Férfi jogok kontra női vágyak

Bárcsak tudnák a nők férfiszemmel látni a világot, férfiaggyal gondolkodni néhány helyzetben! Addig, amíg erre nincs mód, inkább kérdezzünk meg egy pasit, hogy ő hogyan látja helyzetünket!

Kedves Facér Pasi!

Szomorúan olvastam a "társfüggőségről" szóló leveleket. Ebből azért nem olyan könnyű kigyógyulni ám, ahogy fogalmazol. Én igazából nem érzem, hogy miért magamban kell keresnem a hibát.

Adjunk nagyobb életteret, adjunk ezt, adjunk azt, mert a férfiaknak erre szüksége van. És mikor tevődik fel az a kérdés, hogy nekem (a nőnek), mire van szükségem? Szerintem, ami a férfiakból alapvetően hiányzik, az a rendkívül primitív fokú empátia.

Rengeteget gondolkodnak arról, hogy nekem, mint férfiank erre van szükségem, szabadságra van szükségem, nagy élettérre van szükségem, ehhez és ahhoz nekem jogom van, és micsoda dolog, ha ehhez valaki nem vág mosolygós arcot. És eközben a melldöngetős önmegvalósítás közben nemigen jut eszükbe, hogy a másik hogy érez, mik a vágyai.

Hangsúlyozni szeretném, hogy nekem is ez a véleményem, hogy kell a külön eltöltött idő, a szabadság érzete, de úgy érzem, hogy manapság ez már mindenek felé kerül, és az emberek görcsösöen ragaszkodnak a "jogaikhoz".

Nem a külön töltött idő jogosságát és szükségességét kérdőjelezem meg, hanem a hozzáállást. Szerintem nagyon szomorú.

Drága Zsuzsi!

Tudod, szerintem mindenkinek arra van ideje, amire szeretné. Ha egy pasi a barátaira, a munkájára, a szüleire, a sportra vagy bármi másra több időt fordít, mint a barátnőjére, az azért van, mert belül ő erre vágyik. A vágyát pedig egyszerűen nem tudod megváltoztatni. Vagyis meg tudod, de nem úgy, hogy követelőzöl és a jogaidra hivatkozol. :-)

Empátiát hiányolod a pasikban. Ugye azt te sem akarod, hogy a pasid empátiából legyen veled? Hadd védjem meg a férfiakat. Én ismerek - nem is kevés - olyan férfit, aki empátiából, vagyis inkább megfelelési vágyból van a barátnőjével. Egy darabig. Mert egy idő után ezek a férfiak kitörnek a "rabságból", az állandó megfelelésből, és úgyis követelni fogják maguknak az időt. Vannak olyan pasik, akik annyira "empátiásak", hogy teljesen feladják magukat egy darabig, minden egyes szabad percüket a barátnőjükre fordítják, sőt, lelkiismeretfurdalást éreznek minden egyes percért, amit az önmaguk élvezetére fordítottak, aztán egyszer csak robban a bomba, és szakítanak. Hát ezért nem szabad egy pasit arra kényszeríteni, hogy empátiából vagy bármi más okból a barátnője szoknyája mellett üljön, amikor ő másra vágyik.

Én el tudom képzelni, hogy a társfüggőségből nehéz kigyógyulni.És azt is tudom, hogy vannak pasik, akik már túlzásba viszik a saját érdekeiket, és a saját szabadságukat. Láttam ilyet, nem is egyet. Ebben az esetben csak egyet tudok javasolni: ezt az önző és egoista pasit ott kell hagyni. Hiszen, ha már annyira nem érdekli a nője, hogy inkább bármi mást csinál, mint hogy vele legyen, akkor nem is szereti igazán. Talán kegyetlenül hangzik, de ez a valóság.

Én azt gondolom, hogy minden pasit rá lehet venni, hogy többet akarjon lenni a barátnőjével, csak be kell vetni néhány női trükköt. Néhány dolgot felsorolok, ami tilos: követelőzni, jogokat sorolgatni, hisztizni, zsarolni, ráakaszkodni a srácokra, mert akkor még jobban menekülnek. Királynőnek kell lenni! Kívánatosnak, néha elérhetetlennek, olykor erősnek, sokszor gyengének, csábítónak, önérzetesnek, büszkének, és titokzatosnak. Azt hiszem, ez a megoldás... A kulcsszavakat megadtam, a többi már a ti dolgokotok. ;-)

Csók! Facér Pasi