Vágólapra másolva!
Érdekes módon nem mindig férfiak szájából hangzik el ez a kijelentés. Az erősebbik nem egy részére inkább az a jellemző, hogy főleg egy fejfájós, hidegrázós, orrbedugító megfázásnál érzik úgy, hogy a „halálukon vannak”. Ezzel szemben olyanokat is ismerünk, akik egyszerűen nem vesznek tudomást szervezetük jelzéséről, hogy állj, most pihenni kell a gyógyulás érdekében!
Vágólapra másolva!

Már az is elég indok lehet az otthonmaradásra, hogy szeretnénk megvédeni embertársainkat. Hiszen ha lázasan, influenzásan, fertőzőképesen megy be valaki dolgozni,

akkor jó eséllyel megfertőzi a kollégáit is.

Ez pedig – hogy finoman fogalmazzunk– nem szép dolog. De van még indok arra, hogy egyrészt elkerüljük az influenzát – leghatékonyabban védőoltással –, másrészt, ha elkaptuk, akkor feküdjük ki otthon.

Milyen szövődményekre számíthatunk?

Az influenza egyik legnagyobb veszélye szemben egy átlagos megfázással, hogy jóval több szövődmény fordulhat elő a fertőzést követően.

A késő őszi nyirkos idő különösen kedvez az influenzafertőzés kialakulásának Forrás: Thinkstock

Ezek egy része ráadásul nem enyhe, 1-2 hetes pihenéssel járó bakteriális felülfertőződés, hanem akár kórházi ellátást igénylő, vagy

maradandó károsodást okozó, néha halálos végeredményű betegség is lehet.

Éppen ezért az a legjobb, legbiztosabb megoldás, ha védőoltást kérünk minden szezonban influenza ellen.

A legjobb megelőzés a védőoltás Forrás: AFP

Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója szerint az influenza vírus által okozott fertőzések lefolyásuk szerint négy csoportba sorolhatók:

  1. Tünetmentes fertőzés
  2. Légutakat érintő fertőzés
  3. Több szervet (tüdő, szív, máj, vese, izomzat) érintő fertőzés
  4. Halálos kimenetelű fertőzés a primer virális, illetve másodlagos bakteriális fertőzés következtében

A klinikai képet és a betegség kimenetelét sok tényező befolyásolja,

például az életkor, a vírus tulajdonságai, krónikus alapbetegségek megléte vagy a, terhesség, de például adohányzás is.

Szomorúan impozáns lista

Gyerekek gyakran a magas láz miatt szorulnak kórházi kezelésre, csecsemőknél pedig a leggyakoribb szövődmény a krupp és a bronchitis (a hörgők gyulladásos megbetegedése).

Az acut otitis media, tehát a középfülgyulladás is jelentős számában fordul elő,

különösen az 1-3 évesek között. A krupp gyakorisága 5-15% között mozog, ezek a betegek akár kórházi ápolásra is szorulhatnak.

Az influenzára utaló tüneteket komolyan kell venni Forrás: Thinkstock

Felnőttek között influenza vírusfertőzést követően a diabéteszes betegeknél és az asztmásoknál is nő a szövődmények száma.

Időskori cukorbetegségben szenvedők 1,7-szer gyakrabban halnak meg az influenzajárványok alatt,

mint egészséges társaik. Járványok idején a cukorbetegek körében 50 %-kal megnövekszik a ketoacidodis gyakorisága, valamit hatszorosára nő a tüdőgyulladás által okozott halálozások száma.

Az allergia és az asztma növeli a kockázatot

Allergiás alkatú egyének között influenzát követően háromszor gyakrabban jelentkezik tüdőgyulladás, mint nem allergiás egyéneknél.

Asztmásoknál a betegség fellángolhat, gyakoribbak a fulladások.

Az acut bronchitis (fellángoló hörgőgyulladás) az influenza fertőzés leggyakoribb alsó légúti szövődménye.

Kórházi váróterem Forrás: Thinkstock

Az influenza vírusfertőzéssel kapcsolatos tüdőgyulladások két típusa ismert, a primer virális pneumonia és a szekunder bakteriális pneumonia. Ez utóbbi előfordulhat a virális pneumoniával együtt is, vagy mint az influenza késői szövődménye. Előfordulása 1-18% között ingadozik.

Emelkedik a halálozások száma

Sajnos az elmúlt 60 évben az egészségügyi ellátás javulása ellenére, a gyógyszerek jelentős fejlődése mellett sem csökkent a tüdőgyulladást követő halálozás influenzaszezonban.

Járványok idején a szív- és érrendszeri halálozás is közel a kétszeresére nő,

főként az infarktusok száma emelkedik.

A szövődményeknek nagyon komoly következményei lehetnek Forrás: Thinkstock

Ahogy a legutóbbi, 2014-2015-ös járvány idején is megfigyelhető volt az influenza többlethalálozást okoz. Elsősorban az idős korosztályban, és azon belül is

erőteljesebben a szociális otthonokban élőknél nő a halálozások száma.

Ott a légúti megbetegedések harmincszor, a szív- és érrendszeri megbetegedések hússzor gyakrabban fordulnak elő influenzajárványok alatt, mint a nem közösségben élő időseknél.

Nem minden influenzatörzs egyformán veszélyes

2009-ben a H1N1 influenzával kapcsolatban figyeltek meg az átlagosnál is súlyosabb szövődményeket még olyanoknál is, akik egyébként normális esetben egy hét pihenéssel kiheverik az influenzát. Az egyik közülük a már emlegetett vírusos tüdőgyulladás volt. Ebben az esetben a beteg állapota drasztikus hirtelenséggel romlik, és nagyon gyorsan gépi lélegeztetésre van szükség. Ennél a szövődménynél sajnos a halálozási arány 30-60 százalék között van!

H1N1típusú influenza vírus Forrás: Wikipedia

Szintén a 2009-es H1N1-re volt jellemző, hogy a krónikus légzőszervi megbetegedésben szenvedőknél (asztmásoknál, COPD-ben szenvedőknél), hogy másodlagos bakteriális tüdőgyulladás lépett fel, igen gyorsan, az influenza tüneteinek megjelenése utáni 2.-3. napon.

Egyébként maga az influenza (bármely vírustörzse) hajlamosít másodlagos bakteriális fertőzésre,

főleg Streptococcus pneumoniae, Staphylococcus aureus, Neisseria meningitidis képes bejutni az influenzavírus által „előkészített” nyálkahártyán keresztül a szervezetbe.

Számos influenzavírus törzs létezik Forrás: Wikimedia Common

2009-ben világszerte szembesültek azzal, hogy több esetben a gyorsan elkezdett antivirális kezelés sem volt képes megmenteni a beteg életét.

Maga az influenza az akár 40 fok fölé is kúszó lázzal okoz hatalmas bajt.

Várandósoknál a magas láz például idegcsőzáródási rendellenességet okozhat az első trimeszterben, és koraszülést az utolsóban. Szívbetegeknél a láz annyira megterheli a keringést, és megemeli a pulzust, hogy a keringés összeomolhat.

Kik vannak veszélyben?

Az influenzavírust bárki elkaphatja, függetlenül az életkorától, nemétől. És bár szövődmények szempontjából is van kiemelt csoport, mégis előfordulhat bárkivel, hogy a vírus után még megszenvedi a következményeket is.

Az idős korban a szövődmények nagyon súlyos következményekkel járhatnak Forrás: AFP

Tapasztalatok szerint a krónikus betegségben szenvedők (közülük is kiemelten az asztmások, az elhízottak, a cukorbetegek),

a várandós nők esetében nagyobb a kockázat,

ám súlyos lefolyású megbetegedés előfordulhat teljesen egészséges, fiatal embereknél is.

Vegye komolyan a figyelmeztető tüneteket!

Azt hangsúlyozni kell, hogy azért az influenza a körülbelül egyheti fájdalmas, magas lázas rosszullétet követően maradványtünet nélkül gyógyul a legtöbb embernél.

A szociális otthonokban élő emberek kitettsége jóval nagyobb, mint a nem közösségben élő társaiknak Forrás: AFP

Ám életkortól és egészségi állapottól függetlenül mindenkinek orvoshoz kell fordulnia, ha az alábbi tünetek jelentkeznének:

  • a légzésszám növekedése, felületessé válása akár fizikai aktivitás, akár pihenés közben, kifejezett nehézlégzés, elkékülés
  • véres vagy elszíneződött köpet
  • mellkasi fájdalom
  • megváltozott tudatállapot
  • három napon túl fennálló magas (40 fok feletti) láz,
  • a vérnyomás csökkenése

Figyeljük a gyermekeinkre!

Gyermekek is kaphatnak védőoltást 6 hónapos kor felett – ez a legbiztosabb módja a megvédésüknek, mivel zárt közösségben (pláne mert ők még a higiénés szabályokat sem tudják betartani) könnyen terjed a vírus. Hat hónaposnál kisebbeknél a körülöttük élő felnőtteket kell oltani, hogy ne vigyék haza a fertőzést sem magukban, sem a kezükön vagy ruhájukon.

A gyerekek egészsége fokozott gondoskodást igényel Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Ha a gyermek lett influenzás, akkor a légzés gyorsulása és nehezítettsége, az aktivitás hiánya és az aluszékonyság is figyelmeztető jel, hogy gyorsan orvoshoz kell fordulni velük. Akkor is orvosnak kell látnia a gyerekeket, ha a láz, hidegrázás, izomfájdalom, fáradtság, fejfájás, köhögés, hasmenés, hányás rosszabbodik.Riasztó esetben akár a mentőt is ki lehet hívni – ez gyermekre és felnőttre egyaránt érvényes.