Idén nyáron sem lehet megkerülni a diákmunka jogi előírásait

Vágólapra másolva!
Bár júliustól további pontosítások várhatóak a Munka törvénykönyvében a diákmunka szabályairól, ám idén nyáron sem lehet megkerülni a vonatkozó jogszabályi előírásokat. A legfontosabb szabályokat tavaly augusztus óta a munkajogi kódex foglalja össze, így a diákok legkorábban csak tizenöt éves koruktól dolgozhatnak, a munka- és pihenőidőre vonatkozó kedvezményeik pedig változatlanul megilletik őket.
Vágólapra másolva!

Ha valaki elmúlt tizenöt éves és általános iskolában, vagy szakiskolában, illetve középiskolában (gimnáziumban, szakközépiskolában) nappali tagozaton tanul, az iskolai szünetek alatt (nyári szünet, téli szünet) már létesíthet munkaviszonyt, ám csak szülői beleegyezéssel.

A tizenhat éven aluliak szintén a törvényes képviselő, szülő, gyám, gondnok, nevelőintézet vezetője hozzájárulásával létesíthet munkaviszonyt. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy a munkáltatónak egy írásbeli nyilatkozatot kell kérnie, amiben az érintettek kijelentik, hogy a munkaviszony létesítéséhez hozzájárulnak.

Aki a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, az legfeljebb napi nyolc, heti negyven órát dolgozhat. Ha munkaidejük eléri a napi négy és fél órát, akkor napi harminc perc szünet jár. Továbbá, a pihenőnek, vagyis a munka befejezésétől másnap a kezdésig eltelt időnek el kell érnie a tizenkét órát, és hetente két pihenőnap is jár, amiből az egyiknek mindenképpen vasárnapra kell esnie.

Ezen kívül a diákok nem oszthatóak be éjszakai munkára, illetve készenléti, vagy ügyeleti jellegű munkára sem, valamint nem túlórázhatnak, és ha több munkáltató számára végeznek egyszerre munkát, a részükre történő munkavégzés idejét össze kell számítani.

Ami az iskolaszövetkezeteket keretében végzett munkát illet: a Munka törvénykönyve úgy fogalmaz, hogy az iskolaszövetkezet és nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja egymással munkaviszonyt létesíthet abból a célból is, hogy az iskolaszövetkezet által harmadik személy részére nyújtott szolgáltatás teljesítése érdekében a tag a harmadik személynél munkát végezzen.

Az iskolaszövetkezeti foglalkoztatás előnyei

A D.A.S. JogSzerviz szakértője szerint az iskolaszövetkezetek rendeltetése egy olyan közösség létrehozása, amelyben a tanulói, hallgatói jogviszonyban lévő tagok személyesen közreműködnek, és vagyoni hozzájárulást is teljesítenek, a szövetkezet pedig a tagok érdekeit szolgáló vállalkozási tevékenységet folytat, mindenekelőtt a diákok munkalehetőségeinek megteremtésével foglalkozik.

Dr. Fésü Gizella hangsúlyozta: e foglalkoztatási forma talán legnagyobb előnye a foglalkoztató számára, hogy a nappali tagozatos, iskolaszövetkezeten keresztül foglalkoztatott diák után nem kell járulékot fizetni, nem minősül a társadalombiztosítás szempontjából biztosítottnak. A kulcs tehát a tanulói, hallgatói jogviszony, amelyet diákigazolvánnyal és iskolalátogatási igazolással lehet bizonyítani.

Rugalmasságot igényel a rendszertől, hogy a diákok tanulmányaik, és szükségleteik szerint vállalnak munkát. Az iskolaszövetkezetek a diákokkal egy határozott időre szóló munkaszerződést kötnek. Ez legtöbbször egy keretszerződés, amely a jogszabály által meghatározott tartalmi elemekkel rendelkezik és ezek között csak a legkisebb kötelező munkabért tartalmazza, a konkrét bérben pedig csak a tényleges munkavégzés megkezdése előtt állapodnak meg a felek.

Júliusi pontosítások

Garancia a diákok számára, hogy új Munka törvénykönyv júliustól pontosít több rendelkezésen, így például kimondja: ha a munkáltató, vagy a foglalkoztató nem tesz eleget a beosztás szerinti munkaidőben a foglalkoztatási kötelezettségének, a diákot a megállapodásuk szerinti alapbér megilleti.

A nem megfelelő munkavégzés kapcsán is pontosított a jogalkotó. Mivel nem egyszer probléma a diákok megbízhatatlansága, így az, hogy megjelenik-e a munkahelyen, és ha igen, milyen munkát végez, garancia a foglalkoztató, a munkáltató számára, hogy a megbízhatatlan diákokkal szemben az alkalmazottakért való polgári jogi felelősségi szabályok, valamint a munkajogi kódex fegyelmi, kártérítési felelősségi szabályai is alkalmazhatóak.

A foglalkoztatóval az iskolaszövetkezet szintén egy keret-megállapodást köt, amelyben a lényeges kérdéseket szabályozzák, és a foglalkoztató később igénye szerint, egyedileg rendeli meg a munkát. Mindezt utólagos elszámolás mellett - emelte ki a D.A.S. JogSzerviz szakértője. A jogszabály alapján a diákszövetkezet és a foglalkoztató közötti szerződés szerint a foglalkoztató a munkavállalónak közvetlenül is adhat utasítást.

A módosítások következményeként a diákszövetkezeti foglalkoztatás egy jogilag szabályozott, minden fél számra rugalmas foglalkoztatási forma lett, amelyet a gyakorlati megvalósítás minden bizonnyal még tovább pontosít és megtölt tartalommal - mondta dr. Fésü Gizella.