Csányi: Van bank, ami izgalomba hozhatja az OTP-t

Vágólapra másolva!
Az OTP Bank jól szerepelt tavaly, helyzete továbbra is stabil. Az idén egyszeri tételek nélkül 150 milliárd forintos eredményre lehet számítani - mondta Csányi Sándor. A társaság első embere egyebek mellett beszélt az EBRD-vel való együttműködésről, a tervezett leépítésekről és tanácsot is adott a nehéz helyzetben került devizehiteleseknek.
Vágólapra másolva!

A bank történetének eddigi legnehezebb évéről tudunk beszámolni - mondta Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója a pénzintézet ma publikált negyedéves gyorsjelentése nyomán tartott sajtótájékoztatón. Csányi jónak minősítette a bank tavalyi beszámolóját, amely rekordnagyságú 303 milliárd forintos konszolidált adózott eredményt tartalmaz.

A jövőről a bankvezér elmondta, elképzelhető, hogy az idén változás lesz a leányvállalati struktúrában. Ennek esélyét 50-50 százalékra tette a bankvezér, aki jelezte egyúttal: nem akvizíciókról van szó. (Bár Csányi konkrétan nem említette, az ukrán leánybank kapcsán tett kijelentés arra utalhat, hogy az OTP-csoport értékesíti valamelyik leánycégében meglévő tulajdonrészét.)

Adott esetben venne bankot az OTP

A bankelnök szerint van rá esély, hogy a magyar bankpiacon konszolidáció fog végbemenni. A nem megfelelő üzemméretű kisbankok eltűnhetnek, és nem kizárt, hogy külföldi bankok esetleges egyesülése nyomán a magyar leányok is összeolvadnak. Bár felvásárlásól nem volt szó a bank sajtótájékztatóján, Csányi Sándor azért annyit megjegyzett, ha vevőt keresnek valamelyik bankra, "akadna olyan,ami izgalomba hozza az OTP vezetését".

Az idei tervekről Csányi elmondta, az idén egyszeri tételek - például egy részesedés eladása - nélkül 150 milliárd forintos nettó eredményt vár. A válság miatt a pénzintézet kénytelen leépítéseket végrehajtani, a jelenlegi tervek alapján 500 fővel csökkenhet a magyarországi létszám, külföldi pénzintézeteknél az elbocsátás mértéke függ a bankok teljesítményétől.

A gazdaságnak van szüksége a többletforrásokra

Az OTP Bank helyzete stabil, nem szorul segítségre. Ha minden lejáró hitelét visszafizeti az OTP és nem von be pótlólagos forrást, akkor is 1,3 milliárd euró tartaléka marad. Így a cégnek az állami bankmentőcsomag forrásaira nincs szüksége, ám Csányi szerint a magyar gazdaság fellendítése érdekében jó lenne, ha a bankrendszerben megjelenne a IMF-hitelekeretből felhasználható összeg.

Az osztrákhoz hasonló bankmentő csomagot szeretne Magyarországon is a bank, a cég vezetése ilyenről tárgyal a kormányzati illetékesekkel - mondta Csányi Sándor. "A bankot megmenteni nem kell, de jelenlegi likviditási helyzetünkben nem tudjuk biztosítani a magyar gazdaság megsegítéséhez szükséges forrásokat" - mondta Csányi, hangsúlyozva, hogy az OTP keresi a lehetőségeket, hogy hozzájusson az IMF biztosította forrásokhoz. Az OTP első embere szerint a bankmentő csomagoknál az osztrák modell abban különbözik az angolszásztól, hogy feltételek nélkül biztosítja a bankoknak a kiegészítő likviditást, ami így jut el a gazdasághoz. Csányi Sándor megerősítette, hogy tárgyalnak az EBRD-vel valamilyen formában részvételéről. Az partnerséget mindenképpen úgy képzelik, hogy ne járjon új részvények kibocsátásával, vagyis ne híguljon a jelenleg részvényállomány.

Tanács a devizadósoknak

Urbán László, a bank vezérigazgató-helyettese a forintárfolyammal összefüggésben megjegyezte, az OTP Banknak jelentős tartalékai vannak, kezelni tudja a helyzetet. Ugyanakkor a magyar devizaadósok szempontjából a tartósan 300 forintnál erősebb euró veszélyes lehet.

Az devizahitelesek problémáit rugalmasan kezeljük - tette hozzá Csányi és azt tanácsolta: ha valaki úgy érzi, nem tudja fizetni a részleteket, akkor ne essen késedelembe, ne várja meg, míg a bank lép. Keresse fel pénzintézetet, hogy együtt - például a hitel átütemezésével - találjanak megoldást a problémára.