Sokan úgy vélik, hogy a náthát a lehűlés, a hideg okozza. Ha felelőtlenül a hűvösebb napokon lengén öltözik, megázik az esőben vagy huzat éri az embert, akkor másnap prüszkölve és rekedten ébred. A betegséget azonban nem csak így lehet elkapni. A lehűlés valóban csökkenti a szervezet ellenálló képességét, ami nagyban hozzájárulhat a nátha kifejlődéséhez. A szervezet ellenállása viszont függ a vírusok számától és fertőzőképességüktől, valamint attól is, hogy milyen testi-lelki állapotban vagyunk.
A nátha, ami cseppfertőzéssel terjed, sokféleképpen bejuthat a szervezetbe. A vírusokat úgy is elkaphatjuk, ha megfogunk egy ajtókilincset vagy egy telefonkagylót, esetleg valakivel kezet fogunk. Persze csak akkor, ha ezután az arcunkhoz érünk, megdörzsöljük a szemünket. Nem szabad, hogy a nyálkahártya kapcsolatba kerüljön a kórokozókkal. A sima felületeken ugyanis 24 órán át megmaradnak a vírusok, a bőrön maximum 15 percig. Ezért nagyon fontos a gyakori kézmosás. A vírusok gyorsan szaporodnak a száraz levegőjű szobákban, ezért ha tehetjük, párásító berendezéseket használjunk otthonunkban.
Hogy kezdődik?
A lappangási idő 1-3 nap. Általában borzongással kezdődik vagy kaparó érzéssel a garatban. Ezután megindul a kellemetlen orrfolyás. Eleinte a váladék híg, bőséges, majd a 2-3. nap után gennyessé válik. Az orrnyálkahártya megduzzad, ami akadályozza az orrlégzést. A kellemetlen felső légúti megbetegedéstől érthetően mindenki minél gyorsabban meg akar válni. Minél erőteljesebben folyik a gennyes váladék, annál jobban megkönnyebbülünk. Nem meglepő, ha a felnőtteknek ilyenkor hőemelkedésük van, a kisgyerekeknek, csecsemőknek pedig lázuk.
A megfázással járó fájdalomért az orr nyálkahártyájának gyulladása a felelős. Ezt a keletkező kémiai anyagok váltják ki azáltal, hogy hatnak az ott lévő idegekre. Ezek hatással lehetnek a távolabb futó idegekre, ezért alakulhat ki fej-, illetve izomfájás. Az immunrendszer különösen éjjel aktív. Ezért aludjunk sokat. A nátha kellemetlen tüsszentésekkel is jár, amely hihetetlen gyorsasággal hagyja el szervezetünket. Egy tüsszentés sebessége elérheti a 150 km/órát is.
A Földön az európai, észak-amerikai és ázsiai kontinensen a leggyakoribb betegség a nátha. A náthát vírusok okozzák. Tulajdonképpen ugyanolyan fertőző betegség, mint a kanyaró. Viszont a ragályos betegségekért mindig egy bizonyos kórokozó a felelős, a felső légúti megbetegedést pedig több mint kétszáz vírusfaj is előidézheti. Ezért van az, hogy átestünk a náthán, ám újból és újból elkapjuk, évente többször is, s nem leszünk védettek. Ezért sem sikerül még a mai modern orvostudománynak sem a nátha ellen védőoltást kifejleszteni. Egy nátha után csak egy kórokozó vírus ellen alakul ki védettség, így elképzelhető, hogy újra betegek leszünk még ugyanabban a szezonban.
Mindnyájan sokkal gyakrabban fertőződünk meg a nátha vírusával, mint amennyiszer meg is betegszünk. Tehát sokkal gyakrabban találkozunk a vírusokkal, mint ahányszor náthásak leszünk. Elképzelhető, hogy húsz, ötven, sőt esetleg száz alkalommal is találkozunk a nátha vírusával egy évben.
Ajánlat
A légutak vírusos megbetegedései
(Népszava)