Reagált az FHB Bank a Vagyonkezelő keresetére

Az FHB szerint nem adna jegyzési elsőbbséget az államnak, ha hatályon kívül helyeznék a közgyűlésen megszavazott döntést.

Mint azt az Origo is megírta, az állam nevében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 2015. december 30-án

keresetet nyújtott be a bírósághoz,

hogy az MNV véleménye szerint jogellenes társasági határozatokat „a Magyar Állam mint kisebbségi részvényes jogainak védelme érdekében” a bíróság helyezze hatályon kívül, azok végrehajtását függessze fel.

A közlemény szerint az FHB 2015. december 28-án megtartott rendkívüli közgyűlésén a részvényesek nagy többséggel (89 százalékos igen szavazattal)

úgy döntöttek, hogy módosítják a közgyűlés tavaly áprilisi határozatát.

Így arra hatalmazták föl a részvénytársaság igazgatóságát, hogy az az alaptőke 67,5 százalékával egyenlő összeggel, de névértéken maximum 4,45 milliárd forint összeggel – nem pedig a korábban megszavazott 1,65 milliárd forinttal – emelhesse fel a Társaság alaptőkéjét.

A Társaság 2015. december 28-án megtartott rendkívüli közgyűlésén

nem döntöttek a Társaság részvényeseit megillető jegyzési elsőbbség kizárásáról.

Erről ugyanis már 2014-ben határoztak: kizárták a részvényesek jegyzési elsőbbségét abban az esetben, ha az igazgatóság a közgyűlés felhatalmazása alapján dönt a Társaság alaptőkéjének a felemeléséről.

Ezt a határozatot 2014. április 28-án 99,81 százalékos igen szavazattal fogadták el, és

az előterjesztést a maga idején a Magyar Állam nevében eljáró MNV is támogatta.

Vagyis ez a határozat valamennyi jelenlegi nagy- illetve kisrészvényes jegyzési elsőbbségét kizárta az Igazgatóság tőkeemelési döntése esetén, így az nem az MNV ellen irányul.

A december 28-i rendkívüli közgyűlésen a részvényesek

nem módosították a közgyűlés jegyzési elsőbbség kizárásáról szóló határozatát,

noha erre az MNV a Magyar Állam képviseletében helyben javaslatot tett. Mivel pedig a jegyzési elsőbbségre vonatkozó határozatot a december 28-i közgyűlésen nem módosították, az ekkor hozott határozatok esetleges hatályon kívül helyezése sem biztosítana jegyzési elsőbbséget a Magyar Állam vagy a Társaság más részvényesei részére.