Új szabályok a munkaviszony megszüntetésére és az alkalmazotti kártérítésre

GDP, gazdasági fejlődés, termelés, gyár, üzem, nemzeti össztermék
Vágólapra másolva!
Munkavállalói biztosíték, súlyosan gondatlan károkozás intézménye, rendkívüli felmondás helyett azonnali hatályú felmondás, elmaradt munkabér helyett elmaradt jövedelem és még számos jelentős változás várható a jövő júliustól hatályba lépő, új Munka törvénykönyvének köszönhetően - mondta el az [origo] - nak a D.A.S. JogSzerviz szakértője.
Vágólapra másolva!

A munkaviszony megszűnésére és megszüntetésére vonatkozó szabályokat azért alakították át, mert a gyakorlatban ezzel összefüggésben alakult ki a legtöbb munkáltatói-munkavállalói konfliktus, és ezzel összefüggésben indult a munkaügyi peres eljárások jelentős hányada.

A munkaviszony megszűnésére vonatkozó rendelkezések (a munkavállaló halála, a munkáltató jogutód nélküli megszűnése, a határozott idő lejárta) alapvetően nem változnak, ám például lehetőséget kívántak arra adni, hogy a felek, meghatározott feltételek esetén, a határozott idejű munkaviszonyt is felmondással szüntessék meg.

Munkáltatói felmondás esetén a munkavállalót megillető jogi védelem megmarad. A védelmet biztosító tényállásoknak két esetköre van. Az első az, amikor a védelmi időszakban a munkáltatói felmondás nem közölhető (például: várandósság).

A második csoportba azok az esetek tartoznak, amikor a munkáltató a felmondást közölheti, de a felmondási idő csak meghatározott tartam lejártát követő napon kezdődik (például: betegség miatti keresőképtelenség).

Védelem az anyáknak

A D.A.S. JogSzerviz szakértője rámutatott: a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt várandósság, szülési szabadság, továbbá gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság ideje alatt. A védelem az anyát abban az esetben is megilleti a gyermek hároméves koráig, ha nem vesz igénybe fizetés nélküli szabadságot.

Változás, hogy amennyiben az anya a gyermek három éves koráig a szülési, vagy a gyermek gondozása céljából igénybe vehető fizetés nélküli szabadságot nem használja fel, úgy az ő munkaviszonya is megszüntethető, ám bizonyos szempontokat kötelező figyelembe vennie - hangsúlyozta dr. Tóth Hajnalka.

Ezek pedig a következők: azonnali hatályú felmondással csak munkaviszonnyal összefüggő magatartása miatt lehet elküldeni. Továbbá: amennyiben a felmentés oka a munkavállaló képességével, valamint a munkáltató működésével van összefüggésben, akkor a munkaviszony megszüntetése akkor lehetséges, ha a munkahelyen nincs a dolgozó képességének, végzettségének, gyakorlatának megfelelő betöltetlen másik munkakör, vagy, ha az e munkakörben való foglalkoztatására irányuló ajánlatot a munkavállaló elutasítja.

Jelentősen változtak a megszüntetés szabályai

Jelentősen megváltoztak a munkaviszony megszüntetésének szabályai is. Eszerint a munkaviszonyt a felek közös megegyezéssel, felmondással, vagy azonnali hatályú felmondással szüntethetik meg. Kikerült a felmondási okok közül az azonnali hatállyal próbaidő alatt, rendes és rendkívüli felmondás elnevezés.

Dr. Tóth Hajnalka szerint a munkaviszonyt mind a munkáltató, mind a munkavállaló megszüntetheti felmondással, de lehetőségük van megállapodni abban is, hogy a felek megállapodása esetén - legfeljebb a munkaviszony létesítésétől számított egy évig - a munkaviszony felmondással nem szüntethető meg.

Felmondás esetén továbbra is csak a munkáltatónak kell indokolnia, a felmondás indoka pedig továbbra is a munkavállaló képességével, a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, vagy a munkáltató működésével összefüggő ok lehet. Az azonnali hatályú felmondás feltételei megegyeznek a rendkívüli felmondás eddigi feltételeivel - hangsúlyozta a szakértő.

Változtak a kártérítési szabályok

Eddig gondatlan károkozás címén az alkalmazottól legfeljebb egyhavi átlagkeresetnek megfelelő összeget lehetett követelni. Az új szabályozás értelmében a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összegét.

Szándékos károkozás esetén továbbra is a teljes kárt köteles megtéríteni a dolgozó, azonban beemelték a súlyosan gondatlan károkozás fogalmát is, ebben az esetben is a teljes kárt kell megfizetni - ismertette a D.A.S. Jogszerviz szakértője.

Munkáltatói károkozás esetén újként elemként jelenik meg az előreláthatóság fogalma. Eszerint nem kell megtérítenie a munkáltatónak a munkavállaló azon kárát, amellyel kapcsolatosan bizonyítja, hogy bekövetkezése a károkozás idején nem volt előre látható.

Munkavállalói biztosíték

Új fogalomként vezették be a munkavállalói biztosíték intézményét, amely kizárólag a felek írásbeli megállapodása esetén érvényes. Ebben az esetben a munkavállaló biztosítékot ad a munkáltató részére, amennyiben a munkavállaló munkaköre ellátása során pénzt vagy más értéket vesz át, vagy másoknak pénzt vagy egyéb értéket fizet.

Dr. Tóth Hajnalka kiemelte: a biztosíték összege nem haladhatja meg az egyhavi munkabér összegét és az alapbér növekedése esetén sem emelhető. A biztosíték kizárólag kártérítési igény kielégítésére használható fel. A munkáltató a biztosíték jegybanki alapkamattal növelt összegét köteles haladéktalanul a munkavállalónak visszafizetni, ha a munkakör megváltozásával a fentiekben meghatározott feltételek vagy maga a munkaviszony megszűnik.

Elmaradt bér, illetve jövedelem

A munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei is alapvetően változnak. Megszűnik az elmaradt munkabér jogintézménye, mivel a munkaviszony nem a bírósági ítélet jogerőre emelkedésének napján szűnik meg, hanem a munkaviszonyt megszüntető nyilatkozat közlésekor.

Az elmaradt munkabér helyett a munkavállaló elmaradt jövedelem címén kártérítést igényelhet, amely nem haladhatja meg a munkavállaló tizenkét havi távolléti díjának összegét.

Közös megegyezés

A munkavállaló és a munkáltató a munkaviszonyt közös megegyezéssel bármikor megszüntethetik. Közös megegyezéssel mind a határozott, mind a határozatlan idejű munkaviszonyt meg lehet szüntetni. A megállapodásból ki kell tűnnie a felek egyértelmű akaratának, valódi szándékának, valamint a megszüntetés időpontjának. A közös megegyezésben a felek egyéb kérdésekben is megállapodhatnak.

A megállapodás tanulmányozására, illetve aláírására kellő időt kell biztosítani és a munkáltató nem tanúsíthat olyan magatartást, amely a munkavállalóra kényszerítően hat vagy őt megtéveszti. A munkaviszonyt csak valamennyi vitás kérdésben való megállapodással lehet megszüntetni, a megszüntetésről vagy annak egyes kérdéseiről - az egyéb igények nélkül - nem lehet megállapodni.

A közös megegyezéssel történő megszüntetés bármikor (például: a felmondási védelem fennállása idején is) történhet, azonnali hatállyal vagy a felek által megjelölt későbbi időpontban.