Ne várjunk kánaánt a bankcsomagtól

Az OTP-nek és az FHB-nek adott állami hitelcsomag elsősorban azt a célt szolgálja, hogy forráshoz jussanak a magyar kis- és közepes vállalkozások, de egyelőre kérdéses, hogy csökken-e a kamatszint, és a cégek jelentős része tud-e, illetve akar-e majd élni ezzel a lehetőséggel. A piacok pozitívan értékelték a bejelentést, a bankpapírok remekül kezdtek csütörtökön a tőzsdén.

Szerdán bejelentették, hogy a magyar állam az OTP Banknak több mint 400 milliárd forint (1,4 milliárd euró), az FHB Jelzálogbanknak két részletben mintegy 120 milliárd forint (400 millió euró) összegű kölcsönt nyújt. A kölcsönöket az IMF-EU hitelkeret terhére kapják a pénzintézetek. Az állam az Államadósság Kezelő Központ Zrt. útján nyújtja a kölcsönt.

Az OTP hitele 500 millió euróból, 135 millió fontból, 20 milliárd jenből és 818 millió dollárból áll. A megállapodás értelmében az OTP-nek a hiteleket a hazai gazdasági szereplőknek kell kihelyeznie, az összeg felét pedig specifikusan a foglalkoztatási szempontból különösen fontos és az utóbbi időben nagyon nehéz helyzetbe került kis- és középvállalati szektorban.

A piacinál alacsonyabb kamaton kaptak a bankok

A hitelösszeg első részletének folyósítására 2009. április 1-jén, a másodikra 2009. június 30-án kerül sor, a hitel lejárata 2012. november 11. A teljes összeg törlesztése - 2010 novemberéig tartó türelmi időszakot követően - nyolc negyedév alatt, egyenlő részletekben esedékes.

A hitelek árazása az irányadó bankközi kamatok felett mintegy 250 bázisponttal van. A Cashline összefoglalója szerint ez a piaci kondícióknál 200-300 bázisponttal alacsonyabb terhet jelent.

MNB: a csomag tompíthatja a visszaesést

"A bankok forráshoz jutása minden piacon jelentősen megnehezült, a futamidők rövidültek, és a kamatfelárak megemelkedtek. Különösen nehéz azon bankok forrásszerzése, amelyek nem rendelkeznek tőkeerős, érdemi állami segítséget kapott anyabankkal. A magyar pénzügyi rendszer stabilitását erősítheti, hogy a legnagyobb bank, illetve az egyik fontos jelzálogpiaci szereplő pénzügyi helyzete jelentősen javul. Ez - figyelembe véve a bankok által vállalt kötelezettségeket is - elősegítheti hitelezési aktivitásuk fenntartását is, ami a gazdasági visszaesést tompíthatja" - kommentálta a Magyar Nemzeti Bank a hitelnyújtást.

A jegybank szakértői hangsúlyozták, hogy a banki verseny szempontjából figyelembe kell venni, hogy a magyar piacon túlnyomórészt olyan bankok vannak, amelyek tőkeerős anyabankkal rendelkeznek. Az anyabankok jelentős része komoly állami segítséget kap(ott) tőkeemelés vagy államilag garantált forrásszerzés formájában, illetve az eurózóna likviditásbővítő eszözei is rendelkezésükre állnak.

"Ez lehetővé teszi, hogy az anyabankok leánybankjaik forráshoz jutását biztosítsák, ahogy az elmúlt hónapokban tapasztalható volt. A két anyabankkal nem rendelkező bank forráshoz jutásának segítése az egyenlő feltételek megteremtését segíti" - fogalmazott az MNB.

Miért pont dollárban?

Az [origo]-nak nyilatkozó banki szakemberek szerint figyelemre méltó, hogy a hitel nagy része dollárban van, miközben Magyarorszgágon gyakorlatilag nincsen dollárhitelezés. Az sem kizárt, hogy az OTP a hitel felvételekor saját leánybankjainak helyzetét is figyelembe vette. Vannak, akik szerint az is figyelemre méltó, hogy az OTP pár nappal a hitelcsomag bejelentése előtt adott tőkét ukrajnai leányának.

A szkeptikusabb szakértők szerint nagyon nehéz lesz ellenőrizni, hogy a most kapott összeget hova és miként helyezi ki a bank, a pénzeket ugyanis nem lehet felpántlikázni. "Az ezzel együtt biztosnak tűnik, hogy ez az összeg valamilyen formában megjelenik a magyar gazdaságban" - tették hozzá névtelenségüket megőrzö forrásaink.

Ami jó az országnak, jó az OTP-nek is

Az [origo] kérdésére Herczenik Ákos, a Raiffeisen elemzője elmondta, hogy a szerdai döntés egyértelműen pozitívnak tekinthető, mind a nemzetgazdaság, mint pedig az érintett bankok szempontjából. "Az OTP-nek és az FHB-nak nyújtott hitelek nem a speciálisan a bankok tőkehelyzetének javítását szolgáló, 600 milliárd forintos ún. bankmentő csomag részei, az állami kölcsönök ugyanis nem kerülnek be a bankok tőkéjébe" - fejtette ki az elemző.

A vállalkozói szektor hiteléhez jutását segítő csomag az OTP-nek azért lehet jó hír, mert javul a forrásellátottság, valamennyi profitot biztos termelnek a folyósított kölcsönök, és a legnagyobb magyar bank esetében sosem közömbös, hogy hogyan teljesít a magyar gazdaság.

A Takarékbank vezető elemzője, Suppan Gergely szerint a mostani hitelmegállapodásra az OTP-nek nem azért volt szüksége, mert nincs likviditása. Azért kellett ez a kölcsön, mert így az OTP könnyebben tud új hiteleket kihelyezni. A magyar tulajdonú hazai bankoknak ugyanis nincs olyan anyabankjuk, amely pluszforrásokat bocsáthatna rendelkezésükre. Suppan hangsúlyozta: az OTP-nek nem tőkepótlás kellett, hanem az állami hitel a gazdaság számára fontos, elsősorban kis- és közepes vállalkozások hitelezését segítheti.

Suppan hangsúlyozta, hogy a pénzügyi rendszer erősítése eleve a tavalyi IMF-hitel egyik célja volt. Az, hogy az OTP az úgynevezett benchmark, vagyis a mértékadó nemzetközi kamatláb fölött 2,5 százalékkal kapja a hitelt, szintén kedvező. Jelenleg ugyanis a magyar országkockázat miatt a benchmark+5 százalékos hitelek érhetőek el a piacon. Így az OTP olcsóbb és hosszabb lejáratú forrásokhoz jut hozzá, vagyis nem kell a banknak drága rövid lejáratú forrásokból finanszíroznia működését.

Mentőőv a kisebb vállalkozásoknak - elvileg

A hitelpiacon is jelentős változásokat okozhat a hitelcsomag, a legfontosabb hatás az lesz majd, hogy a forrással nagyon gyéren ellátott kis és közepes vállalkozások így legalább biztosan kapnak valamennyi hitelt. Az, hogy a két bank hitelezési hajlandósága javulni fog, természetesen jó hír a lakosság és a vállalkozások számára is. Kérdés ugyanakkor, mindez vajon ténylegesen megtörténik-e, illetve hogy a kamatok csökkenéséhez is hozzájárulhat-e.

Nem egyértelmű, hogy a bankcsomag valóban felpezsdíti a hitelpiacot. A Cashline szerint az sem biztos, hogy az OTP-nek érdekében áll a teljes összeget kihelyezni. Másrészt az sem garantált, hogy a lakossági szektor részéről igény mutatkozna a devizában denominált hitelekre, ezekről ugyanis ma már mindenki tudja, hogy milyen kockázatosak az árfolyam esetleges változása miatt.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy a kkv-szektorban sokaknak nincs terhelhető vagyontárgya, ami már a válság előtt is nagyon megnehezítette e kör hitelfelvételét. A kisebb vállalkozások számára a hitelezési feltételek könnyítése lehetne talán megoldás, de a jegybank márciusban publikált hitelezési felméréséből épp az derült ki, hogy a bankok inkább szigorításra készülnek. (Az [origo]-nak nyilatkozó banki szakemberek a forráshiányból és kockázatkerülésből adódó változást úgy érzékeltették, hogy "míg tavaly 10 ügyfélből 9 kapott hitelt, addig most 10-ből 7-9 esetben elutasító lehet a bankok válasza.")

A Raiffeisen elemzője szerint elvileg számítani lehet a kamatok csökkenésére, de ennek mértéke kérdéses. "Elvileg mérsékelheti a kamatokat a döntés, hiszen - az IMF Magyarországnak nyújtott hitele jóvoltából - a piacinál kedvezőbb forrásköltséggel kapta a hitelt a két bank, így a mostani szintnél valamelyest kedvezőbb kamatokkal juttathatja tovább azt. Ezzel együtt nem valószínű, hogy a csomag befolyásolná a hazai kamatokat" - mondta érdeklődésünkre Réczey Zoltán, a Buda-Cash elemzője.

Pár százalékkal lejöhetnek a kamatok - elvileg

A svájci frank hitelek bankközi kamatlába (Libor) jelenleg 0,5-1 százalék körül van a lejárattól függően. Ugyanezek a kamatok az euró esetében 1,5-2 százalékosok, a dollár esetében 0,5-2 százalékosak, a jen esetében pedig 0,2-1 százalékosak.

A piacon a négy deviza (euró, svájci frank, jen és dollár) bankközi kamatszintjénél 4-5 százalékponttal magasabb hitelek jelenhetnek meg: az államtól ugyanis 2,5 százalékos feláron kaptak hitelt a bankok a bankközi kamatokhoz képest, erre jön rá valamennyi (pár százaléknyi) kezelési költség, miközben profittal a bejelentés alapján nem kell számolni, azaz összességében 4-5 százalékos a felár.

Az OTP minden deviza esetében legfeljebb 5 százalékos kamaton kapott tehát hitelt az IMF pénzéből a magyar államtól. Erre rakódnak rá tehát a kezelési költségek, azaz az biztosnak tűnik, hogy 8 százalék alatti kamatszintek adódnak azon kisvállalkozások részére, amelyek a hitelhez hozzá tudnak jutni. Ez utóbbi kitétel igen fontos, a bankok ugyanis jellemzően nem is a kamatok megemelésével, hanem a hitelkérelmek visszadobásával csökkentették a hitelkihelyezést.

Jelenleg a nagy bankok a bankközi kamatokat 5-7 százalékponttal fejelik meg a folyószámlahitelek esetében (vagyis a kamatok jellemzően Libor + 5/7 százalékosak), ami a szerdai csomag miatt kedvező esetben 1-2 százalékponttal csökkenhet.

A tőkehelyzeten nem javít

A hír tehát a bankok szempontjából alapvetően pozitív, de mivel a szintén kulcskérdést jelentő tőkehelyzet kapcsán nem jelent megoldást, így a bankpapírok árfolyama inkább a nemzetközi hangulat függvénye lesz az elemzők szerint.

Ha az OTP a teljes összeget kihelyezi, akkor a bank a Cashline szerint akár éves szinten 8-10 milliárd forintos profittal gazdagodhat, ami az éves profitterv 5-6 százaléka. Hangsúlyozni kell, hogy ez a forgatókönyv a legkedvezőbb esetre vonatkozik, tekintettel arra, hogy az OTP viseli a hitelek kockázatát és az OTP mérlegében kell figyelembe venni a tőkemegfelelési követelményeket.

A piac alapvetően kedvezően fogadta a hírt, az OTP és az FHB részvénye ugyanis 5 százalék fölötti emelkedéssel nyitott csütörtökön, szemben a BUX 1,6 százalékos emelkedésével. Délelőtt 11 órakor az OTP 3,31 százalékos pluszban volt, az FHB pedig 5,28 százalékosban.

"A pótlólagos hitelkihelyezéseknek valamekkora pozitív hatása biztos lesz, de alapjaiban nem változtatja meg sem az OTP-, sem az FHB-papír kilátásait. Nehéz lenne ugyanis megjósolni, a hitelezési aktivitás növekedése hogyan befolyásolja majd az eredményt" - magyarázta a Buda Cash elemzője.

Nincs bajban az OTP

Az OTP állítólagos nehézségeiről terjedő pletykákat egyesek előszeretettel kötik össze a mostani lépéssel. "Nem valószínű, hogy az OTP olyan bajban lenne, hogy enélkül a forrásbevonás nélkül komoly gondjai támadnának. Az ismert tartalékai alapján a bank nagyon messze van a bajtól. Az viszont tény, hogy mostanáig vissza kellett fognia a hitelezési aktivitását" - válaszolta felvetésünkre Réczey Zoltán.

Kérdésünkre, hogy a részvényárfolyam esetleges további csökkenése okozhatna-e problémákat - különös tekintettel az OTP újabb és újabb sajátrészvény-vásárlásaira -, úgy vélekedett: az árfolyamnak nincs érdemleges hatása a tőkehelyzetre. "Van ugyan jelentős sajátrészvény-állománya a banknak, de ez inkább tartalék, amihez végső esetben lehet nyúlni. Nulla árfolyamnál sem lenne probléma" - jelentette ki.

Nem ment át az osztrák modell

Csányi Sándor elnök-vezérigazgató még februárban úgy fogalmazott, hogy "a bankot megmenteni nem kell, de jelenlegi likviditási helyzetünkben nem tudjuk biztosítani a magyar gazdaság megsegítéséhez szükséges forrásokat" - a szerdai csomag épp ezt a helyzetet kezelte.

Az OTP Bank az osztrákhoz hasonló bankmentő csomagot szeretett volna Magyarországon is, a cég vezetése ilyenről tárgyalt a kormányzati illetékesekkel. Az OTP első embere tehát azt szerette volna, hogy feltételek nélkül biztosítsa az állam a bankoknak a kiegészítő likviditást, ami így jut el a gazdasághoz, de ez a jelek szerint nem sikerült, az állam ugyanis egy tagot delegál majd a felügyelőbizottságba és audit-bizottságba is.