Az állam fizet, hogy ne terjedjen a kéknyelv-betegség az állatok körében

Hagyományosan nem kockázatos iparág az állattenyésztés, mégis ezek a legküzdősebb vállalkozások az agráriumban

A Nébih elnökhelyettese elmondta, hogy a meleg miatt újra terjedhet a kéknyelv-betegség a haszonállatok között. A szúnyogok miatt akár külföldről is könnyen megfertőződhetnek. Az állatok ritkán halnak bele a betegségbe, ami az emberre teljesen veszélytelen, de szükség van az oltásra, aminek költségét az állam magára vállalja.

Nemes Imre, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal elnökhelyettese jelentette be, hogy az állattartók a kéknyelv-járvány megelőzése érdekében állami támogatásban részesülnek. Azoknál az állományoknál, ahol már legalább egy állat elkapta a betegséget, kötelező beoltani az összes állatot, hogy a kór ne terjedjen tovább, aminek a költségét az állam állja.

A betegség ugyan emberre nem veszélyes, de így is kötelező bejelenteni az illetékes hatóságnál, és feltétlenül értesíteni kell az állatorvost is.

Hagyományosan nem kockázatos iparág az állattenyésztés, mégis ezek a legküzdősebb vállalkozások az agráriumban Fotó: Tuba Zoltán - Origo

A kór jeleit könnyű észrevenni:

a fertőződés után az állatok étvágytalanok lesznek és ellustulnak. Feltűnően nyálzanak és könnyeznek, valamint nyelvük is megduzzad.

Ebben a betegségben ritkán pusztulnak el az állatok, és nincs szükség a fertőzött állomány leölésére sem. A betegség emberre nem veszélyes, sokkal inkább a szarvasmarhákat, juhokat, kecskéket és a vadon élő kérődző állatokat támadja meg. Viszont a kórt rohamléptekkel terjesztik a törpeszúnyogok, amik a meleg hatására egyre aktívabbak.

Magyarországon tavaly már nem találtak fertőzött állatot, de ahhoz, hogy biztosan kijelenthessék a hazai fertőzésmentességet, még legalább egy évre lenne szükség.