Bobpálya, börtön, borospince

Közeledett a születésnapom és a pünkösdi hosszú hétvége. A párom két nappal korábban szólt, hogy meglepi hétvége következik, úgyhogy csomagoljak, a bőröndben legyen fürdőruha és bringás cucc.

Szombaton reggel hétkor indultunk. Jól haladtunk az M3-ason, hamarosan feltűntek a zempléni hegyek. Miskolcnál a 37-es útra letérve másfél órás kátyúkerülgetős szlalomozás kezdődött. Az utolsó elágazásnál már csak egy név szerepelt az útjelző táblán: Sátoraljaújhely. A Hunor Hotel volt a végállomásunk. Kettőre ígérték a szobát, addig volt pár óránk. A személyzet egyik tagja ajánlotta a 100 méterrel feljebb található kalandparkot, nemrég épült, nagy büszkesége a városnak, és itt van Közép-Európa leghosszabb, 1700 méteres bobpályája is.

Normál áron mérték, 700 forintba került egy csúszás. Fiatal pár mögé soroltunk be, ugyanis nem akartunk féket használni. Akácillatos erdő mellett húzott fel a drót, a tetőn pár szavas eligazítás után végre nekilódultunk. Száguldottunk, hajunkat fújta a szél, szemünk, ruhánk bogarakkal lett teli, majd egyszer csak feltűnt előttünk egy bob, amely a benne ülő, pánikrohammal küszködő kislány miatt lassan ereszkedett lefelé. Nem volt mit tenni, hosszú sorban araszoltunk lefelé. Gyorsan befizettünk még egy menetre, de akkor már biztosra mentünk, több perces előnyt adtunk az előttünk indulónak.

Közép-Európa leghosszabb, 1700 méteres bobpályája

Volt még időnk, benéztünk Sátoraljaújhelyre. A büntetés-végrehajtási intézet oldalában csöpp ajtón kiírás hirdette: börtönmúzeum. Kedves fiatal lány kalauzolt végig minket a régi alagsori beszélőből kialakított múzeumi tárolók között. Dohos, súlyos boltívek alatt mesterien megrendezett kiállítás fogadott. Az elején a börtönök kialakulásáról, elterjedéséről tudhattunk meg sok mindent. Ahogy haladtunk tovább, egyre több kép, korabeli leírás szembesített a kínzóeszközök hatalmas arzenáljával. Mire a terem végére értünk, megismertük az élet kioltására szolgáló ravasz szerkezetek működését. Leghátul mindezt panoptikum illusztrálta, hogy még teljesebb legyen az elképedésünk. Később elsétáltunk a magyar-szlovák határhoz, gyakorlatilag a házak között megbújó kis patak a választóvonal.

Délután bejelentkeztünk a hotelbe. Párom első kérdése mi más lehetett volna:
- Wifi van?
- Sajnos csak a földszinten.
Szinte hallottam, ahogy a szálloda egyik csillaga meglazul, és csöndesen a porba hull. Viszont a szauna és a medence tökéletes volt.

Pünkösdvasárnap korán felkeltünk. A kommersz reggeliválaszték mellett szerényen bújt meg a friss házi töpörtyű. Kenyérrel, sóval, paradicsommal valódi kulináris élmény volt.

Ezután bringára pattantunk, és átkerekeztünk a szlovák oldalra, a hat kilométerre lévő Borsiba. Itt található a Rákóczi-kastély, ahol II. Rákóczi Ferenc született. Bejárata előtt ismét látható az a bronz Rákóczi-mellszobor, amelyet idén tavasszal elloptak, majd pár nap múlva egy színesfémtelepen bukkantak rá, három darabba fűrészelve, beárazva. Felhívásra magyarok dobták össze a helyreállítási költséget. Az épület fele gyakorlatilag romokban hever, lezuhant gerendákon, téglatörmeléken tapostunk, a jelek szerint egyelőre csak a tető felújítására jutott pénz.

Itt született II. Rákóczi Ferenc

István, a gondnok két euró összegű forintért végigvezetett minket a hét helyrehozott, kimeszelt szobán, amelyekben egy tíz évvel ezelőtti alkotótábor festményeiből rendeztek kiállítást. Egyébként a kastély berendezését az idők során széthordták. István hadarva, de komoly tudással, részletesen mesélte el a Rákóczi család életét, megtűzdelve néhány intim történettel. Így tudtuk meg, hogy Zrínyi Ilona elszámolta a terhessége heteit, későn indult útnak, ezért született meg II. Rákóczi Ferenc Kassa helyett Borsiban.

Visszatekertünk a szállodához, és átültünk az autóba. Irány észak, a füzérradványi Károlyi-kastély. Az országutat végig takaros kerékpárút kísérte, az okosak tudni vélték, egészen Kassáig fut. A Károlyi-kastélyt kívülről gyönyörűen felújították, belül csak a földszintet állították helyre. Félóránként indult idegenvezetés, fejenként 600 forintért. A szobákat főleg régiségkereskedőktől kölcsönzött korabeli bútorokkal rendezték be. Érdekes árukapcsolásként néhány eladásra szánt bútorát a kereskedő kis árcédulával látta el.

217 éves platánfa a füzérradványi Károlyi-kastély parkjában

Az egyik imazsámolyon kilencágú korona hirdette, hogy a Károlyi család grófi rangot viselt. Az idegenvezető hölgy elmagyarázta, hogy a bárói rangot hét-, a grófit kilenc-, a hercegit pedig tizenegyágú koronával jelezték. Utolsó tulajdonosa, Károlyi István, felesége ötlete alapján a kastélyt a kor legmodernebb luxusszállodájává alakította, amely 1938-ban nyitotta meg kapuit. Teraszáról halványan még felfedezhető a kertben egy rég elfeledett golfpálya nyomvonala. A parkon átfutó patakot terebélyes, 217 éves platánfa árnyékolja.

Utunk során azért érintettük Mikóházát, mert a prospektus érdekes sétát ígért a történelmi pincesorban. Kicsit csalódtunk. Egyrészt mert frissen felújított, mészszagú utcát és pincelejárókat találtunk, másrészt az összes pince zárva volt, csend mindenütt, csak a méhek dongtak.

Pásztor Emil ötlete alapján 2008-ban Széphalmon, a Kazinczy család régi gyümölcsösében épült fel a Magyar Nyelv Múzeuma. Az épület modern stílusú, szerintem nem odavaló, viszont amit a magyar nyelvről tudni kell, mind ott olvasható, hallható, látható két szinten. Ottlétünkkor főleg nyelvtanárok böngészték a tárlókat. A múzeum mellett, a fák között húzódik meg Kazinczy Ferenc mauzóleuma és a család sírkertje.

A Tokaj-hegyaljai borvidékről mégsem távozhattunk pincelátogatás nélkül

Pünkösdhétfővel elérkezett az utolsó napunk. Reggelinél már vadásztam a házi ajánlatot, és nem is csalódtam, a hagymás máj igazán ízletes volt. Kijelentkeztünk, és mivel a Tokaj-hegyaljai borvidéken voltunk, úgy gondoltuk, nem távozhatunk pincelátogatás nélkül. Indulás előtt bekopogtattunk a közeli Bodnár Pincészetbe. A tulajdonos beinvitált, apró lámpákkal megvilágított szűk lépcsőkön ereszkedtünk le a pince mélyére, amelyet a pálos rend épített az 1200-as években. Lent három szinten szerteágazó alagútrendszer fogadott, a járatok két oldalán kis hordók sorakoztak szorosan egymás mellett. A falakat vastagon, puhán befedte a nemespenész.

A pincében kétoldalt kis hordók sorakoztak szorosan egymás mellett

A borász jóízűen mesélt, megtudtuk, hogy a szamorodni lengyel szó, és azt jelenti: "ahogy termett", vagyis ehhez a borhoz nem válogatják külön az aszúszemeket. A mai napig vannak befalazott, még feltáratlan ágak, amelyekről ő maga sem tudja, meddig tartanak. A legjobb évjáratú borokból a tulajdonos jó pár palackot félrerakott az egyik sarokba, a családi ünnepekre. Egy idő után kellemetlenné vált a kilenc fokos hideg az ujjatlan pólóban, igyekeztünk vissza a napra. Búcsúzóul mindketten választottunk egy-egy palack bort.

Hazaindulás előtt Sárospatakot vettük célba. Pont a pünkösdi körmenetre érkeztünk, a hívőket kísérve sétáltunk be a várkertbe. Talán nem meglepő, de itt is Rákóczi-vár áll, a borsi várral ellentétben csodálatosan helyreállították. Háromnyelvű állandó és időszaki kiállítás látható a kastély részben, ahová a belépő - megspékelve egy idegenvezetéssel a Vörös-toronyban - 1600 forintba kerül.

A Vörös-torony a sárospataki várban

Az itteni hivatalos kiállítás és az előző napi István-féle idegenvezetés átfogó képet adott az egész Rákóczi famíliáról. Nekem a Vörös-torony tetszett a leginkább: a pinceszinten a gabonatároló vermek és a védelmi folyosó, ahol a gyerekek lelkesen futkároztak, bekukucskálva mindegyik lőrésbe. A torony emeleti kápolnájában mai napig tartanak esküvőt. Szívesen megnéztem volna, hogyan lépked fel egy abroncsszoknyás menyasszony azokon a keskeny lépcsőkön, bár lefelé még izgalmasabb lehet a járás.

Az ajtókeretek alacsonyak voltak, a csoportból mindig akadt valaki, akinek koppant a homloka. Az ajtókat vastag fából faragták, az idegenvezető hölgynél a kulcskarikán méretes kulcsok csilingeltek. A fejedelmi fogadószoba egyik oldalát plafonig az eredeti fali csempék díszítették, amelyeket a felette lévő torony beszakadása után millió apró törött darabból illesztettek össze, és helyeztek vissza. Sajnos a Sárospataki Kollégiumban a könyvtár felújítás alatt áll, azt most kihagytuk, helyette a vásári forgatagban bóklásztunk egy kicsit, mielőtt elindultunk volna hazafelé. Vége lett a hosszú pünkösdi hétvégének, és én is egy évvel idősebb lettem.