Banki termékeket is be lehet majd tiltani

Szeptembertől teljesen átalakul a banki és biztosítói világban a fogyasztók védelme, a pénzügyi felügyelet ugyanis eddig soha nem látott jogosítványokat kap. Az új szabályok értelmében a PSZÁF kétmilliárd forintra is büntetheti az ügyfeleket jogellenesen megrövidítő pénzügyi cégeket, sőt a jogszerű állapot helyreállításáig akár meg is tilthatja egy-egy termék forgalmazását. A pénzügyi ombudsmanra azonban egyelőre még várni kell.

Július végén fogadta el és jelentette meg a kormány a pénzügyi szektorban érvényesülő fogyasztóvédelem hatékonyságának növeléséről szóló, 153/2009-es kormányrendeletet, amely az eddiginél jóval szélesebb jogosítványokkal ruházza fel a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét (PSZÁF).

Az illetékesek már a jogalkotás előtt is utaltak arra, hogy fogyasztóvédelmi területen szándékoznak növelni a felügyeleti hatáskört. A PSZÁF előző vezetését több kritika érte azért, mert a lakosság számára kiemelten érzékeny ügyekben - ilyen volt a MÁV ÁBE és az ingatlanalapok esete - nem megfelelő döntéseket hozott, és a Felügyeleti Tanács új elnöke, Farkas Ádám kinevezése előtt parlamenti meghallgatásán is azt hangsúlyozta, hogy a felügyelet "szakmai erősítése, a szervezet elemző, előrejelző és megelőző, valamint fogyasztóvédelmi szerepének megújítása a legfontosabb cél". Az új elnök szerint a fogyasztóvédelmi tevékenység azért került előtérbe a PSZÁF-nál, hogy "érvényesüljön a pénzügyi intézmények és az ügyfelek közötti egyenlő bánásmód".

Kiszélesített jogkör

A 2009. szeptember 1-jén hatályba lépő kormányrendelet legfontosabb intézkedése, hogy a kormány a felügyeletet a pénzügyi szektor fogyasztóvédelmi hatóságává teszi, azaz lehetővé teszi a fogyasztóvédelmi törvény alkalmazását a pénzügyi szolgáltatókkal és termékekkel kapcsolatban.

Ez azt jelenti, hogy a banki és biztostói ágazatban is azok a szabályok érvényesülnek majd, amelyek eddig csak a kiskereskedelmi forgalomba kerülő egyéb termékekre vonatkoztak, amelyek sokkal szigorúbbak, mint amelyekkel eddig a pénzügyi világban lehetett találkozni.

Jogtechnikai szempontból érdekesnek tűnhet, hogy a kormány saját hatáskörében oldotta meg, hogy a PSZÁF törvényi szintű jogkörbővítést kapjon. Ezt az tette lehetővé, hogy a fogyasztóvédelemről szóló törvény felhatalmazza a kormányt, hogy a feladat- és hatáskörökre vonatkozó részletes szabályokat rendelettel határozza meg.

"Az 1997-es törvény fogyasztóvédelmi hatóságra vonatkozó fejezete rendkívül széles jogkört ad a mostani felügyeleti eljárási rendhez képest" - mondta az [origo]-nak Binder István, a PSZÁF szóvivője, aki hozzátette, hogy a mostani lépések a tavaly szeptemberben elfogadott, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény egyfajta folytatásának tekinthetőek.

Betiltható pénzügyi termékek

Az egyik fontos változás, hogy jelentősen emelkedik a kiszabható bírságok nagysága - ami nem csak szabályozási, hanem akár gazdaságpolitikai szempontból is fontos lehet, ha megvalósul a kormány azon terve, hogy a bírságpénz a krízislapba kerüljön.

A fogyasztóvédelmi törvény értelmében a viszonylag nagy, azaz a 100 millió forintnál nagyobb bevételű cégek esetében akár 2 milliárd forintos bírság is kiszabható amennyiben a fogyasztók széles körét érintő, jelentős vagyoni hátrányról van szó - a pénzügyi szektorban ez a bevételi kitétel szinte minden cégre igaz lesz, hisz a bankok és a biztosítók ennél akár nagyságrendekkel nagyobb forgalmat hoznak össze évente, miközben eddig 10 milliós volt a legnagyobb bírság.

"Olyan jogkört is ad a fogyasztóvédelmi törvény, hogy a jogszerű állapot helyreállításáig meg lehet tiltani egy-egy termék forgalmazását" - mondta Binder István. Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy amennyiben egy bank, biztosító vagy egyéb pénzügyi cég a törvényeknek nem megfelelő módon hoz forgalomba egy terméket, akkor a felügyelet megtilthatja a forgalomba hozatalt.

Fogyasztóvédelmi szempontból különösen fontos lesz a tájékoztatási, a hirdetési, a reklámozási és az ügyfélszolgálati szabályok, illetve az elfogadandó banki magatartáskódex betartása. A termék forgalmazásának betiltása komoly eszköz a felügyelet kezében, eddig ugyanis a PSZÁF csak a jogsértő állapot megszüntetésére kötelezhetett, illetve szankciót szabhatott ki legfeljebb 10 millió forint értékben.

Az új szabályok értelmében a jogsértés elévülési ideje három év, azaz akár olyan esetekben is el lehet majd járni, amikor mondjuk két és fél évvel ezelőtti ügyről van szó. Fontos változás, hogy nem csak ügyfél kezdeményezhet fogyasztóvédelmi eljárást, hanem társadalmi szervezet is, és amennyiben valamelyik szervezet hat hónapon belül ugyanazt a jogszabályt szegi meg, akkor a felügyeletnek nincs mérlegelési lehetősége és kötelező bírságot kiszabnia.

Többszereplős marad a játék

A pénzügyi fogyasztóvédelem rendszere tehát komoly átalakulás előtt áll, de korántsem lesz egyszereplős, a PSZÁF mellett ugyanis a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) és a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH) is lesznek feladatai. A mostani állás szerint a jelenlegi feladatmegosztás érdemben nem változik, csak a hangsúlyok tolódnak el a felügyelet javára.

A jegybanknak ugyan nincsenek közvetlen fogyasztóvédelmi jogosítványai, de a pénzügyi stabilitást támogató szerepkörében az MNB a fogyasztókat, illetve a pénzügyi szolgáltatókat érintő kockázatokra is felhívja a figyelmet, sőt, javaslatokat is tesz azok mérséklésére. Ilyen volt a PSZÁF-fal közösen kiadott ajánlás a devizahitelezés kockázatainak kezelésére tavaly februárban, vagy a felelős hitelezésről kezdeményezett pénzügyi intézményi önszabályozás.

"Az MNB jelzi azokat a kockázatokat, amelyek a fogyasztók érdekeit, illetve a pénzügyi rendszer stabilitását veszélyeztetik, illetve megkeresés esetén szakértői segítséget ad a PSZÁF-nak egyes szakmai kérdésekben" - közölte kérdésünkre az MNB.

Kathi Attila, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) az [origo]-t arról tájékoztatta, hogy a szervezet pénzügyi termékekkel és a velük kapcsolatos panaszokkal nem foglalkozik a jövőben, az a PSZÁF hatáskörébe tartozik majd. Kartell, versenykorlátozás és az egész országot érintő ügyekben a Gazdasági Versenyhivatal lesz az illetékes, akárcsak eddig.

A rendszer tehát viszonylag bonyolult marad, de ez elvileg nem érinti majd az ügyfeleket, akik bármelyik hatósághoz benyújthatják a megkeresésüket. A megkeresett hatóságnak az lesz az első feladata, hogy az ügyet eljuttassa az illetékesekhez, így a klienseknek nem kell tudnia, hogy melyik intézmény pontosan mivel foglalkozik, és milyen kérdésekben illetékes.

Az ombudsman egyelőre csak terv

A július közepén tartott bankcsúcson jelentette be a kormányfő, hogy a felügyeleten belül "pénzügyi ombudsmani" posztot hoznak létre. A pénzügyi ombudsman ötlete komolyabban június elején vetődött fel először, akkor a PSZÁF főigazgató-helyettese, Schiffer Péter fejtette ki egy konferencián, hogy országgyűlési biztos intézményének felállítását szeretnék elérni a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatban.

A jelenlegi terv nem parlamenti, hanem felügyeleten belül működő hivatalt állítana fel, de egyelőre ez is csak terv, hisz a biztosi intézménnyel kapcsolatban csak egy politikai bejelentés hangzott el, jogalkotás egyelőre még nem történt. "Az ombudsman alkalmas lehet arra, hogy egyedi bejelentések alapján általános problémákat vessen fel és mutasson be a közvéleménynek, illetve az illetékeseknek" - mutatott rá Binder István, aki elmondta, hogy a jogszabályi háttér kialakitása nem a PSZÁF feladata.

Variációk egy témára

Nagy-Britanniában 2001 óta létezik a pénzügyi ombudsman hivatala (Financial Ombudsman Service), együttműködésben, de függetlenül a helyi pénzügyi felügyelettől (Financial Services Authority). Minden pénzügyi termék ügyében illetékes, szolgáltatása ingyenes. Évente egymillió megkeresést kap, ezeket általában 6-9 hónap alatt vizsgálja ki. Gyakran kezdeményez informális békéltetést a felek között, joga van a bepanaszolt cég számára kötelező döntést hozni, előírni a kártérítést - büntetést azonban nem szabhat ki, és szabályokat sem alkothat. A fogyasztónak nem kell elfogadnia a döntést, ha nem tetszik neki, bírósághoz fordulhat. A brit sajtó szerint az utóbbi években megrendült az állampolgárok bizalma az intézményben, kevesebben fordulnak hozzá.

Sokkal erősebb jogosítványai lennének a Barack Obama amerikai elnök által a pénzügyi szabályozás reformja keretében felállítani tervezett pénzügyi fogyasztóvédelmi irodának (Consumer Financial Protection Agency), elsősorban a jelzálogkölcsönök és a hitelkártyák területén. (Az intézmény ötlete egyébként nem új, de a válság tapasztalatai az amerikai kormányzatot a megvalósítás gyors előkészítésére sarkallták). Obama egyebek között szabályalkotásra, általános sztenderdek meghatározására és büntetésre is felhatalmazná az új hivatalt, egyszersmind feladatául szabná a fogyasztók tájékoztatását. A kritikusok szerint a jövendő szigor elfojtja majd az ágazati innovációt és várhatóan szűkíti a fogyasztók választási lehetőségeit.

"Az ombudsman aligha kaphat olyan jogköröket, amilyeneket sokan várnának el tőle. Így például szerződéses viszonyokba nem szólhat majd bele, szerződésről nem mondhatja ki, hogy az érvénytelen. Ilyen jogköre Magyarországon csak a bíróságoknak - és bizonyos esetekben - a békéltető testületeknek van" - mondta Dietz Gusztávné, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) elnöke, aki elismerte, hogy az ombudsmannak a nyilvánosság miatt viszont lehet hatása: bírálhatja a károsnak ítélt jelenségeket, általános véleményeket, ajánlásokat fogalmazhat meg.

Van még tennivaló

Az ombudsman intézménye tehát jó eséllyel nem jelent majd megoldást, de lenne ezen kívül más tennivaló is. Az OFE elnöke szerint például ösztönözni kellene a bankokat arra, hogy a békéltető testületeknél jelenjenek meg, ha vitás kérdés adódik. Jelenleg ugyanis a bankok ügyfelei hiába fordulnának e bíróságokon kívüli fórumokhoz, a pénzintézeteket semmi sem kötelezi arra, hogy részt vegyenek ezekben az eljárásokban.

Dietzné azt is fontosnak tartaná, ha a pénzintézetek önszabályozással alakítanának ki egy etikai kódexet, vagy akár több, a különböző területeken követendő magatartásról szóló kódexet is.

Gondot okoz az is, hogy a bírósági eljárások túl lassúak, ezért az OFE elnöke szerint a 200 ezer forintnál kisebb összegekre vonatkozó tárgyalásokat gyorsított eljárásokban kéne intézni. Probléma az is, hogy az ügyfelek "nem szavazhatnak a lábukkal" - fejtette ki az egyesületi elnök. Magyarországon igen nehéz a bankváltás, minthogy ha valaki elégedetlen a szolgáltatással, akkor nehezen választhat magának új pénzintézetet. Éppen ezért jogszabályokkal is meg kéne könnyíteni a bankváltást - véli Dietz Gusztávné -, így a verseny is erősödhetne a pénzintézeteknél.