Hiányzik a szenvedély a házasságomból

Bárcsak tudnák a nők férfiszemmel látni a világot, férfiaggyal gondolkodni néhány helyzetben! Addig, amíg erre nincs mód, inkább kérdezzünk meg egy pasit, hogy ő hogyan látja helyzetünket.

Kedves Facér Pasi!

Én egy fiatal, 2 éve házas nő vagyok. A férjemmel való kapcsolatom már 12 éve tart. Sajnos egy kissé ellaposodott a kapcsolatunk. Nincs benne már szenvedély, kedvesség, és szex sem nagyon.

Nem sokkal a házasságkötésünk után félreléptem. Ez a titkos kalandom több, mint másfél évig tartott. Komoly kapcsolat volt, tele szeretettel, szenvedéllyel és megértéssel. Pont olyan dolgokkal, amik hiányoznak a házasságomból. Végül a szeretőm megunta, hogy nem válok el a férjemtől, és ezért szakított velem.

Azért nem váltam el, mert féltem attól, hogy az iskolázottságok közötti különbségek túl nagy gondot fognak okozni. Én főiskolát végeztem, ő meg csak általánost. Féltem a családomtól is, mert a szüleim nagyon kedvelik a férjemet. Végül féltem attól is, hogy mi lesz akkor, ha majd ebben a kapcsolatban is elmúlik a szenvedély.

A férjemmel egyszer - úgy fél évvel ezelőtt - leültem beszélgetni. Elmondtam neki, hogy mi hiányzik a kpacsolatunkból, és azt is bevallottam, hogy megcsaltam. Akkor megbocsátott és megígérte, hogy majd jobban oda fog figyelni, hogy pótoljuk a hiányzó dolgokat. Sajnos ez a pótlás és odafigyelés kb. 2 hétig tartott.

Szerinted érdemes még folytatni ezt a házasságot? Vagy ez előbb-utóbb úgyis tönkremegy? Megéri most szenvednem vagy inkább nézzek körül? Félek, hogy hiába dobtam el magamtól azt a férfit, aki úgy szeretett, ahogyan szerintem kell.

Kedves Adrienn!

Egészen kivételes kapcsolat az, ahol a szenvedély állandóan magas fokon lángol. Az esetek döntő többségében a láng egyre kisebb, és a tűz helyét más, tartósabb értékek vehetik át, mint tisztelet, az együtt megélt élmények, az egymás segítése, a, megértés, egy másik fajta szerelem, ami akár örökké tarthat.

Sajnos a tévé, a bulvárlapok felelőtlenül úgy mutatják be a világot, mintha az teli lenne hősökkel, mindent elsöprő szenvedéllyel. Ezt eléggé bevettük, és elvárásainkat egy kapcsolattal szemben már ez az illúzió befolyásolja. Aztán, ha ez nem jön be, csalódottak vagyunk, elfordulunk a másiktól, egy másik kapcsolat (szenvedélyes szakaszában) keressük a megfelelőt.

Összegezve:
- Az "ellaposodás" természetes dolog, külön rossz, hogy így hívjuk.
- Ha ragaszkodsz az álmaidhoz, mindig megvan a lehetőséged máshova menekülni, de az is elég nagy valószínűséggel "el fog laposodni".
- A cél, hogy akivel összekötöd az életed, azzal egy fenntartható kapcsolatot alakíts ki.

Hogy ezt kivel gondolod, a férjeddel, vagy mással, az már a te döntésed. Ja, és kapcsold ki a tévét. Ez a való világ.

Csók: Facér Pasi