Eleink konyhájában jártunk

Vágólapra másolva!
Szakácsunk, Kaldeneker György az időben utazott vissza ezer évet. Bekukkantott a jurtakonyhába, megkóstolta a hamuban sült pogácsát, a honfoglaló magyarok gombócát, és azt is megtudta, mi is az a lapótya.
Vágólapra másolva!

Volt egyszer egy szegény asszony, annak volt egy fia, aki világot akart látni. A palóc asszony annyi kalászt vágott le sarlóval, amennyit el tudott vinni. Tűzpadon gallyakból tüzet rakott, a csomókba kötött kalászt a tűzön addig pörkölte, még a magok duzzadtak nem lettek. A szemeket tenyere közt fateknőben szétmorzsolta, szeleléssel megtisztította. Famozsárban megtörte, sóval behintette, és jól megdagasztotta. Ökölnyi nagyságú gömböket formált, majd parázstűzön megsütötte. A hamuban sült bodagot fia tarisznyába tette, és elindult szerencsét próbálni.

A lovas kultúrák népeinél öt alapelemnek volt kultikus szerepe: a víznek, a tűznek, a földnek, a fának és a fémnek. Ezek felhasználásával készítették ételeiket. Földön álló fémüstben frissen mert forrásvízben főztek, válogatott fával tüzeltek.

Magyar őseink vándorlásaik során földműveléssel is foglalkoztak. A legrégebbi nyomok kölesre, árpára, tönkölybúzára, hajdinára és barnarizsre utalnak. Méltán nevezték élő tápláléknak, mert a magokat kicsíráztatva új életre keltek. Nem véletlen, hogy az élet csodájának nevezték a gabonamagokat. Ezekből hamuban sült pogácsát, langallót-lapotyát, kövön sült leppencset készítettek. Főzéssel híg kásaételeket főztek, különleges egyedi díszítésű lábas-üstedényeikben.



Sokféle fűszernövényt használtak: tárkonyt, lestyánt, cigánypetrezselymet, görögszénát, medvehagymát, szurokfüvet, bazsalikomot, majoránnát, kakukkfüvet, köménymagot, izsópot, csombort. Ezeket szárítással a balzsamok készítője tartósította, és nagy mennyiségben fűszerezték velük gabonaételeiket. De az akkoriban ezen a vidéken nem termő, egzotikus és mediterrán fűszereket is használtak. A gyömbért, babért és sáfrányt a Selyemútról szerezték be.



Hús nem mindig került a kásás ételekbe, de ha vadászatkor sikerült elejteni, gabonamagokkal, sok zöldséggel és fűszerekkel készítették el. A jurtakonyhában egyszerre száz-százötven adag étel készült, amit közösen fogyasztottak el. Az étkészletet famívesek fából faragták ki, a tárolóedényeket vesszőkből fonták.



Na de mit és hogyan készítettek? Az időutazásban Nyers Csaba szakács és rézműves mester, a gabonakonyha tanítója lesz a segítőnk.