Névről ismerik egymást a delfinek

Régóta ismert, hogy a vízi emlősök, így a palackorrú delfinek által kiadott hangok egy igen összetett kommunikációs rendszer alkotóelemei. Tengerbiológusok nemrégiben egyenesen arról számoltak be, hogy a delfinek "nevekkel" azonosítják magukat, illetve társaikat- erre az élővilágban rajtuk kívül egyedül az ember képes.

Minden egyes palackorrú delfinnek (Tursiops truncatus) egyedül rá jellemző füttye van, s ezt társai, "ismerősei" még akkor is felismerik, ha a füttyszót nem eredetiben hallják, hanem mesterséges hangon játszuk le nekik - mutatták rá kutatók, akik a Proceedings of the National Academy of Sciences hasábjain számoltak be eredményeikről.

A fenti megfigyelés nem jelent mást, mint hogy az egyedek kifejezetten a hangsor, s nem hangjuk alapján azonosítják egymást, vélekednek a szakemberek. Ilyen tekintetben a delfin még rajtunk, embereken is túltesz, minket ugyanis legalább két hangsor azonosít, s még teljes nevünk sem garancia arra, hogy nevünket nem viseli senki más. A palackorrúak mindegy egyes egyedét kizárólag a rá jellemző hangsor azonosítja, ily módon ez a delfinazonosító inkább a mi ujjlenyomatunkhoz hasonlítható.

Egy nemzetközi kutatócsoport 1975 óta vizsgálja a floridai Sarasota-öbölben élő palackorrú delfinek kommunikációját, így az évtizedek során bőséges hanganyag halmozódott föl. A kutatás vezetője, Vincent Janik (University of St Andrews, UK) elmondása szerint azt is megfigyelték, hogy az azonosító füttyök összetett "beszélgetésekbe" építve is elhangzanak, ami a csoportba verődést, esetleg az összetett vadászatok koordinálást szolgálhatja. "Amikor a delfinek útra kelnek, általában nem csevegnek sokat, viszont annál többet kommunikálnak akkor, amikor a különböző csoportok összetalálkoznak vagy vadászni készülnek.

A delfinek által alkalmazott összetett kommunikációt évtizedek óta vizsgálják a szakemberek. Kiderült, hogy amikor egymástól látótávolságon belül vannak, mozdulataik - fej- és uszonymozdulataik, állkapcsuk tartása - is részei a társas érintkezésnek, ám amikor nem látják egymást, a hangjeleké a főszerep. Egy korábbi kutatás során szintén bebizonyosodott, hogy a palackorrú delfinek fogságban a gondozójuktól hallott hangokat is beépítik kommunikációjukba: a fiatal delfinek gondozójuk "gyere jutalomfalatért" sípjelét utánozzák, amikor egymást hívják.

Már csak az a kérdés, vajon a nevek emlegetése azt jelenti-e, hogy a delfinek képesek egy harmadik társuk távollétében róla "beszélni". Ha ez bebizonyosodna, az a faj egészen különleges értelmi képességeiről adna tanúbizonyságot - hívja fel a figyelmet Vincent Janik.