140 ezer hektár állami földet árvereznek el

Fából készített traktor egy magyar férfi
Vágólapra másolva!
Nagyrészt a kis-, és középbirtokosok pályázhatnak az agrártámogatásokra, mondta Csepreghy Nándor egy agrárfórumon, az államtitkár a zöld energia támogatásáról és a TTIP-ről is beszélt.
Vágólapra másolva!

Csepreghy Nándor a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége (Agrya) által szervezett Fiatal Gazda Konferencia 2016 megnyitó beszédében kiemelte: a 2015-ben indult Földet a gazdáknak programban meghirdetett 3 hektár alatti állami földek, összesen mintegy 120 ezer hektár 38 százalékára 46 ezer hektárra fiatal gazdával kötöttek szerződést. Az idén a programban további 140 ezer hektár állami földre lehet licitálni.

Emelkedhetnek az élelmiszerárak

Csepreghy elmondta: a magyar kormány az uniós támogatások 60 százalékát közvetlenül a gazdasági szereplőknek juttatja. A 2007-2013 közötti vidékfejlesztési programok legfőbb problémájának az egyenlőtlen viszonyrendszert nevezte, amelyben a jogosultak 5 százalékához jutott a kiosztható források 75 százaléka. Az új birtokpolitikai rendszer ezt az arányt szeretné megfordítani, a 2014-2020 közötti

források 80 százalékát szánják a kis-, és középbirtokosoknak,

a nagybirtokosok a fennmaradó 20 százalékra pályázhatnak.

Kitért arra, hogy a világ legnagyobb kihívása a túlnépesedés, 7,4 milliárd ember él a földön, számuk naponta 400 ezerrel emelkedik. Fontos kérdés, hogyan lehet ennyi embert élelmiszerrel ellátni - mondta Csepreghy Nándor, aki szerint Magyarország föld- és vízkészletei miatt jó kilátásokkal néz szembe e problémával,

ez az adottság kitörési pontja lehet a magyar növekedésnek.

TTIP: a fő kérdés a GMO

Az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi megállapodásról (TTIP) elmondta:

olyan kérdésekre kell pontot tenni, mint a génmódosított élelmiszerek

engedélyezése, vagy a mezőgazdasági innováció térnyerése.

Kitért arra, hogy a magyar energiafüggőség diverzifikálása érdekében szükség van a zöldenergia támogatására, amelynek aránya a jelenlegi 7 százalékról 2020-ig 14,8 százalékra emelkedhet. Ugyanakkor a megújuló energia nem helyettesítheti a paksi kapacitásbővítő beruházást, hiszen a zöld energia csak jelentős állami támogatás mellett versenyképes az atomenergiával - mondta.