Járai: tarthatatlan az államháztartás helyzete

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának hétfői döntése értelmében továbbra is hat százlék marad a jegybanki alapkamat. A testület közleményében felhívta a figyelmet a  költségvetési politika hiányosságaira és megemlíti, hogy emiatt minősítette le az ország adósságát a Fitch. 

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa úgy látja, jó esély van arra, hogy 2006-ban és 2007-ben az inflációs folyamatok a tervezett mederben haladjanak - mondta Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a testület hétfői döntését követően. A jegybankelnök az alapkamat változatlanul hagyását azzal indokolta, hogy a nemzetközi piacokon továbbra is jelentős a befektetők kockázatéhsége.

Járai Zsigmond ugyanakkor kijelentette: "fenntarthatatlan azonban az államháztartás helyzete, ám azt nem lehet megmondani, hogy mikor, milyen körülmények között következik be az államháztartás konszolidációja és annak milyen inflációs hatása lehet".

A jegybankelnök úgy véli, idén decemberben, az egy évre visszatekintő pénzromlás 3,2 százalék lehet, ami már benne van az MNB által meghatározott árstabilitásban, amit 3 százalék plusz-mínusz 1 százalékpontos sávban határozott meg a jegybank.

A monetáris tanács közleményében figyelmeztetett a költségvetési politika hiányosságaira. A monetáris tanács közleménye szerint ezért minősítette le Magyarország forint- és devizaadósságát a Fitch nemzetközi hitelminősítő. A testület ugyanakkor felhívta a figyelmet a gazdasági egyensúly és a konvergencia kiegyenlítetlen voltára.

A monetáris tanács legutóbb szeptemberben változtatott a kamaton: az akkori, 6 százalékra való mérséklés, történelmi mélypontra küldte az MNB irányadó alapkamatját. Sem az októberi, sem a novemberi kamatdöntésen nem nyúlt a testület a kamathoz.

Idén a monetáris tanács egyébként összesen kilencszer mérsékelte a kamatot: januárban 50 bázisponttal 9,0 százalékra, februárban 75 bázisponttal 8,25 százalékra, márciusban 50 bázisponttal 7,75 százalékra, majd áprilisban, májusban, júniusban és júliusban egyaránt 25 bázisponttal 6,75 százalékra, augusztusban 50 bázisponttal 6,25 százalékra, szeptemberben pedig 25 bázisponttal, így alakult ki a 6,0 százalék.

Nem vártak kamatemelést

A Reuters brit hírügynökség csütörtökön közölt összesítése szerint a múlt héten megkérdezett elmezők egyike sem várt kamtemelést decemberre és januárban is, egy kivételével valamennyi szakember az alapkamat változatlanul hagyására számít. Jövő év végéig, a megkérdezett 15 elemzőből 8, az alapkamat csökkentését várja, négy szerint jövő év végén is a jelenlegi 6 százalék lesz az alapkamat és csak három számít emelésre.

A Citigroup pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési irodájának előrejelzése szerint a 2006-os inflációs kilátás "nagyon kedvező" annak nyomán, hogy januártól 25 százalékról 20 százalékra csökken a felső áfakulcs. Emellett Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a múlt hónapban kijelentette, hogy 2006. elején nem lesz hatósági gáz-, áram- és gyógyszeráremelés, áll a világ egyik legnagyobb bankcsoportjának londoni elemzésében.

Ugyanakkor a hétfői MNB-ülés előtt kiadott, londoni Citigroup-elemzés szerint a forint a térség leggyengébb valutája és helyzetét a laza költségvetési politika, valamint a hiányok egyre növekvő finanszírozási igénye is rontja. Ezért - jóllehet a magyar kamatszint a legmagasabb a térségben - az MNB áll a legközelebb ahhoz, hogy kamatot emeljen, különösen azután, hogy az euróövezeti jegybank (EKB) és az amerikai Federal Reserve közelmúltbeli szigorításai szűkítették a magyar befektetések kockázati prémiumát. A Citigroup magyar monetáris előrejelzése szerint a piaci ráták jelenleg "azonnali" negyed százalékpontos kamatemelést jeleznek, és egy másik hasonló emelést 2006. második felére.

A Dresdner bankcsoport londoni befektetési irodája (DrKW), a hétfői MNB-ülésre adott előrejelzésében ugyanakkor azt írta: a legutóbbi magyarországi adatközlések és piaci fejlemények nem változtattak a cég azon forgatókönyvén, hogy az MNB rövid távon nem nyúl a kamathoz. A Dresdner londoni elemzői megjegyzik ugyanakkor, hogy a legfőbb kamatemelési kockázat a befektetői hangulat romlása, amelyet árfolyamgyengülés követhet. Mindehhez a folytatódó belső makro-egyensúlytalanságok és az egyre bizonytalanabb globális környezet is hozzájárulhat, áll a DrKW londoni előrejelzésében.