Dr. William H. Fitzgerald a testet függőlegesen tíz zónára osztotta. Megfigyelései az ősi indián gyógyító tevékenységekből indultak ki, amelyek sohasem a beteg szerv kezelésével, hanem például a láb masszírozásával érik el a gyógyulást. A talpmasszázs viszont - egy ősi falfestmény tanúsága szerint - legalább hatezer éves múltra tekint vissza.
Eunice Ingham 1917-ben publikált könyve a Fitzgerald-féle testzónákat a talpra is kiterjesztette. Pár évvel később pedig az is bizonyítást nyert, hogy a talpzónák reflexkapcsolatban vannak az agy egyes területeivel, azok pedig a megfelelő belső szervvel.
Mire jó a reflexzóna-masszázs?
A reflexzóna-masszázs az energiaáramlás helyreállításában segít. A betegséget vagy betegségre való hajlamot energiahiány, illetve blokád formájában érzékeli, mivel a reflexzónákban lerakódások képződnek. Ezek állaga, milyensége és mértéke összefügg a betegség típusával, fennállásának idejével. Ha elváltozás észlelhető, és a zóna reagál, akkor befolyásolható is. A masszázs a reflexiós pontok ingerlésével a meridiánokban keringő energiával hat. A masszőr a kezét, ujjait és speciális fapálcikát használ krémmel és olajjal. Segédeszköz lehet még kavics, masszírozó guriga, gumilabda és masszírozó fa is. A talpmasszázs kiegyenlíti és harmonizálja az energiaáramlást. Beindítja a szervezet öngyógyító mechanizmusait, serkenti a vérkeringést, erősíti az immunrendszert, és elősegíti a méreganyagok kiürülését a szervezetből. Fájdalomcsillapító hatású, lazításra és a testi-lelki feszültség oldására megfelelő módszer.
A masszírozás iránya, erőssége, a zóna stimulálásának ideje függ a zónától és az ott jelentkezett lerakódás fajtájától. Fontos tudni, hogy a szívzónát sohasem szabad masszírozni.
Nemcsak a reflexiós pontoknál keletkező lerakódások, hanem a láb egyéb tünetei is jelzések számunkra. A hideg, nedves láb arra utal, hogy az illető gyulladásos betegségekre hajlamos.