság megismerje a nyelvet, a nép szokásait, a magyar vidék körülírhatatlan sajátságait. Ez volt a kulturális-, és társadalmi élet első és egyetlen fóruma, ahonnan a magyar nyelv lassú biztossággal kiszorította a német szavakat. Az 1800-as évek második felében olyan sikerrel játszották a népszínmű-előadásokat, hogy 1875-ben külön e műfaj számára épült fel a Népszínház - más kérdés, hogy ezt az évszámot egyben bátran köthetjük a népszínmű hanyatló korszakának kezdetéhez.  

Ezzel egy időben viharos sebességgel tört előre az operett - már az 1880-as években születtek előadások, termékeny volt a lengyel származású Konti József és ekkor lett népszerű nemzeti csalogányunk, Blaha Lujza is. Ő volt a magyar operett első sztárja - Az eleven ördög és a Suhanc nagy sikerű előadások voltak a párizsi mintára szépülő Pest-Budán. Az operett bátran alkalmazta a népi táncokat - a francia operett galoppal és kánkánnal indult, áriák, kuplék vittek életet a prózai elbeszélések egyhangúságába. Műfaji sajátosság, sőt elvárás volt a zenekari nyitány. Sajátságaiból adódóan az operett a későbbiekben is megmaradt szórakoztató műfajnak, sosem vált politikai üzenetek közvetítőjévé, társadalomkritikus utalásoktól ugyanakkor sosem maradt teljesen mentes.


1/3 következő oldal >>

1. A magyar operett megkésett hódítása

2. Magyar szerzők világsikere

3. A Csárdáskirálynőtől a musicalig


Az [origo] kiadója az [origo] Zrt. © Minden jog fenntartva