Almát körtével

Vágólapra másolva!
Almát körtével nem lehet összeadni - igyekeztek a fejünkbe verni matek órákon, most mi mégis egy lapon említjük e gyümölcsöket. Egyrészt, mert valójában közeli rokonok - mindketten a rózsafélék családjába tartoznak -, másrészt, a kimerülő természet utolsó vitamindús gyümölcsei, amelyek ráadásul télen a spájz polcán vagy ládákba halmozva márciusig elállnak.
Vágólapra másolva!

Az egyik legellentmondásosabb gyümölcsünk az alma: egyrészt számos tragikus kimenetelű történet fűződik hozzá - elég csak a bibliai bűnbeesésben vagy a trójai háború kitörésében játszott szerepére gondolni -, ám ennek ellenére hihetetlen népszerűségnek örvend: Magyaroszágon a fejenkénti és évenkénti gyümölcsfogyasztás 73,8 kg, és ebből 22,7 kg az alma.

Persze nem véletlenül lépnek túl világszerte az alma sötét múltján: az egészségre gyakorolt csodálatos hatását már az ókorban is számon tartották. Akkoriban az orvosok ezt javasolták az étkezés végére, az egészség érdekében, az indiai gyógyítók a hasmenést kúrálták vele, a kínai dokik a almafa kérgét használták a cukorbetegség gyógyítására. A vasszögekkel preparált almával kezelték a vashiányt, míg kipréselt levével a gyulladást, a rekedtséget, és az álmatlanságot csillapították.

Akkoriban még nem tudták, minek köszönhető számos áldásos tulajdonsága, ma már tisztában vagyunk az okokkal: az alma tartalmaz kalciumot, foszfort, vasat, magnéziumot, nátriumot, káliumot, nyomelemeket, valamint A-vitamint, B-komplex vitaminokat, és - bár jóval kevesebbet, mint a narancs vagy a citrom - némi C-vitamint is, ami a héjában található meg a legnagyobb mennyiségben. Fontos hatóanyaga még a pektin, ami vízben oldva kocsonyás zselét alkot, valamint hasznos anyag még a héja cellulóz része, amely béltisztító hatású, ezért az alma a tisztítókúrákat megelőző és lezáró gyümölcsnapok tökéletes fogása lehet.

S mivel a legkönnyebben emészthető és legkevésbé allergizáló gyümölcsünk, ezért az első szilárd étele lehet a kisbabáknak, az anyatej mellett.

Piacolás, szüretelés

Ne dőljünk be a látszatnak: nem biztos, hogy a legfényesebb, legélénkebb színű, felmatricázott almák a legegészségesebbek és a legfinomabbak. Kora ősztől késő tavaszig kapható a kevésbé látványos, ám annál egészségesebb magyar alma - ami még csak nem is darabra, hanem kilóra kapható - és az sem baj, ha némelyik kissé ráncos már a tél végére.

Ha olyan szerencsénk van, hogy közvetlenül a fáról juthatunk hozzá, jó, ha tudjuk: az alma utóérő gyümölcs, vagyis a fáról leszedve él tovább. Ennek ellenére nagyon fontos, hogy a szüret idejét helyesen válasszuk meg: az almát akkor kell szüretelni, amikor a gyümölcsök gyenge csavarással leválnak, amikor a színük és nagyságuk a fajtának megfelelővé alakult, amikor a magjaik már barnák, és a természetes hullás is megkezdődött.

A fogyasztásra alkalmatlannak tűnő, részben romlott, férges, ütődött almából kiváló aszalt vagy szárított gyümölcs, befőtt és almakocsonya készülhet.

Tárolás

Az almát hónapokig tárolhatjuk kamrában, pincében vagy más hűvös, de fagymentes helyiségben, rövidebb ideig - műanyag fóliával gondosan letakarva - akár az erkélyen is eláll. Csak hibátlan szemeket tegyünk el télire! Ha szeretnénk tökéletesen megóvni mindenféle nedvességtől - így a penésztől és a rothadástól is - mielőtt ládába vagy kosárba tennénk, egyenként csomagoljuk be mindegyiket selyem- vagy újságpapírba. Ezzel a módszerrel az is megakadályozható, hogy ha valamelyik mégis romlásnak indulna, a körülötte lévő szemeket is tönkre tegye.