Százan éltek csak Orbán házimunkás ajánlatával

Mindössze csaknem száz magánszemély adott ezer embernek legálisan, adómentesen háztartási munkát az Orbán Viktor tavaly bejelentett huszonkilenc pontjának egyikét jelentő adórendszeren kívüli kereset bevezetése után. Az adóhatóság szerint sokan nem is tudnak erről a lehetőségről. A háztartási munkáról bejelentést kell tenni és regisztrációs díjat kell fizetni, ha ez elmarad, akkor a megrendelő 100 ezer forintos bírsággal számolhat, sőt, akár egymillió forintos mulasztási bírságot is rásózhatnak.

"A jogszabály 2010. augusztus 15-i hatályba lépésétől 2011. június 10-ig 3125 háztartási munkára létesített jogviszonyt jelentettek be a foglalkoztatók. Havonta országosan körülbelül 420 bejelentést teljesítenek a foglalkoztatók" - közölte az [origo]-val a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), amelytől azt követően kértünk adatokat, hogy a tavaly augusztus közepén hatályba lépett háztartási munkáról szóló törvény értelmezéséről és a legfontosabb szabályokról júniusban kiadott egy tájékoztató füzetet (pdf formátum).

A hatóság adataiból kiderül az is, hogy tavaly augusztus 15-e óta országosan kilencvenegy foglalkoztató 1039 háztartási alkalmazottat jelentett be. A számok a gyakorlatban azt jelentik, hogy a törvény életbe lépése óta közel száz ember több mint ezer embernek adott háztartási munkára - bejelentett - megbízást, utóbbiak pedig átlagosan három hónapot dolgoztak.

A háztartási munka szabályainak, pontosabban az adórendszeren kívüli kereset bevezetése Orbán Viktor kormányfő tavaly júniusban bemutatott huszonkilenc pontos, első gazdasági akciótervének egyik eleme volt. A kormány azzal indokolta a lépést, hogy ha az adózott jövedelemből valaki másnak munkát ad, akkor abból ne kelljen adóznia és járulékot fizetnie a munkavállalónak.

Kivételek

A törvény szerint a magánszemélyek közötti megállapodás szerint elvégzett háztartási munkáért járó fizetés adórendszeren kívüli keresetnek minősül. A különböző tevékenységek közül a lakás takarítása; a főzés; a mosás; a vasalás; a gyermekek felügyelete, házi tanítása; otthoni gondozás és ápolás; házvezetés; kertgondozás számít háztartási munkának.

A szóban forgó tevékenységek azonban nem számítanak ebbe a körbe, ha a munkát elvégző személy vállalkozóként, egy cég tagjaként vagy alkalmazottjaként végzi, a felsorolt munkákért cserébe a megbízó mástól juttatást kap, illetve ha a megbízást adó magánszemélynek vagy hozzátartozóinak üzletszerű tevékenységével összefügg az adott munka.

Leegyszerűsítve ez azt jelenti, ha valaki magánszemélyként elhív kétszer takarítani egy másik magánszemélyt, akkor érvényes a törvény adta kedvezmény, de ha egy olyan személy végzi el a munkát, aki például egyéni vállalkozóként csinálja és ebből él, akkor a megbízótól kapott összegből adót és járulékokat kell fizetnie. Akkor sem tartozik a kedvezményes körbe a háztartási munka, ha egy vállalkozó alkalmazottját küldi el a megrendelő magánszemélynek.

Szabályok

A háztartási munkás foglalkoztatását havonta, a munkavégzés megkezdése előtt be kell jelenti a NAV-nak: a munkát megrendelő és elvégző adójelét, a munkavégzés tényleges kezdő napját kell közölni a hatósággal. A bejelentés kizárólag telefonon vagy elektronikus úton lehetséges, személyesen, papíron vagy postai úton nem lehet megoldani. A bejelentés az adott hónap végéig van érvényben, ha a háztartási munkás a következő hónapban újból elvégzi a rá bízott feladatokat, akkor ezt újból be kell jelenteni. Ennek megfelelően, ha valaki június 30-án és július 1-jén is háztartási munkást alkalmazott, mindkét hónapban jelentenie kell az adóhatóságnak. Azonban ha valaki július 4-én és július 18-án is háztartási munkára fogad fel egy magánszemélyt, akkor csak egyszer, július 4-e előtt kell bejelentenie.

A bejelentés módosítására és visszavonására is adott a lehetőség, ha az alkalmazott adatait tévesen közölte a bejelentő vagy a munkavégézésre nem került sor. A módosítást vagy a visszavonást 24 órán belül kell megtennie a háztartási munka megrendelőjének.

Forrás: MTI/Földi Imre

A hivatásos takarítókra nem vonatkozik a kedvezmény

A megbízónak regisztráltatnia kell az alkalmazottat vagy alkalmazottakat, ez háztartási munkásonként havonta 1000 forintos kiadást jelent. A regisztrációs díjat pedig a munkavégzés bejelentése utáni hónap 12. napjáig kell befizetni. A regisztrációs díj összege független attól, hogy az adott hónapban hány napot dolgozott az alkalmazott. Ha bejelentés és a regisztrációs díj befizetése a munkavégzés előtt megtörtént, akkor a tevékenység adó- és járulékmentes.

"Az, hogy hány foglalkoztató, hány alkalmazott után fizette meg a regisztrációs díjat, az adóhatóság rendelkezésére álló adatokból nem állapítható meg. A hatóság kasszájába az augusztus közepétől május végéig összesen 2 millió 537,5 ezer forint folyt be regisztrációs díjból, ez átlagosan havonta 282 ezer forintos bevételt jelentett" - derül ki a hatóság tájékoztatásából. Ez pedig azt jelenti, hogy az első gazdasági akcióterv után életbe léptetett szabályozás eddig minimális bevételt eredményezett a költségvetés számára, és csak egy szűk kört, száz megbízót és a valamivel több mint ezer háztartási munkást érintett.

Nem tudni, mekkora a bírságbevétel

Ha egy megbízó nem jelenti be a háztartási munkást és a regisztrációs díjat sem fizeti be, akkor szankciókkal, alapesetben 100 ezer forintos bírsággal számolhat. Az adóhatóságtól megkérdeztük, hogy a törvény hatályba lépése óta vetett-e ki bírságot az adóhatóság a háztartási munka bejelentése és a díjfizetés elmulasztása miatt, hány foglalkoztatót büntettek meg, mekkora volt az ebből származó bírságbevétel, valamint volt-e célzott ellenőrzés a háztartási munkával kapcsolatban tavaly augusztus óta. A NAV a kérdésekre reagálva közölte: ha a bejelentés vagy az 1000 forintos regisztrációs díj megfizetése elmarad, akkor az összes közterhet az adott hónapra eső kifizetés teljes összege után meg kell fizetni, amely több ezer, vagy akár több tízezer forintra is rúghat.

"E szabály alapján az adóhatóság nem a háztartási munkával kapcsolatos szabálytalanságokat ellenőrzi, hanem a be nem jelentett alkalmazottakat foglalkoztató adózókkal szemben lép fel. Feltehető, hogy a feketén foglalkoztatott magánszemélyek egy része kihasználhatná a háztartási munkára vonatkozó kedvező szabályokat, azonban az adóhatósági ellenőrzések során ezek az esetek nem különböztethetőek meg. Éppen ezért az állami adóhatóság nem rendelkezik a háztartási foglalkoztatottak ellenőrzésére vonatkozóan a kért adatokkal" - áll a NAV válaszában. (A bejelentés és a regisztrációs díj befizetésének elmulasztása esetén a foglalkoztatónak a 16 százalékos személyi jövedelemadót, a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot és a magánszemélyt terhelő közterheket - 10 százalékos nyugdíjjárulék, 7,5 százalékos egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék - is meg kell megfizetnie. Fontos szabály, hogy a háztartási alkalmazottnak nem keletkezhet adó- vagy járulékfizetési kötelezettsége, a törvény szerint mulasztás esetén ezt a foglalkoztatónak kell kifizetnie.)

A hatóság szerint a háztartási munkás bejelentését elmulasztó magánszemély "nagyon komoly veszélynek teszi ki magát, hiszen a fekete foglalkoztatáshoz kapcsolódó bírságokat ilyen esetben az adóhatóság alkalmazhatja". (Ez pedig azt jelenti, hogy az adózásról szóló törvény szerint a fekete foglalkozatás esetén kiszabható 1 millió forintos bírsággal is számolni lehet a 100 ezer forintos bírságon felül.) A NAV közölte, az esetleges szankciók miatt az adórendszeren kívüli kereset szabályainak betartása a foglalkoztatók érdeke, akik eddig a közelezettségüknek "feltehetően inkább a szükséges információk hiánya és nem az 1000 forintos regisztrációs díj nagysága miatt nem tettek eleget".

A háztartási munka szabályairól szóló, a törvény hatályba lépése előtt készült összeállításunkat itt találja meg.