Házassági, élettársi enyém-tiéd

Jogi tanácsadóink olvasói levelekből válogatva az élettársi és házastársi vagyonközösség közötti különbségekre mutatnak rá,  valamint a gyermektartásdíjjal kapcsolatos problémák megoldásában segítenek.

Házasságkötés, biztosítási jogviszony külföldön

Életem párja külföldi állampolgár (nem uniós európai országban), de Brüsszelben él. Tervezzük, hogy összeköltözünk, esetleg össze is házasodunk. Nekem egyelőre nem lesz saját jövedelmem, de nyelviskolába szeretnék járni. Tanácstalan vagyok, hogy itthon milyen papírokat kellene ahhoz elintéznem, hogy ott legálisan élhessek. Az eddig befizetett járulékaimmal (nyugdíj, tb, életbiztosítás) mi lesz? Kell-e ott is külön biztosítást kötni? Előreláthatólag egyelőre nem lesz munkám, hogyan tudok ott egészségügyi szolgáltatást igénybe venni? Ha külföldön maradok, jár-e 6 év magyarországi munkaviszony után járulék? Ha gyermeket szeretnék szülni, hogyan juthatok gyedhez, gyeshez?

A külföldi házasságkötéséhez szükség lesz a magyar anyakönyvvezető által kiállított igazolásra arról, hogy a házasságkötésnek nincs akadálya. Azt, hogy milyen egyéb okiratokat kell bemutatnia, az illetékes ország követségén tudják megmondani.

Az itthon befizetett nyugdíjjárulékai természetesen nem vesznek el. Ha az élete folyamán külföldön tovább dolgozik, akkor a nyugdíjának megállapításakor az itthon fizetett évek (6 év) arányában itthonról kapja majd a nyugdíját. Az életbiztosítás teljesen más kategória, azt továbbra is fizetheti. Esetleg a biztosítónál érdeklődjön, hogy miként lehet a díjfizetést megoldani, ha Ön külföldre költözik.

Amennyiben külföldön nem dolgozik, úgy a kinti egészségügyi ellátására az ottani társadalombiztosítóval kell megállapodást kötnie, kivéve, ha a külföldön dolgozó házastársa esetében az ottani jogszabályok szerint Ön is jogosult lesz egészségügyi ellátásokra.

Amennyiben külföldön születik gyermeke és Ön legálisan - tartózkodási vagy letelepedési engedéllyel - tartózkodik külföldön, az ottani szabályok szerint igényelheti az anyasági ellátásokat.

Házastársi vagyonközösség, asszonytartás

Amióta a férjem vezetői beosztásba került a munkahelyén, a fízetése is ennek megfelelően szépen megemelkedett. Az én keresetem a minimálbérnél tízezer forinttal több. Nagy bérkülönbségből adódóan a férjem egyre többször a szememre veti, hogy ő eltart engem. Szeretném tudni, hogy a jognak mi erről a véleménye. A másik kérdésem: válás esetén igényt tarthatnék-e asszonytartásdíjra?

A házasságkötéssel a felek között az életközösségük időtartamára házassági vagyonközösség keletkezik. A vagyonközösség szabályai szerint a közös vagyon tekintetében a házastársak tulajdoni hányada egyenlő. Ezen a körülményen az sem változtat, hogy pl. a férje jóval többet keres önnél. Ugyanúgy mindennek a fele (még a férj keresetének a fele is) megilleti Önt a vagyonközösség szabályai szerint.

Válás esetén házastársi tartásra csak akkor jogosult, ha saját magát önhibáján kívül nem tudja eltartani (pl. beteg, rokkant, munkanélküli). A 63 000 forintos jövedelem alapján véleményem szerint az ön rászorultsága nem állapítható meg. (Arra azonban nem alapozhatja a tartási igényét, hogy nem akar munkát vállalni.). A házasság felbontása esetén a közös vagyonuk fele természetesen megilleti Önt.

Különvagyon - közös vagyon

Válás esetén ki mit kap? Házasság előtt csak nekem volt tulajdonom, férjem csak a házasságkötés után kapott egy telket szüleitől nászajándékba. Létezik olyan, hogy egy bizonyos idő után már nem számít ki mit vitt be a házasságba, minden közösnek számít, mindent felezni kell?

A családjogi törvény szerint különvagyonnak (azaz nem a házastársak közös tulajdonának) tekintendő a házastársnak az a vagyontárgya

• ami a házasságkötéskor már megvolt,
• amit a házasság fennállása alatt öröklés jogcímén szerzett vagy ajándékba kapott,
• a személyes használatra szolgáló és szokásos mértékű, illetőleg mennyiségű vagyontárgy,
• a különvagyon értékén szerzett vagyontárgy.

A fentiek közül az a különvagyonhoz tartozó tárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgálja, valamint a szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép, 15 évi házassági együttélés után közös vagyonná válik. Ide tartozik pl. a mosógép, ami a házasságkötés előtt már megvolt, vagy pl. a bútorok. Amennyiben az ön különvagyona nem ebbe a körbe tartozik (pl. lakás), úgy az nem válik 15 év elteltével sem közös vagyonná. A férjének ajándékozott telek főszabályként az ő különvagyona. Ezzel szemben önt terheli a bizonyítás, hogy a férj szülei nem csak a kizárólag férjnek, hanem mindkettejüknek ajándékozták az adott telekingatlant. Ha ez nem sikerül, vagy Ön nem is kívánja, akkor az ajándékozott telek a férje különvagyonának minősül majd a vagyonközösség megszüntetésekor.

Élettársak vagyonközössége

Tavaly vettem egy lakást, ahol 100 %-os tulajdonos vagyok. Azóta lett egy barátom, akivel együtt élek. Én veszek mindent a lakásba (lakás részletek, közös költség, villanyszámla, bútor, stb.), barátom az élelmezésért felelős. Mit kell tennem, hogy a lakás mindig az enyém maradhasson, igaz, hogy bizonyos idejű együttélés után minden osztódik? Mit jelent az élettárs fogalma? Van valami jogi következménye? A házasság jelenti a "közös tulajdont", az élettárs a magántulajdont védő intézmény? Mi történik akkor, ha ideiglenesen bejelentkezik a barátom a címemre, vagy állandóra?

Az ingatlan bármilyen hosszú élettársi kapcsolat, sőt házasság esetén sem válna utólag közössé. Az az ön saját, külön vagyona, amellyel szemben az élettársa, férje tulajdoni igényt nem támaszthat. Az élettársi kapcsolat esetében a közös szerzés vélelme érvényesül, azaz mindegyik felet a szerzésben való közreműködése arányában illeti meg a tulajdon. Mivel a lakás szerzésében az élettársa nem működött közre, ezért abból nem is részesedhet. Más kérdés, hogy az együttélés alatt vásárolt dolgoknál ugyanúgy érvényesül a fenti szabály, és ennek során el kell ismerni az élettárs szerzésben való közreműködését is, mivel például ön hűtőt vesz, ő pedig élelmet (kettejük számára).

Házasságkötés esetén a házassági életközösség idejére a felek között vagyonközösség keletkezik, amelyben a felek részesedése egyenlő arányú. Mindez azonban csak a vagyonközösség ideje alatt történő vagyonszerzésre igaz. Az a vagyontárgy, amely a házasságkötés előtt már megvolt, a házasfél külön vagyonának minősül. Ezen bármilyen hosszú együttélés sem változtat (csak a mindennapi életvitelt szolgáló berendezési, felszerelési tárgyak esetében - bútor, háztartási gépek - van olyan szabály, hogy 15 év után közössé válnak, de a mindennapi életvitelt szűken kell azért értelmezni). Ingatlan esetében azonban ez a 15 éves szabály nem alkalmazandó. Amit a házasság fennállása alatt szereznek, egyenlő arányú közös tulajdon, függetlenül attól, hogy ki, mennyiben járult hozzá a szerzéshez. (Ez a fő különbség az élettársi és a házastársi kapcsolat között).

Nyugodtan bejelentkezhet barátja az Ön címére. Élettársként ez semmilyen következménnyel nem jár. Házasság esetén annyi a különbség, hogy a házastárs lakáshasználati joggal rendelkezik válás esetén is, amelynek azonban szigorú feltételei vannak. (A lakáshasználati jog egyébként függetlenül attól, hogy az érintett bejelenetkezett-e vagy sem). Az Ön különvagyonát képező lakás használatára főszabályként Ön a tulajdonos jogosult válás esetén is. A másik házasfelet kivételesen, és csak akkor lehet a különvagyoni lakás megosztott vagy kizárólagos használatára feljogosítani (bíróság által), ha a lakáshasználatra jogosult gyermek nála (esetünkben a férjnél) van elhelyezve. Ennek a valószínűsége azonban igen csekély. A lakásból távozó házastársat azonban - különvagyoni lakásnál is - térítés illeti meg (ha ezt kéri). Kiküszöbölhető ez a probléma, ha az alábbiak szerint járnak el: "Csjt. 31/A. § (1) A házasulók a házasságkötés előtt, valamint a házastársak a házasság felbontása esetére rendezhetik a közös lakás további használatát, így megállapodhatnak abban is, hogy az egyik házastárs a lakást elhelyezési és térítési igény nélkül elhagyja. A megállapodást közokiratba vagy jogi képviselő által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni."

Milyen jogai vannak annak, aki csak élettársi viszonyban él párjával? Hét éve vagyok együtt a partneremmel, született egy gyermekünk is. Én azóta csak alkalomszerűen dolgoztam az ő vállalkozásaiban. Ezidő alatt felépített egy házat, amiben anyagilag én nem tudtam besegíteni, de minden másban igen. Az élettársam most azt mondja, hogy költözzem el ahova akarok, mert ez az ő háza. Valóban így van ez?

Az élettársi viszony nem keletkeztet házastársi vagyonközösséget. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az élettárs ne részesülhetne a közös vagyonból. Tulajdonjoga nem lesz a házon, azonban a közreműködés arányában ön is részesedik a vagyonközösségből. A Polgári Törvénykönyv szerint az élettársak az együttélésük alatt - a házastársaktól eltérően - a szerzésben való közreműködésük arányában szereznek közös tulajdont. Ha a közreműködés aránya nem állapítható meg, azt azonos mértékűnek kell tekinteni. A háztartásban végzett munka a szerzésben való közreműködésnek számít.