Beleőszülhet az új állásába Obama

"Hosszú lesz az út" - figyelmeztett Barack Obama a választás éjszakáján elmondott győzelmi beszédében. Valóban nem lesz könnyű dolga a hivatalát januárban elfoglaló új elnöknek. Nehéz körülményeket örököl a még hivatalban lévő George Bushtól, közben pedig valóra kellene váltania saját nagyívű terveit is. Az [origo] tudósítója összegyűjtötte a súlyos örökség és a merész vállalás fontosabb elemeit.

A hozott anyag

Nyolc évvel ezelőtt George W. Bush nyugodt elnökség elé nézett: a gazdaság rendben volt, a szövetségi költségvetés többlettel rendelkezett, és nem fenyegettek komolyabb háborús konfliktusok sem. Most ennél jóval nehezebb helyzet vár az új elnökre.

Gazdaság
Az elnökválasztási kampány utolsó heteiben a gazdaság kiszorított minden más témát. Szeptember közepén nyilvánvalóvá vált, hogy a pénzügyi válság annyira súlyos, hogy komoly állami beavatkozásra van szükség. Csődbe ment az egyik legnagyobb amerikai befektetési bank, a Lehman Brothers, és hasonló sors várt más pénzintézetekre is. A kormányzat végül egy szokatlanul nagy összegű, 700 milliárd dolláros mentőcsomagot dolgozott ki a bajba került cégek megmentésére, hogy ezzel megfékezze a válságot. Közben egyre aggasztóbb adatok érkeznek a munkanélküliség növekedéséről és a gazdaság lelassulásáról is.

Az amerikai választók azt várják az új elnöktől, hogy megoldást találjon ezekre a problémákra. Nem lesz könnyű feladata, mert közben a költségvetés példátlanul nagy hiánnyal küzd és hatalmas az államadósság is. Obama ezt még tovább súlyosbíthatja, gazdasági programja ugyanis részben adócsökkentésből és az állami beruházások felturbózásáról szól.

Ráadásul a gazdaság rendbetételével szorosan összefügg egy új, globális pénzügyi szabályrendszer kidolgozása, miután a mostani válság bebizonyította, hogy a jelenlegi mechanizmusnak vannak hiányosságai. George Bush november 15-re összehívott egy nemzetközi találkozót ebben a témában, Obama azonban még nem döntötte el, hogy részt vesz-e ezen.

Háborúk
A Bush által meghirdetett "terror elleni háború" jegyében indított afganisztáni és iraki katonai műveletek lekötik az amerikai hadsereg erejét. Irakban ugyan az utóbbi egy évben javult a helyzet, és október volt az első olyan hónap, amikor Bagdadban nem esett el egyetlen amerikai katona sem. Afganisztánban azonban romlanak a dolgok, a tálib ellenállók megerősödtek, és a szövetséges erők egyre nagyobb veszteségeket kénytelenek elszenvedni.

Obama a kampányában azt ígérte, hogy záros határidőn belül kivonja a katonákat Irakból (legalábbis nagy részüket), és helyette Afganisztánra fog koncentrálni, mert szerinte az jelenti az igazi frontot az iszlám militánsokkal szemben. A helyzetet ugyanakkor bonyolítja, hogy ezek a militánsok nem is feltétlenül Afganisztánt használják bázisnak, hanem a szomszédos Pakisztánt, amely elvileg az Egyesült Államok szoros szövetségese, mégsem képes a területén tevékenykedő al-Kaida-tagok elfogására.

Irán és az atom
Bár Irán állítja, hogy nukleáris programja békés energiatermelési célokat szolgál, az Egyesült Államok meg van győződve róla, hogy Teherán valójában atomfegyver kifejlesztésén dolgozik. A program megállítását célzó eddigi erőfeszítések - szankciók, illetve tárgyalások - nem vezettek eredményre, márpedig, ha valamiben egyetértés volt a jelöltek között, akkor az az, hogy nem szabad engedni, hogy Irán nukleáris fegyverre tegyen szert.

A katonai megoldást sem zárta ki egyikük sem, de Obama inkább hajlik a tárgyalásokra. Ebben segítheti őt, hogy a nagy keménykedés ellenére Bush már megágyazott ennek, néhány hónappal ezelőtt egy amerikai diplomatát is küldött az Iránnal folytatott nemzetközi egyeztetésre.

Amerika-ellenesség
Az új elnök igencsak megtépázott Amerika-képet kap örökségbe elődjétől. Az egyoldalú, a régi barátokat is elidegenítő külpolitizálás, az úgynevezett terror elleni háború jegyében elkövetett jogsértések, az Abu Graib börtönben történt kínzások, mind hozzájárultak az Amerika-ellenesség erősödéséhez szerte a világon.

A kampányban Barack Obama és John McCain is azt ígérte, hogy helyreállítja az Egyesült Államok imázsát, és már önmagában az a tény is hozzájárulhat ehhez, hogy az amerikaiak egy afroamerikai jelöltet választottak meg elnöknek. Obama ugyan küzdött az olyan híresztelésekkel szemben, hogy muszlim lenne, talán még az Egyesült Államokkal ellenséges muszlimok is megenyhülnek egy kicsit most, hogy egy olyan vezető kerül a Fehér Házba, akinek középső neve Hussein.

Saját vállalásai

A nehéz körülmények már önmagukban komoly kihívást jelentenének bármely vezetőnek, Barack Obama azonban ezenfelül még számos nagy ígéretet is tett. Ő maga is tisztában van azzal, hogy magasra tette a lécet. "Mi lesz, ha csalódást okozok az embereknek?" - egyik tanácsadója, Valerie Jarett szerint Obama többször is feltette ezt a kérdést a kampányban, derül ki a New York Times hétfői cikkéből.

Új politika
Barack Obama kiváló érzékkel választotta meg kampányüzenetét: a változás és remény kettős jelszava hatásosnak bizonyult a nyolc év Bush-elnökségbe belefásult választók körében. A demokrata jelölt azt ígérte, hogy megújítja, őszintébbé teszi a politizálást, és véget vet annak, hogy a pártok acsarkodása és a lobbiérdekek vezérlik a döntéshozatalt Washingtonban.

Obama ehelyett arra törekedne, hogy értelmes elképzeléseket valósítsanak meg, függetlenül attól, hogy az éppen demokrata vagy republikánus oldalról érkezik. Ez így nagyon szépen hangzik, kérdés azonban, hogyan megy majd az együttműködés egy meglehetősen negatív és rengeteg csúsztatást tartalmazó kampány után, amelyből Obama is kivette a részét.

Egészségügy
Az egyik legsúlyosabb társadalmi probléma az Egyesült Államokban, hogy a 305 milliós lakosságból 46 milliónak nincs egészségbiztosítása. Barack Obama azt ígéri, hogy közelezővé nem teszi ugyan a biztosítást, de mindenkit hozzá fog segíteni, aki ezt szeretné. Ebbe azonban már másnak is beletört a bicskája, és kérdés, hogy Obama rendelkezik-e majd elegendő forrással ahhoz, hogy megvalósítsa tervét, amely tanácsadói szerint 50-65 milliárd dollár pluszköltséget jelent majd évente.

Energia és környezet
A rengeteget autózó amerikaiak hosszú időn át olcsón jutottak üzemanyaghoz, idén azonban a meredeken emelkedő benzinárak emlékeztették őket arra, hogy az olajfüggőség komoly áldozattal járhat. Barack Obama egyik legfontosabb stratégiai célja az, hogy megteremtse az ország energiafüggetlenségét. Ezt ő nem elsősorban a még kiaknázatlan amerikai olajmezők feltárásával érné el, hanem alternatív energiaforrások kifejlesztésével és elterjesztésével. Ez együtt jár azzal, hogy Obama jóval erőteljesebb harcot ígér a klímaváltozás ellen, mint ami a Bush-elnökséget jellemezte.

Ez a három elem ráadásul csak Obama legfontosabb ígéreteit jelenti. Emellett programjában szerepel az egyre gyengébb eredményeket produkáló közoktatás fejlesztése vagy éppen az, hogy a nők ne kapjanak kevesebb fizetést ugyanazért a munkáért, mint a férfiak. Obama a győzelmi beszédében azt mondta, talán nem lesz elég a változásokra egy év, talán egy elnöki ciklus sem, és egyúttal türelmet kért a választóktól. Erre valóban szüksége is lesz.

Chicago, Illinois - Egyesült Államok