Rengeteg a víz a Balatonban

Mit jelent a vízminőség és az élővilág szempontjából, hogy a Balaton vízszintje hónapok óta jócskán a szabályozási szint felett van?

2010. január közepe óta a Balaton vízszintje meghaladja a szabályozási szintet. A tó vízszintjét a siófoki vízmérce "0" cm pontjához viszonyítják, amely 103,41 m Balti tengerszint feletti magasságnak felel meg - a szabályozás ehhez képest ír elő 70 és 110 cm közötti vízszint-tartást, pillanatnyilag viszont az átlag-vízállás 122 centiméter.

"Jelenleg nincs rá mód, hogy a balatoni vízeresztés mostani 4,8 m3/s értékét többszörösére emeljük. A Siófoknál beomlott bicikliút miatt nem lehet a Sió-csatornát tovább terhelni, másrészt a dunai árhullám, valamint a Kapos árvízvédelmi készültsége miatt sem tudunk több vizet levezetni a tóból" - tudtuk meg Kravinszkaja Gabriellától, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vízrajzi csoportvezetőjétől. "A vízminőségre, az üdülőkre azonban számottevő hatással nincs a magas vízszint" - tette hozzá a szakember.

Az elmúlt 90 évben egyébként a legnagyobb vízszintet - 155 cm-t - 1947-ben mérték a tavon. Azóta összesen 7 időszakban fordult elő 120 cm-t jelentősen meghaladó vízszint.

A halaknak mindegy, mekkora a víz

"Egy sekély tó életében tulajdonképpen a nagy vízszint-ingadozás a természetes állapot, a déli vasútvonal megépítése előtt a Balatonra is a mostaninál nagyobb ingadozások voltak jellemzőek. Az élővilág ehhez idomult, azaz ökológiai szempontból nincs jelentősége annak, hogy milyen magas a vízszint" - magyarázza dr. Vörös Lajos, az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tudományos tanácsadója.

Egyenletes vízszintre az üdülőknek van szükségük, illetve a parthoz túl közel épült nyaralók miatt fontos - a halak viszont mit sem törődnek vele. "Egy halastóban a halak egyméteres vízben is elélnek, mindegy számukra, hogy a tó közepén épp 3 vagy 3,5 méteres-e a víz" - teszi hozzá a kutató.

A nádasok viszont pusztulnak magas vízállásnál

A nádasok azonban az alacsony vízszintet kedvelik: emlékezetes, hogy a 2003-as nagy aszály idején újra terjeszkedni kezdtek, a mostani nagyobb vízszint mellett viszont pusztulásukra lehet számítani.

A vízszint-ingadozás legjelentősebben a parti sáv élővilágát érinti. Ma a Balaton 240-250 kilométeres partszakaszából 150 km kikövezett, lebetonozott. (Csak összehasonlításképpen, hogy mennyivel természetesebb viszonyok uralkodtak még hatvan évvel ezelőtt: közvetlenül a második világháború után a kikövezett partszakasz csak 9 km volt.) Ma a partnak nincs 20 százaléka, amely természetközelinek mondható - a déli részen egyáltalán nincs is ilyen rész.

A 150 kilométeres kikövezett szakasznak sajátos, többségében 1-2 centiméteres gerinctelenekből álló élővilága van. Ahogy Sebestyén Olga limnológus, a Balaton egyik legnagyobb XX. századi kutatója mondta: a parti öv terített asztal a tó halai számára. Ebben a sávban ugyanis százszor annyi élőlény él, mint a tó közepén. Alacsony vízszintnél a sáv élővilága könnyen elpusztul, - a tó élővilágának legsérülékenyebb része ez -, de magasabb vízállásnál gyorsan regenerálódik is.

A vízminőség nem függ attól, hogy mennyi a víz a tóban

"A vízminőséget alapvetően a külső foszforterhelés határozza meg, azaz nem a vízállást függvénye" - magyarázza a limnológiai kutatóintézet munkatársa.

Vörös Lajos emlékeztetett rá, hogy a nagy aszály idején sokan tartottak attól, hogy az alacsony vízszint miatt romlik a vízminőség, túlzottan elszaporodnak az egysejtűek, algák. A tudományos kutatások szerint azonban ez a félelem alaptalan: a vizsgálatok nem mutattak ki lényegi különbséget az egysejtűek számában aközött, hogy a siófoki vízmérce szerint 50 vagy épp 110 centiméter a vízszint.

"Mivel az egysejtű szám a vízben oldott tápanyagok mennyiségétől függ, ezért ha a külső tápanyag-terhelésben nincs jelentős változás, az egysejtűek számában sem lesz" - mondja a kutató.

A rendkívüli időjárási jelenségek kezdete óta két alkalommal érkezett vízminőséggel kapcsolatos bejelentés a Középdunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatósághoz, amikor is berek-víz bemosódás okozott színváltozást a parti sáv vizében. Vízminőségi kárelhárítási beavatkozást egyik jelenség sem igényelt - tette még hozzá Kravinszkaja Gabriella.