Nyugat-Virginia - A Hegyi Állam

 

1863-ban lépett be az Unióba, miután kilépett Virginia államból;
székhelye: Charleston (53 421 fő - kb. mint Eger);
kormányzója: Joe Manchin (Demokrata Párt);
népessége: 1 812 000 fő;
madara a kardinálispinty; virága a rhododendron; fája a cukorjuhar;
neves szülöttei: Morgan Spurlock (filmrendező, a Super Size Me című dokumentumfilm rendezője), John Corbett (filmszínész), Pearl S. Buck (irodalmi Nobel-díjas írónő), Anna Jarvis (az Anyák Napja kitalálója)

A hegyvidéki Nyugat-Virginia (angolul West Virginia) hiába fekszik északon, mégis a déli államokhoz sorolják. Ugyanis a Mason-Dixon-vonal alatt fekszik, mely Észak és Dél hagyományos politikai-földrajzi választóvonala. Az Appalache-hegység erdős vonulatai húzódnak keresztül az államon, de ezek sem magasabbak 1482 méternél. Síelésre azonban alkalmasak a hegyek, évente nagy mennyiségű havat kap Nyugat-Virginia. Az állam az európaiak érkezése előtt az indiánok kedvelt vadászterülete volt. Angolok és németek népesítették be a területet az 1700-as évek elején. Ekkor kezdődtek a folyamatos háborúk indiánokkal, franciákkal és a britekkel. Virginia állam ekkoriban még nem szakadt ketté, de erősen érezhető volt a gazdasági-társadalmi megosztottság a nyugati és keleti fél között. A legfőbb különbség az volt, hogy Virginia nyugati részén nem volt kifizetődő a rabszolgamunka. A háború előszeleként politikailag kettészakadt az állam: két kormányzata volt, sőt a Wheelingi Konvenciókon többször is megszavazták az elszakadást Virginiától. Hosszú évek poliktikai küzdelmei után végül elfogadta a szövetségi kormány is a konvenciók döntését, és 1863-ban az USA egy tagállam lett. A polgárháborút kis károkkal vészelte át, és az északiakhoz csatlakozott, bár rengeteg helyi harcolt a déli Konföderáció oldalán is. Érdekesség, hogy területi vitája még a háború után is akadt Virginiával. Végül a legfelsőbb bíróság több mint 12 millió dolláros összeget ítélt meg Virginia javára kárpótlásul elvesztett javaiért. Ezt Nyugat-Virginia csak a II. világháború idejére tudta kifizetni.

Nyugat-Virginia gazdasága kezdetben a só- és szénbányászatra alapult, ezek ma is fontos ágazatai a gazdaságnak. Szénerőművei miatt az USA egyik legnagyobb elektromos energia-exportőre. Közledekésének büszkesége a New River nevű folyó szurdoka felett 267 méter magasan átívelő völgyhíd, mely a világ második legmagasabb völgyhídja és az állam egyik legnagyobb turistaattrakciója. Ritkán lakott állam, nincsenek is igazi nagy amerikai metropoliszai. Az állam masszív többsége fehér amerikai,a legnagyobb kisebbség a fekete lakosságé, ők 3%-ot tesznek ki. A fehérek zöme német, angol, skót és ír leszármazott. A helyiek 60%-a protestáns vallású. A gazdasági világválság óta (1920-as évek) Nyugat-Virginia fontos demokrata bázis. Először George W. Bush tudta ezt megtörni 2000-ben, amikor legyőzte itt Al Gore demokrata jelöltet. Jelenleg egy ilyen bravúrra kevés az esély, a demokratáké a szenátori és kormányzói pozíció is.

Mottó: Montani semper liberi (latin) - A hegyvidékiek mindig szabadok.

www.wv.gov

Elektorok száma: 5