Kicsiknek spenót, nagyoknak paraj

Vágólapra másolva!
Fűzöld, bizarr állagú lé, amiben félbe vágott kemény tojás úszkál - legtöbbünknek ez az első emlékünk a spenótról, nem csoda, ha sokaknak ez az utolsó is egyben. Pedig a spenót - úri nevén a paraj - számos formában elkészíthető, nyersen és főzve is fogyasztható zöldségféle, ami a szervezetünkre gyakorolt hatásait tekintve akár a gyógynövények családját is gyarapíthatná. Spenót-rehab, receptekkel.
Vágólapra másolva!

Az a zöld, sűrű lé, amivel a gyerekeket ijesztegetik az óvodában, az a spenót - alias paraj - nevű zöldségnek csak az egyik lehetséges elkészítési módja - ráadásul annak is egy erősen lebutított, elkorcsosított változata. Mindemellett, bárhogy is erősködnek, nem is a legegészségesebb: míg a nyers "perzsafűnek" - ahogy ázsiai származására utalva a 19. századi szakácskönyvekben emlegették - rendkívül magas oxál -, folsav- és B-vitamin-tartalma van, addig a főzött változatban az oxálsav, a benne lévő kálciummal szervetlen anyaggá válva vesekőképződésre hajlamosít; a B-vitamin-tartalom jelentősen csökken, a folsav pedig, hőérzékenysége folytán, egyszerűen eltűnik.

Ezekért pedig igen nagy kár, mert az oxálsav emésztésserkentő és vastagbéltisztító hatású, a folsav nélkülözhetetlen a vörösvértestek képződéséhez, az aminosav-szintézishez és a magzati fejlődéshez - így a kismamáknak hatványozottan javallott, hogy hetente többször iktassák be étrendjükbe a nyers leveleket - a B-vitaminok pedig gyorsítják a szervezet szénhidrát-, fehérje- és zsíranyagcseréjét.

Mindemellett a paraj

- csökkenti a mell-, tüdő-, hasnyálmirigy- és bélrendszeri daganatok kialakulásának kockázatát, fokozza a szervezet inzulinérzékenységét, csökkenti a vércukorszintet;

- vérnyomásszabályzó hatású, mérsékli a magas vérnyomást, és csökkenti az alacsony vérnyomás okozta fáradságérzetet. Antioxidáns összetevői védenek a szív- és keringési rendellenességekkel szemben; magnéziumtartalma segít megelőzni az idegfájdalmakat és az izomgörcsöket;

- bioaktív összetevői erősítik az immunrendszert, ezáltal védenek a daganatok kialakulásával szemben. Antibakteriális és gombaellenes hatásúak. Gátolja a szervezet elsavasodását;

- az egyik legmagasabb K-vitamin-tartalmú zöldségünk, ennélfogva serkenti a vesék működését, ezáltal segíti az ödémák kiürülését, mérsékli a magas vérnyomást. A kúraszerű spenótfogyasztás mérsékli a vérzést, a menstruációs fájdalmakat és pótolja a vasat;

- a két legjelentősebb antioxidáns, a "szemvédő" flavonoidok, a lutein és zeaxantin leggazdagabb forrása. Mivel ezek a vegyületek csak táplálékkal együtt vehetőek fel a szervezet számára, szemünk épség a nagyban függ az étkezési szokásainktól.

Piacolás és tárolás

Spenótból kétfélét ismerünk: télit, illetve nyárit. A szabad földön telelő és csak a márciusban vagy áprilisban leszedett téli spenót levelének az állaga tömör; a nyári, illetve őszi spenót zsenge. Főszezonja márciustól novemberig tart.

Vásárláskor figyelni kell arra, hogy a frissen szedett paraj levelei ropogósak legyenek, gyökérrésze nem lehet fonnyadt. A vásárlást követően azonnal fel kell dolgozni, mert gyorsan megfonnyad. A kiválogatott, egészséges leveleket nedves ruhába kell csavarni, és így a hűtőszekrény zöldségrekeszében maximum 12 óra hosszat tárolhatjuk. A parajt feldolgozva, mélyhűtve is eltehetjük - bár így már csak főzelék készíthető belőle.