Vágólapra másolva!
Európa legtöbb országában ősszel kezdődik és tavasszal ér véget a labdarúgó-bajnokság, és a nemzetközi versenynaptár is ehhez a rendszerhez igazodik. A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) NB I-es bizottságában viszont éppen a közelmúltban merült fel az ötlet, hogy tavasztól őszig, megszakítás nélkül kellene rendezni a bajnokságot, noha ezzel a rendszerrel többször is sikertelenül próbálkoztak az NB I történetében, és hamarosan Oroszország is áttér az elterjedtebb szisztémára.

A jelenlegi szezonban a magyar bajnokság küzdelmei július utolsó hét végéjén kezdődtek, és a tervek szerint az ősszel tizenhét fordulót játszanak, vagyis a tavaszi fordulókból kettőt áthoznak az idei évre. Így aztán még december elején is pályára lépnek a csapatok, az tavaszi első fordulót pedig február végén rendezik, amennyiben persze ezt az időjárás megengedi. Az elmúlt években ugyanis pályák gyakran alkalmatlanok voltak a játékra ebben az időszakban, hol csak meccseket, máskor egész fordulókat kellett halasztani, ami több konfliktust is gerjesztett az MLSZ és a klubok között.

Alighanem ez is közrejátszott abban, hogy az MLSZ klubtulajdonosait képvislő NB I-es bizottságában felmerült a lehetősége: a bajnokságot nem a megszokott őszi-tavaszi rendszerben, hanem naptári évben kellene rendezni. Ebben az esteben a szezon március végén vagy április elején kezdődne, nem lenne nyári szünet, az utolsó fordulót pedig november végén rendeznék.

Jelenleg tizenhárom európai országban rendeznek ilyen formában bajnokságot: az egykori Szovjetunió tagállamai közül csak Grúziában, Ukrajnában és Azerbajdzsánban játszanak őszi-tavaszi szezon szerint, és éves rendszerű a bajnokság a skandinávoknál, valamint Írországban is. Az, hogy ezt Magyarországon is be lehetne vezetni, a Győri ETO tulajdonosának, Tarsoly Csabának az ötlete, és a szövetségen belül máris megkezdték annak vizsgálatát, hogy ezt miként lehetne megvalósítani.

Vegyes fogadtatás, az ötletgazda hallgat

Megkerestük Tarsoly Csabát, hogy megkérdezzük az ötlet fogantatásától, de csak rideg elutasítást kaptunk. "Tőlem semmilyen információt nem kapnak ezzel kapcsolatban, csak azután, ha a bizottság döntött, elfogadja, vagy sem" - mondta tömören.

A győriek ügyvezető igazgatója, Klement Tibor szerint reális lehetősége van annak, hogy már 2012 tavaszán ilyen rendszerben induljon a bajnokság.

"Minden tulajdonos szívja a fogát, hogy a télen, rossz körülmények között játszott meccseken tönkre mennek a pályák. Ha márciustól novemberig tartana a bajnokság, akkor 36-38 játéknap is rendelkezésre állna, és a válogatott szünetekkel együtt is elegendő hétvége állna rendelkezésre (...) Minden ország a saját klímájának megfelelően rendezi a bajnokságát, és lehet, hogy ez a megoldás jobban szolgálná ezt a célt. Persze lehet beszélni fűtött pályákról is, de azért ez a közeljövőben nem fog megvalósulni minden NB I-es klubnál" - nyilatkozta az ETO vezetője a Pepsifoci.hu-nak.

Az MLSZ NB I-es bizottsága az esetleges átszervezésről közleményt adott ki, amelyben az elnök, George F. Hemingway megerősítette, hogy a tulajdonosok és a szövetség elnöksége "tanulmányozni kezdték, hogy szükség van-e változtatásokra", a bizottság pedig "több személyt megbízott, hogy dolgozzon ki javaslatokat és alternatívákat különböző feladatokra."

Szakmai részről ugyanakkor nem mindenki fogadta örömmel az elképzelést. A Zalaegerszeg edzője, Csank János ellenérvként felvetette, hogy egész Európa egységes rendszerben játszik, míg az Újpest sportigazgatója, Kovács Zoltán úgy véli, hogy az átállás nem sok érdemi változást hozna, nem ettől szerepelnek majd sikeresen a magyar csapatok a nemzetközi kupákban.

A Ferencváros edzője, Prukner László kifejezetten ellenzi az ötletet. "Ha körülnézünk Európában, hagyományosan majdnem mindenhol őszi-tavaszi rendszerben játszanak, még nálunk szélsőségesebb éghajlatú országokban is. Földrajz-tanári végzettségem van, úgyhogy nekem senki ne akarja megmagyarázni az ellenkezőjét, ráadásul márciusban és november is előfordul, hogy nem lehet játszani az időjárás miatt" - mondta az [origo]-nak. "Szerintem egy logisztikai átszervezés semmivel sem vinné előre a magyar futballt, az éghajlatra való hivatkozás pedig csak kifogáskeresés, hogy ne kelljen invesztálni a stadionokba. Tudom, hogy nincs rá pénz, de a megoldás akkor is a fedett stadion és a fűtött pálya lenne, és akkor bármikor lehetne játszani, olyan körülmények között, mint bárhol a világon, ahol komoly szinten futballoznak."

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Prukner nem támogatja az elképzelést

Vancsa Miklós, a Vasas ügyvezetője ugyanakkor semmiképpen sem vetné el a lehetőségét, hogy megfontolják a tavaszi-őszi rendszerre való áttérést. "Nem érzem úgy, hogy szembe mennénk Európával, nekünk figyelembe kell venni az időjárást és az infrastrukturális lehetőségeinket. Az utóbbi években megfigyelhető, hogy egyre hosszabb és csapadékosabb a tél, így a februári első fordulókat halasztani kell általában. Persze, most is zavaró tényező a felázott pálya, de azért az elmúlt években nem esett ennyi eső augusztusban és szeptemberben."

Kérdésünkre, hogy 20-30 évvel ezelőtt miért nem volt baj, hogy havas pályán kellett bajnokit rendezni, Vancsa így válaszolt: "Na, akkor mennénk csak szembe Európával, ha decemberben, havas pályán, piros labdával játszanánk mérkőzéseket."

Az oroszok ellenkező irányba váltanak

A tervnek valóban több hátránya lehet, mint előnye. Az éves bajnoki rendszer mellett érvelők szerint elsősorban a pályák minősége miatt lenne érdemes váltani, mondván, a nyári időszakban a leginkább használhatóak a létesítmények. Ehhez képest a jelenlegi bajnokságban három mérkőzést is el kellett halasztani az időjárás miatt, egy negyedik pedig félbeszakadt, és újrajátszották, pedig elméletileg éppen most járunk a legideálisabb időszakban.

A legfontossabb ellenérv az lehet, hogy a nyári szünetben rendezik a nagy nemzetközi tornákat, a világ- és Európa-bajnokságokat, és a FIFA idén például megtiltotta, hogy május közepétől június végéig bajnoki mérkőzéseket rendezzenek tagállamaiban, függetlenül attól, hogy az adott ország kijutott-e a vébére vagy sem.

Ugyancsak érdemes figyelembe venni, hogy az éves lebonyolításban az európai kupaszereplést kiharcolt csapatok csak fél évvel a kvalifikáció után léptek pályára a nemzetközi sorozatokban, lévén a bajnokság az év végén fejeződik be, az UEFA tornái viszont ősszel rajtolnak. Az átigazolási szezonok sem kedveznek a naptári éves bajnokságoknak, hiszen ilyenkor a klubok az idény közben kénytelenek átalakítani keretüket.

Nem véletlen, hogy a fenti szempontokat figyelembe véve az orosz szövetség éppen idén jelentette be, hogy a tavaszi-őszi lebonyolításról hamarosan vált az Európa nagy részében megszokott rendszerre, és a 2012-2013-as idénytől kezdve már így rendezi bajnokságát. Az oroszok azzal is érveltek a változtatás mellett, hogy így a klubok gyakorlatilag rá lesznek kényszerítve arra, hogy fejlesszék az infrastruktúrát, és modernizálják a stadionokat.

Sikertelen próbálkozások

Magyarországon nem lenne újdonság a naptári éves bajnokság, korábban többször is megpróbálkoztak már ezzel, de ezek az időszakok sohasem tartottak sokáig.

Rögtön az első öt kíirás - 1901 és 1905 között - ebben a rendszerben zajlott, de ezután az MLSZ átállt az őszi-tavaszi szisztémára, és ez (a háborús éveket leszámítva) egészen 1950-ig így maradt. Akkor sem szakmai okok miatt váltottak: egyszerűen arról volt szó, hogy a Rákosi-rendszer a bajnokság megrendezésében is a Szovjetunió példáját akarta követni, ott pedig éves rendszerben játszottak a csapatok. Így aztán az 1949-1950-es idény után egy rövidített bajnokság következett, amikor is a csapatok csak egyszer találkoztak egymással, és 1951 elején máris rajtolhatott a következő bajnokság.

Mindez 1957-ig tartott: ekkor megint fél idény után hirdettek bajnokot, majd ősszel kezdődhetett az 1957-58-as szezon. Hat év után azonban az MLSZ-nél ismét a váltás mellett döntöttek, 1963-ban tehát az őszi idény, vagyis tizenhárom forduló után bajnokot hirdettek, és 1964-től kezdve megint tavaszi-őszi szisztéma szerint avattak aranyérmest. Ez megint nem tartott sokáig, mert 1970-ben ismét, és ezidáig véglegesen visszatértek az őszi-tavaszi rendszerhez.

De hogy ne legyen ilyen egyszerű az átállás, az 1970-es bajnokság furcsa lebonyolítás szerint zajlott: a tizenhat csapatot két nyolcas csoportra osztották, mindenki kétszer játszott egymással, és végül az azonos helyen végzett együttesek között helyosztókra került sor, vagyis igazi bajnoki döntőt rendeztek. Ráadásul a csapatok a csoportjukban megszerzett helyezésnek megfelelően bónuszpontokat kaptak, amit a következő, 1970-71-es idényben hozzáadtak a teljesítményükhöz.

www.global-soccer.eu