S&P: Magyarország negatív figyelőlistán

Negatív figyelőlistára helyezte a szuverén magyar adósi besorolásokat szerdán a Standard & Poor's, a pénzügyi szektorban halmozódó finanszírozási nyomásra hivatkozva.

Az intézkedés a hosszú és rövid futamú "BBB plusz/A-2" szuverén adósosztályzatokra, illetve a Budapestre külön érvényben tartott, azonos szintű besorolásokra érvényes.

A nemzetközi hitelminősítő szerda késő esti londoni közleménye szerint a hazai és a külföldi tulajdonú bankok meredeken megemelkedett finanszírozási költségekkel, és beszűkült nemzetközi piaci hozzáféréssel küszködnek.

Mennyire mérvadó a besorolás?

Mindez piaci kommentárok szerint azt jelenti, hogy amennyiben nem változik a jelenlegi helyzet és az MNB által bejelentett csomag nem hoz megoldást, akkor leminősíthetik hazánkat. (Az MNB közben megállapodást írt alá az Európai Központi Bankkal, amelynek lényege az, hogy a magyar jegybank ötmilliárd euró értékben kölcsönt vehet fel az EKB-tól nyílt piaci műveletek végrehajtására.)

Kérdés természetesen - írja Sörös Csaba, a Takarékbank elemzője -, hogy miután több olyan bank volt az utóbbi időben, amelyik sokkal jobb besorolási szintről ment csődbe, mennyire maradtak mérvadóak a hitelminősíto intézetek ratingjei.

Az év végéig felülvizsgálják az osztályzatot?

A nemzetközi hitelminősítői gyakorlatban a negatív kilátás rendszerint hosszabb időtartamra szól, feloldása - akár az osztályzat rontásával, akár a kilátás visszajavításával - másfél-két évig is eltarthat. A Standard & Poor's azonban szerda este jelezte, hogy a most bejelentett negatív felülvizsgálat eredményét még az év vége előtt közli.

A hitelminősítő szerda késő esti londoni közleménye szerint a lépés tükrözi a cég azzal kapcsolatos aggodalmát, hogy a pénzügyi szektorban mind nagyobb finanszírozási nyomások érvényesülnek, és ezek érdemben növelhetik a teljes államadósságot a GDP-érték 67 százalékát kitevő jelenlegi szintről.

Szintén negatív kilátással látta el szerda éjjel a KBC Bancassurance Groupot az S&P, a harmadik negyedévben várható nettó veszteség miatt. (A KBC a magyar K&H Bank tulajdonosa.)

Ukrajnát is negatív figyelőlistára tették

Az S&P honlapjáról kiderül, hogy Magyarország figyelőlistára helyezésével egyidejűleg hat ukrán helyi és regionális önkormányzatot helyeztek negatív figyelőlistára, és Ukrajna egészét is hasonló intézkedés érinti.

A hitelminősítő szerda este Ukrajna mélyen spekulatív, "B plusz/B" szintű szuverén devizaadósi, és a helyi valutában fennálló kötelezettségek szintén befektetési szint alatti, "BB mínusz/B" osztályzatait is negatív felülvizsgálat alá vette. Az S&P indoklásában kiemelte, hogy a dollárban számolt ukrán folyómérleg-hiány 2008 első felében a hatszorosára, 6,8 milliárd dollárra - a GDP-érték mintegy 7 százalékára - emelkedett, és a bruttó külső finanszírozási igény a következő tizenkét hónapban eléri az ukrán devizatartalék 147 százalékát.

Magyarország, Ukrajna és Szerbia tárgyalt az IMF-fel

A brit újság, a Telegraph éppen szerdán írt arról, hogy Magyarország az esetleges IMF-segítségről tárgyalt, akárcsak Ukrajna és Szerbia. Gyurcsány Ferencet is idézi a lap, a magyar miniszterelnök ugyanis azt mondta pár napja, hogy csak utolsó lehetőségként venné igénybe hazánk a Nemzetközi Valutaalap segítségét.

A brit lap szerint, ha Magyarország IMF-segélyt kérne, az az első eset lenne 1976 óta egy Európai Unióhoz (akkor még Közös Piachoz) tartozó tagállam esetében. Harminckét évvel ezelőtt egyébként Nagy-Britannia kapott mentőövet a Nemzetközi Valutaalaptól.

A Telegraph megemlíti, hogy több nyugati anyabank is korlátozta vagy leállította a devizahitelezést magyar leányvállalatánál.

Belső okokat is hangsúlyoz az S&P

Az S&P a mostani negatív figyelőlistára helyezéskor hangsúlyozta, hogy a magyar és a külföldi tulajdonú bankok meredeken megemelkedett finanszírozási költségekkel és beszűkült nemzetközi piaci hozzáféréssel küszködnek. Ezeknek az intézményeknek a meggyengült finanszírozási profilja nemcsak az ipari világban zajló jelenlegi hitelpiaci felfordulás eredménye, hanem belső okokra is visszavezethető.

A hazai hitelállomány az elmúlt években gyors ütemben a GDP 64 százalékára emelkedett. A növekedés jelentős hányadát devizaalapú hitelek adták, amelyeket nagyrészt a külső adósság növelésével finanszíroztak; egyedül a pénzügyi szektor küladóssága a GDP-érték 34 százalékát tette ki tavaly, áll a Standard & Poor's elemzésében.