Egészséges olajosok

Vágólapra másolva!
A tél a legjobb időszak arra, hogy megkóstoljuk az olajos magvakat: a diót, a mogyorót és társaikat - egyrész ilyenkor van szezonjuk, másrészt egészséges, finom rágcsálnivalók. Ihlet a mókusoktól, receptek a Női Lapozótól.
Vágólapra másolva!

A hosszú életű, hatalmasra növő diófa Perzsiából származik, közel 21 fajtája ismert a világban. A fa csonthéjas gyümölcse a dió, melynek latin neve - Juglans - Jupiter nevéből származik: azaz a dió olyan gyümölcs, amely még egy istennek is kedvére való lehet. A diófát nemcsak gyümölcse miatt ültetik, faanyaga is különleges, hiszen nagyon ellenálló és tartós.

A dióból készítenek likőrt, olajat, szószokat, de felhasználja a kozmetikai ipar, húsos héjából (a diókopácsból) pedig festék is készíthető, sőt, régen a diófőzetet fejtetű ellen és a hajszín élénkítésére is használták.

A dióval készült főzeteket, krémeket külsőleg bőrbetegségek, pattanások, fekélyek, ekcéma ellen használják, a diós ülőfürdő pedig aranyér ellen ajánlott. A hagyományos kínai gyógyászatban a diót igazi "életelixírnek" tartották, amely jót tesz a vesének, az agynak és a bőrnek is.

A dió nagyszerű forrása a telítetlen zsírsavaknak, és - mint az egy kutatásból kiderült - néhány szem dió egy-egy magas zsírtartalmú, nehéz étkezés után normalizálhatja a koleszterinszintet. A dió segít megőrizni a vérerek rugalmasságát is. A gyümölcsben ráadásul sok omega-3 zsírsav és antioxidáns is található.

Piacolás és tárolás

Ha hámozatlan diót vásárolunk, igyekezzünk aranyszínűt venni, ezeknek ugyanis a legvékonyabb a héja, ezeket a legkönnyebb megpucolni. A pucolt dió könnyen avasodik, így mindig alaposan vizsgáljuk meg, nem túl porhanyós, vagy kellemetlen szagú-e a dió.

Akár tisztítva, akár héjastul vesszük a diót, tároljuk száraz, hűvös, fénytől védett helyen - a legjobb a hűtőszekrényben, egy légmentesen zárható dobozban, vagy a kamrában, textilzacskóban felakasztva. Így akár hónapokig is eltartható.

A darált diót megóvhatjuk attól, hogy megromoljon, ha cukorral összekeverve tesszük el. A diónak markánsabb ízt ad, ha felhasználás előtt megpirítjuk. Ha már nem túl friss a dió, felhasználás előtt áztassuk tejbe, majd alaposan csepegtessük le - így még tavasszal is kellemes ízű lehet a gyümölcs.

Forrás: [origo]


Bajor diós rozskenyér

Hozzávalók:
1 kg rozsliszt, 1 csomag szárított élesztő, 3 teáskanálnyi só, két marék dióbél

Elkészítése:
A dióbelet száraz serpenyőben állandó kevergetés mellett pirítsuk meg, majd hagyjuk kihűlni. A lisztet, a sót és a szárított élesztőt, valamint a pirított diót tegyük dagasztó tálba. Elektromos dagasztóval kezdjük el keverni, közben kis adagokban annyi langyos vizet adjunk hozzá, hogy keményebb kenyértésztát kapjunk. Dagasszuk legalább tíz percig. Tegyük a tésztát langyos helyre, kelesszük addig, míg duplájára dagad. Borítsuk lisztezett deszkára, gyúrjuk át jól. Formázzunk belőle két darab kerek cipót, majd tegyük sütőlapra. Tetejét késsel vágjuk be rácsosra, és kelesszük még legalább fél órán keresztül. Előmelegített sütőben 180 fokon süssük körülbelül 40-50 percig.