Arcpakolást vacsorára

Egy kozmetikum legyen ehető - akár ez is lehetne a kozmetika piacán megjelent új trend szlogenje, hiszen a legújabb elvárásoknak megfelelően egy arckrém készüljön természetes alapanyagokból, és legyen olyan tiszta, hogy akár a pirítósunkra is kenhessük. Tényleg ilyen fontos, hogy szintetikus anyagoktól mentes legyen az, amit az arcunkra kenünk, vagy csak egy újabb kozmetikai hype-ról van szó?

"Amit nem ennél meg, azt ne kend az arcodra!" - figyelmeztet egy új, Los Angeles-i bőrspecialista által kifejlesztett új kozmetikai termékcsalád szlogenje. Dr. Saulis Alkaitis rákkutató és mikrobiológus hat éven át dolgozott azon, hogy szintetikus anyagoktól 100%-osan mentes, tisztán növényi termékeket dobjon a piacra, mert szerinte csak ezek lehetnek 100%-osan veszélytelenek az emberi szervezetre. "Ezeket a kozetikumokat, a hidratálóktól a szépségszérumokig akár meg is ehetnénk - bár azt, hogy finom lesz, nem garantálom" - írja a honlapján a bőrdoktor.

Pat Thomas, a The Ecologist magazin szerkesztője és a Skin Deep című, kozmetikai témájú könyv szerzője még ennél is tovább megy: ő úgy véli, nyugodtan kukába dobhatjuk a krémeinket, pakolásainkat, mert az a legjobb, ha otthon kotyvasztunk magunknak bőrtáplálókat gyümölcsökből, zöldségekből. Szerinte ebben a kérdésben nagyon elővigyázatosnak kell lennünk, mert amit magunkra kenünk, annak a 60%-a felszívódik a szervezetünkben, mivel a bőr olyan, mint a szivacs - ezért működhetnek jól pl. a nikotin- és ösztrogéntapaszok.

Szivacs vagy sorompó?

Más véleményen van viszont a kizárólag arckrémeket gyártó és forgalmazó dr. Nick Lowe bőrgyógyász. Ő a bőrt nem szivacshoz, hanem sorompóhoz hasonlítja, ami természetes védelmi rendszerként tehát nem enged át mindent. A nikotin és ösztrogén molekulák meglehetősen kicsik, azok könnyen átjutnak a bőrön, és bekerülnek a véráramba. De a bőr hatékony védőrendszer, sok rétegből áll, és ebből csak a legfelső, az ún. stratum corneum az, ami átengedi a kozmetikumokat.

"Ezért nem érdemes méregdrága hidratálókat vásárolni. A legdrágább is csak arra képes, hogy a finom ráncokat csökkenti azáltal, hogy a legfelső rétegen átjutva hidratálja, vagyis felpumpálja a bőrt. Az alsóbb bőrrétegek sokkal kevésbé áthatolhatóak, a mély ráncokat így nem is igen lehet csökkenteni, a hatóanyagok ugyanis el sem érik őket" - állítja a bőrgyógyász, valamint hozzáteszi, hogy minden kozmetikai cégnek szigorú előírásoknak kell megfelelnie, nem kell tehát tartanunk attól, hogy ártalmas dolgok kerülnek a krémekbe, csak azért, mert nem tisztán növényiek.

Dr. Chris Flower, a Cosmetic, Toiletry and Perfumery Association főigazgatója mindezt azzal egészítette ki, hogy a legrosszabb esetben - vagyis, ha ártalmas anyagok szívódtak fel bőrön át - sem károsul feltétlenül a szervezet, hiszen a kemikáliák jelentős része lebomlik vagy kiválasztódik.

Kenjük, vagy ne kenjük?

Holló Péter bőrgyógyász, egyetemi adjunktus a bőr intelligenciájában bízva a sorompó-elvvel ért egyet.

"A bőr a legnagyobb szervünk, és a legnagyobb, külvilággal érintkező szervünk is egyben. Ez azt jelenti, hogy egyrészt első védelmi vonalat képez a külvilágból érkező káros hatások - fizikai, kémiai és hő hatások és fertőzések - ellen, másrészt viszont bizonyos anyagokat mindkét irányban átenged. A felszívódásnak a bőrön alkalmazott kozmetikumok és gyógyszerek szempontjából van nagy jelentősége. Ez a folyamat sok mindentől függ: részben a bőrre kerülő anyag minőségétől, halmazállapotától, a bőrbe való bejutást segítő vivőanyagoktól, de a bőr aktuális állapotától, a bőrön kialakult zsírrétegtől, sőt, még a testtájtól is."

A szakember mindemellett hozzáteszi: azt, hogy bizonyos szintetikus anyagok a bőr védelmi vonalán átjutva allergizálhatnak, nem szabad figyelmen kívül hagyni - bár a természetes sem biztos, hogy hypoallergén.

"A ma használatos, minden drogériában kapható kozmetikumok jelentős része tartalmaz olyan anyagokat, melyek főleg az alkalmazás helyén irritatív vagy allergiás, ritkábban a bőrön át felszívódva az egész szervezetben kóros allergiás reakciókat válthatnak ki. Igaz, hogy az egyre gyakoribb allergiás megbetegedésekért jelentős részben az utóbbi évtizedekben a mindennapos használatba bekerült nagy számú kemikália a felelős. Ilyenek például a különböző illatanyagok, de a készítmények stabilitását szolgáló tartósítószerek is, melyek arra érzékeny emberek bőrére, szervezetébe kerülve allergiás reakciók kialakulásához vezetnek. Ezen anyagok jelentős része szintetikus úton kerül előállításra. A valóban csak természetes alapanyagokat tartalmazó, hozzáadott illatoktól mentes készítmények emiatt tényleg kevesebb problémát okoznak, bár a természetben előforduló anyagok is igen gyakran allergizálnak, gondoljunk csak a virágporokra" - mondja a szakember.

Vegyük, vagy ne vegyük?

Holló Péter szerint az "ehető kozmetikum" egy hangzatos marketingfogás leginkább: a bőrre külsőleg alkalmazott kozmetikumok összetétele nem a legmegfelelőbb étkezésre való anyag. Ez a megközelítés azt hivatott érzékeltetni, hogy remélhetőleg a lehető legkisebb mennyiségben tartalmaz olyan anyagokat, melyek károsak lehetnek az egészségre.

A csomagoláson olvasható összetevők végigbogarászása - ha egyáltalán megtaláljuk - azonban nagyon időigényes dolog. A bőrgyógyász szerint sokszor még a szakember számára is az, és nem várható el az átlagvásárlótól, hogy értelmezni is tudja az onnan nyert információkat.

Javaslata az, hogy csakis nemzetközileg elfogadott gyártótól származó, lehetőleg ténylegesen minél több természetes alapanyagot tartalmazó készítményeket vásároljunk, melyeken a nemzetközileg elfogadott minőségtanúsítványok jelzései és a forgalomba hozatali engedélyek adatai megtalálhatók.