Migráció: Teljes kudarc a brüsszeli válságkezelés

A mentőhajók két nap alatt 1200 embert mentettek ki a Földközi-tengerből.
Vágólapra másolva!
Európában ma az egyik törésvonal a brüsszeli elit és az európai választópolgárok között, a másik az alapító államok és a később csatlakozó országok között húzódik, például a szuverenitás és a migráció kérdésében - mondta Lánczi Tamás, a Századvég Alapítvány vezető elemzője az alapítvány egyik uniós kutatási eredményeit ismertető konferenciáján. Szijjártó Péter ugyanitt arról beszélt, hogy az Európai Unió akkor tud megerősödni, ha felgyorsítják a bővítési programot, a tagországok lépéseket tehetnek versenyképességük érdekében, felgyorsítják a szabadkereskedelmi megállapodásokat, és sikerül megkötni egy mindenki számára előnyös Brexit-megállapodást. Schmidt Mária úgy látja, az ádáz kultúrharcban, a 20. században még fontosnak tekintett értékek, mint a hazaszeretet, a szólás- és sajtószabadság megsemmisülnek, és a népszuverenitást felülírja a globalizált elitek leplezetlen érdekérvényesítése.
Vágólapra másolva!

Európa ma átalakulóban van, és ez komoly feszültségeket szül; az egyik törésvonal a brüsszeli elit és az európai választópolgárok között, a másik az alapító államok és a később csatlakozó országok között húzódik, például a szuverenitás és a migráció kérdésében - mondta Lánczi Tamás, a Századvég Alapítvány vezető elemzője pénteki budapesti, az alapítvány egyik uniós kutatási eredményeit ismertető konferenciáján.

Még markánsabb feszültségek

Azt mondta: a tavalyi hasonló felmérésükkel összevetve az látható, hogy a feszültségek még markánsabban, egyértelműbben szabdalják szét az uniót. Jelezte: a kutatásukat azért indították, mert Európa az átalakuló geopolitikai környezetben keresi a helyét, és erről akarnak tükröt mutatni mások mellett a döntéshozóknak. Lánczi Tamás ismertetése szerint a Brüsszel által diktált utat az unió keleti tagállamai, vérmérséklettől függően, vonakodva vagy éles ellenállással fogadják. Az unió állampolgárai úgy látják, hogy

a brüsszeli tervek alapvetően negatívan befolyásolják az életüket,

úgy érzik, cserben hagyták őket - mondta.

Lánczi Tamás: Komoly feszültségek vannak Európában Forrás: MTI/Soós Lajos

Schmidt: Bajban a hagyományos politikai pártok

Schmidt Mária történész a konferencián egyebek mellett arról beszélt, hogy Európa nyugati felének vezető posztjain ma olyanok ülnek, akik görcsösen ragaszkodnak a 20. század második feléhez, és abba a hitbe ringatják magukat, hogy az akkori életet minden különösebb erőfeszítés nélkül átmenthetik a 21. századba. Szerinte az ádáz kultúrharcban, a 20. században még fontosnak tekintett értékek, mint a hazaszeretet, a szólás- és sajtószabadság megsemmisülnek, és

a népszuverenitást felülírja a globalizált elitek leplezetlen érdekérvényesítése.

A hagyományos politikai pártokra kikerült az „átalakítás miatt zárva” tábla, a polgárok érdekképviseletére pedig a mindenkit és mindent ellenőrizni akaró, de kontrollt nehezen tűrő „nagyon civilek” jelentkeztek be - mondta a történész.

Az európai átlagnál optimistábbak a magyarok

A „Projekt 28” reprezentatív kutatás adatfelvételét április 10. és május 31. között végezték az Európai Unió 28 országában, 28 ezer ember megkérdezésével, telefonos módszerrel. Barthel-Rúzsa Zsolt, a Századvég Alapítvány elnöke elmondta, egyebek mellett arról kérdezték az európai polgárokat, mit gondolnak a migrációról, a terrorizmusról, a biztonsági helyzetről, a nem-kormányzati szervezetek befolyásáról a politikára, mi a jövőképük, milyenek a politikai meglátásaik.

Közölte, arra a kérdésre: „Az Ön országában inkább jó, vagy inkább rossz irányba mennek a dolgok?”, a válaszadók 31 százaléka mondta azt, hogy jó irányba, és a felmérés szerint

a magyarok az európai átlaghoz képest sokkal optimistábbak.

Elszomorítónak mondta, hogy az európai emberek szerint az Egyesült Államoknak, Kínának, Oroszországnak is nagyobb befolyása van a világban, mint az EU-nak; utóbbit csak a megkérdezettek 5 százaléka mondta.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Stumpf István alkotmánybíró beszélget a Századvég Alapítvány Merre tart Európa? - A Project 28 kutatás eredményei 2017-ben című konferenciáján Forrás: MTI/Soós Lajos

Arra a kérdésre, hogy a következő években a gazdaság helyzete az Európai Unióban inkább erősödni, vagy inkább gyengülni fog, a megkérdezettek 22 százaléka mondta azt, hogy erősödni, míg 41 százalék azt, hogy gyengülni fog; a magyar emberek ebben is optimistábbak az átlagnál. Az uniós tagságról is megkérdezték az uniós polgárokat. A kérdésre, „Hogyan voksolna egy az Ön országának EU-tagságáról szóló népszavazáson?”,

a lengyelek és a magyarok mondták magukat a legelkötelezettebbeknek a tagság mellett.

Megjegyezte ugyanakkor, hogy a visegrádi országok másként képzelik el az unió jövőjét. Az EU-nak a migrációs válság kezelésében végzett tevékenységéről is kérdezték a polgárokat. A megkérdezettek 76 százaléka gondolkodik úgy, hogy a brüsszeli válságkezelés megbukott, az teljes kudarc, mert nem tudta megoldani a helyzetet, és csak tovább rontotta azt - mondta Barthel-Rúzsa Zsolt.

Hibák sorozata

Szijjártó Péter szerint hibák sorozata vezetett oda, hogy ma az unió a versenyképesség tekintetében sokat vesztett. A hibák közé sorolta az alapvető reformok elmaradását. Szijjártó Péter azt mondta, az elmúlt években, a világgazdaságban, világkereskedelemben zajló változások alapvetően átalakították a gazdasági erőviszonyokat, és az EU ennek a vesztesei közé tartozik, versenyképessége jelentős mértékű csökkenése miatt.

A miniszter arról beszélt, hogy az EU nem tudja javítani a versenyképességét a bővítési program nélkül, és a nyugat-balkáni térség integrációjának elmaradása komoly biztonságpolitikai problémákat is felvet. Szijjártó Péter a Merre tart Európa? című konferencián azt mondta, azért ellenzik az uniós adóharmonizációt, mert

az komoly versenyképességi faktort venne ki a tagországok kezéből.

Még nagyobb baj is lehet

Szerinte ha nem sikerül megkötni egy minden fél számára előnyös megállapodást a britekkel a kilépés után, akkor az EU még súlyosabb problémákkal, versenyképességi kihívásokkal fog szembenézni. Úgy értékelte, az hogy a britek kiléptek az unióból, komoly politikai és gazdasági veszteséget okozott az EU-nak. A Brexit nem oka, hanem következménye a korábbi hibáknak - jelentette ki.

Szijjártó Péter: Az Európai Unió akkor tud megerősödni, ha felgyorsítják a bővítési programot Forrás: MTI/Soós Lajos

Arra hívta fel a figyelmet, van egy „rémálom-forgatókönyv” is, miszerint ha az unió nem tud egy széles körű gazdasági együttműködési megállapodást köti Nagy-Britanniával, akkor a britek 2019 márciusa után sokkal könnyebben fognak szabadkereskedelmi megállapodásokat kötni a világgazdaság nagy szereplőivel, és ez még tovább rontja majd az EU globális versenyképességét.

Érzelemmentesség

A miniszter a hibák közé sorolta az unió Oroszországhoz való viszonyát, és az érzelmektől mentes, racionális viták mellett érvelt. Azt mondta, az európai versenyképesség visszaszerzésének egyik fontos alapfeltétele a kontinens keleti és nyugati felének kulturált és hatékony együttműködése. Ezzel összefüggésben kitért arra, hogy Magyarországot gyakran számon kérik orosz politikája miatt, miközben az idei év első négy hónapjában

az EU és Oroszország közötti kereskedelmi forgalom 32 százalékkal növekedett,

és ugyanennyivel növekedett Oroszország és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi forgalom is.

Szijjártó Péter szerint az európai versenyképesség visszaesésében szerepe van az elhibázott migrációs politikának is, amelynek nyomán minden idők legsúlyosabb terrorfenyegetettségével néz szembe a kontinens. A miniszter a hibák kijavítása alapjának azt tartja, hogy visszahozzák Európába „az értelmes és racionális viták kultúráját” az emocionális viták, egymás megbélyegzése és kioktatása helyett.

Szijjártó Péter, Barthel-Rúzsa Zsolt, a Századvég Alapítvány elnöke és Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója a Századvég Alapítvány Merre tart Európa? - A Project 28 kutatás eredményei 2017-ben című konferenciáján Forrás: MTI/Soós Lajos

Nem lehet egyféleképpen gondolkozni

A tárcavezető szerint a történelmi jelentőségű kihívások idején az Európa jövőjéről szóló vita jogos és természetes, és nem is várható el a 28 tagállamtól, hogy egyféleképpen gondolkodjon. Demokratikus és tárgyilagos vitára van szükség, és abban

erős visegrádi jelenlétre kell számítani -

tette hozzá Szijjártó Péter, jelezve ugyanakkor, hogy a tagállamok között konszenzus van abban, hogy Európának újra erősnek kell lennie.

Félrekezelés

A Figyelő legfrissebb számban is ismertetették a Századvég Alapítvány Projekt 28 kutatását. Az Inog a bizalom címmel megjelent összefoglaló cikk szerint „a 28 EU-tagállamban a megkérdezettek túlnyomó része tagja akar maradni a közösségnek, ugyanakkor nagyon határozottan megjelenik az a vélemény, hogy

Brüsszel igencsak félrekezeli az elmúlt néhány év legsúlyosabb válságait.

Ez arra utal, hogy a tagországok állampolgárai más típusú együttműködést szeretnének, mint amit az uniós politikai elit”.
Az EU megosztottságát jól jelzi, hogy az uniós átlagban 40 százalékpont a különbség azok között, akik szerint jó, illetve rossz irányban mennek a dolgok, és ez a megosztottság a tagországokon belül is megjelenik.

A régiónkban ellenzik a kvótát

A kutatásban olyan véleményeket értékeltek, mint hogy „Az EU kvóta alapján osztaná szét a migránsokat Európában”. Ezzel a véleménnyel a Németország és Ausztriában megkérdezettek közül értenek egyet a legtöbben, míg Csehországban, Szlovákiában, Magyarországon, Romániában és Lengyelországban a legkevesebben. Azzal a véleménnyel, miszerint „Az EU-nak hatékonyabban kellene védenie a külső határait”, minden országban a megkérdezettek legalább 70 százaléka egyetértett; a legtöbben a V4 országokban.