Nőtt az átlagkereset, de sokat kellett túlórázni

Debrecen, 2015. március 22. Rácz Zsolt zöldséget pakol ki a pultra a vasárnap is nyitva tartó Széchenyi utcai boltjában Debrecenben 2015. március 22-én. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

A bolti dolgozók bére 172 ezer forintra emelkedett tavaly év végére, de még mindig óriási a munkaerőhiány a kereskedelemben. A boltosok a létszámhiányt túlóráztatással próbálják megoldani. A túlóra díjazása 50 százalék, de szabadidő is adható helyette. Becslések szerint legalább 18 ezer alkalmazott hiányzik a szektorból. 

Tavaly a bolti fizikai dolgozók (eladók, pénztárosok, árufeltöltők) havi bruttó átlagkeresete 9 százalékot emelkedett, ami éppen kétszerese a kiskereskedelmi forgalom növekedési ütemének.
A bolti kiskereskedelem létszámadatait böngészve egyértelmű, hogy a sokat emlegetett létszámhiány mellett – a blokkk.com számításai szerint mintegy 18 ezer ember hiányzik a boltokban – nem sikerült a létszámot feljebb tornázni.

Tavaly az utolsó negyedévben már 172 ezer forint volt a havi bruttó átlagkereset, az év eleji 154 ezer forinttal szemben, tehát év közben folyamatos volt a bérek emelése.

A legfontosabb, teljes körű létszámmutató szerint nem nőtt a létszám tavaly a boltokban foglalkoztatottaknál. A kereskedelemben dolgozók száma 2015-ben 369 ezer volt, tavaly pedig a forgalom emelkedése ellenére ezer fővel kisebb volt a létszám.

Sok választásuk nem maradt a boltosoknak, ezért megnyomták a túlóráztatást, sikerült is újabb túlórarekordot felállítani.

2016-ban év közben semmit sem változott a fizikai dolgozók létszáma a kiskereskedelemben, 140 ezer fő környékén mozgott mindvégig.

Év vége felé sem sikerült feljebb tornázni az eladók számát.

A munkaerőhiánynak meg is lett az eredménye karácsony tájékán a túlóráztatásban, ennek értéke decemberben 668 ezer munkaóra volt. Korábban ennyi túlóra decemberben nem volt.

Egyre kevesebben állnak be a pult mögé Forrás: MTI/Vajda János

Az utolsó negyedéveket (az október–december hónapokat) nézve is évről évre nőtt a túlóráztatás, 2016-ban megközelítette az 1,7 millió órát.

De hát a túlóráztatás nem 2016-ban kezdődött. Hosszabb távra visszatekintve a mélypont 2010-ben volt, 3,7 millió órával. Ezt követően szépen hízott a túlóraszám mutatója, és

tavaly el is érte a 5,7 millió órát, és ez csak a hivatalosan túlóraként kifizetett órák száma.

Egy alkalmazott egy munkanapon legfeljebb 12 órát dolgozhat, hetente pedig összesen csak 48 órát. Éves szinten a túlóra felső határa 250 óra, de ha van kollektív szerződés, akkor annak alapján 300 óra is lehet.

A túlóra díjazása 50 százalék, de szabadidő is adható helyette, legkésőbb egy hónapon belül.

A túlórákra, ha olyan időszakra esnek, a pótlékokat is rá kell tenni (ilyen például a műszakpótlék és a vasárnapi pótlék). A munkajog szerint tehát nem ingyen kell túlórázni.