Gengszterek királya: Martin Scorsese 75 éves

Horizontal CINEMA EXHIBITION CINEMA CLUB FILM DIRECTOR PORTRAIT SMILING PRESS CONFERENCE PORTRAIT-CLOSE-UP
(FILES) This file photo taken on October 12, 2015 shows US director Martin Scorsese during a press conference on October for the opening of the Martin Scorsese exhibition at the Cinematheque Francaise in Paris. Scorsese will celebrate his 75th birthday on November 17, 2017. / AFP PHOTO / PATRICK KOVARIK
Vágólapra másolva!
Martin Scorsese ötven éve készít mozifilmeket, jelenleg 24 nagyjátékfilmnél tart, de most is éppen forgat és a 26. filmje is előkészítés alatt áll már. Miközben szerteágazó egyéb tevékenységeket is folytat, átlagosan két év sem kell neki, hogy előálljon egy új nagyjátékfilmmel. A mennyiség nem megy a minőség rovására: nem ismétli önmagát és nem lehet azt mondani, hogy valaha is nagyon mellényúlt volna valamelyik filmjével.
Vágólapra másolva!

Scorseséről elsőre általában a gengszterfilmek ugranak be. Mivel szicíliai ősök leszármazottja és New York olasz negyedében nőtt fel, ez igazán testhezálló téma neki. Ehhez képest 1973 és 2006 között csak öt gengszterfilmet rendezett. Mindegyik film hozzá tudott tenni valamit a műfajhoz, és mindegyik bűnözőkről szóló filmje fejlődést jelentett az előző hasonló témájú filmjéhez képest. Ami közös Scorsese gengszterfilmjeiben, hogy nem idealizálta soha a szervezett bűnözést: a nyers erőszakot ábrázolta és a kilátástalan életeket.

Martin Scorsese (született: 1942. november 17.) Forrás: AFP/Patrick Kovarik

Sokan fanyalognak az imdb.com top250-es listáján, valóban elég csalamádé jellege van, ahol a filmtörténet klasszikusai keverednek az internetet intenzíven használó tizenéves korosztály körében éppen divatos filmekkel. A rangsor tényleg esetleges, de összességében a 250 film mégiscsak tükröz egyfajta nézői közízlést, a „nép szavát".

Martin Scorsesének hét filmje szerepel a 250-ben és ezzel csúcstartó,

csak Hitchcock közelíti őt meg hat filmmel, a többi nagy rendező három-négy filmmel van jelen a listán.

Ami figyelemre méltó, hogy a hét Scorsese-film öt különböző évtizedben készült, tehát nem a „régi mesterek” kategóriájában tarol Scorsese, hanem kortárs rendezőként.

A hetvenes években hetvenes évekbeli filmeket csinált, a kilencvenes években kilencvenes évekbeli filmeket, és 2020-ban olyan képi világgal, olyan tempóval rendelkező filmet fog forgatni, hogy senki nem gondolná, hogy ez a nyolcvan felé közeledő, visszafogottan viselkedő „bácsi” csinálta, a maga 163 centijével, vastag keretes szemüvegével. Martin Scorsese ugyanis nem az őrült zsenik kategóriájába tartozik, nem hisztériázik a forgatásokon. Minek is hisztériázna, hiszen a kisujjában van a szakma és gondosan előkészíti a filmjeit.

Taxisofőr (1976) Forrás: AFP/Collection Christophel/Columbia

Scorsese nagyon hisz az állandóságban, ha a stábról van szó. Például 1980 óta Thelma Schoonmaker vágja az összes filmjét, operatőrrel sem túl sokkal dolgozott, és két színésszel is egyedülálló munkakapcsolata van.

Robert De Niróval nyolc filmet forgatott:

Aljas utcák, Taxisofőr, New York, New York, Dühöngő bika, A komédia királya, Nagymenők, A rettegés foka, Casino. Most készül a kilencedik közös munkájuk. Az Egyesült Államok modern kori mítoszai közül az egyik legnépszerűbb összeesküvés-elméletét dolgozzák fel, vagyis azt, hogy ki ölette meg Jimmy Hoffa szakszervezeti vezetőt, és hová tűnt a holtteste, amit a mai napig nem találtak meg. Az olasz maffia ír származású bérgyilkosa, Frank Sheeran (becenevén: The Irishman) azt állította magáról, hogy ő volt a tettes Russell Bufalino parancsára. Frank Sheeran úgy halt meg, hogy az állítását nem bizonyította, de filmforgatókönyvet így is lehetett írni a történetéből.

A The Irishman című film címszereplője Robert De Niro, Jimmy Hoffát Al Pacino játssza, Russell Bufalinót pedig Joe Pesci, aki nyugdíjazta magát és 2010 óta nem forgatott, de Scorsese kedvéért újra kamera elé áll.

Szintén szerepel majd a filmben Harvey Keitel is, akinek szintén több évtizedes munkakapcsolata van Scorsesével, és legutóbbi filmjei alapján azért lehet rá számítani, hogy nem valami nyugdíjas iramú nosztalgiafilm készül majd. Lehet, hogy remekmű lesz, lehet, hogy nem, de egy bizonyos színvonal alá Scorsese sohasem ment, ezzel bizonyítva, hogy mindenféle misztifikáció ellenére a filmkészítés mégiscsak egy szakma. Scorsese pedig mestere ennek a szakmának. És persze nagy művész.

Dühögő bika (1980): Robert De Nirót instruálja az akkor éppen szakállas Martin Scorsese Forrás: Collection Christophel/United Artists/Chartoff Winkle

Leonardo DiCaprio számos alkalommal beszélt arról interjúkban, hogy mennyit tanult Scorsesétől. Vitathatatlan, hogy 2002 óta tartó munkakapcsolatukban DiCaprio valóban szintet lépett színészként.

Öt filmet forgattak együtt:

New York bandái, Aviátor, A tégla, Viharsziget, A Wall Street farkasa. Hatodik közös munkájuk életrajzi film lesz Theodore Rooseveltről, aki 1901 és 1909 között volt az Egyesült Államok elnöke.

A Wall Street farkasa (2013) Forrás: AFP/Paramount Pictures

Ahogy az imdb.com top250-je sem pontos mérce, úgy az Oscar-díj sem feltétlenül az, de több évtizedes távlatban azért mégiscsak mutat valamit. Lehetne úgy is fogalmazni, hogy Oscar-ügyben Martin Scorsese nagyon jó kabala a munkatársainak, de sokkal inkább arról van szó, hogy a rendező filmjeinél olyan magas szintű szakmai elvárások vannak, hogy az már az Oscar-díj előszobája, előbb-utóbb össze kell jönnie. Thelma Schoonmaker vágónak három jelölést és három elnyert Oscart hoztak a Scorsese-filmek, és hasonlóan jól jártak tervezők, operatőrök, zeneszerzők is.

Scorsese-filmben nyújtott alakításért nem kevesebb, mint 18 színész kapott Oscar-díjra jelölést

(némelyek többet is) és öt színész el is nyerte.

Csak magának Scorsesének nem volt szerencséje az Oscarral, kiemelkedő filmjei mellett mindig volt egy másik nagyszerű film is, és a gálán rendre az lett a befutó. 2006-ban kicsit benne volt a levegőben, hogy A tégla az életműnek ugyan nem kiemelkedő darabja, de hát mégis tarthatatlan állapot, hogy éppen Martin Scorsesének nincsen rendezői Oscar-díja, így hát ez az elismerés is bekerülhetett a temérdek addig elnyert díj mellé.

Casino (1995) Forrás: AFP/Collection Christophel/Universal Pictures

Scorsese kihagyhatatlan a gengszterfilm műfajának történelméből, de számos életrajzi filmet is készített, és tett egy-egy kirándulást a legkülönbözőbb műfajokba: kosztümös-romantikus (Az ártatlanság kora), családi (A leleményes Hugo), mentők munkájáról szóló (A holtak útja). „Sokoldalúságát" mutatja, hogy míg a Krisztus utolsó megkísértése nagy botrányt okozott és több országban az egyház kezdeményezte a betiltását, addig a Némaság kapcsán Scorsesét fogadta a pápa is.

Krisztus utolsó megkísértése (1988) Forrás: AFP

Eddig csak a nagyjátékfilmekről volt szó, és épp elég munkát jelentene (statisztikailag) kétévente elkészíteni egyet, de emellett Scorsese hiperaktív. Írt három filmtörténeti könyvet. Mindig is érdekelte a zene: koncertfilmet csinált a Rolling Stonesszal, videoklipet Michael Jacksonnak, dokumentumfilmet a blues történetéről. Ráérő idejében amúgy is szívesen forgat dokumentumfilmeket különböző témákról.

Ráadásul nem csak saját rendezésű filmjeinek a producere, de a cége kiterjedt tevékenységet folytat.

Élt egy darabig a nyugati parton, de rájött, hogy jobban érzi magát New Yorkban, úgyhogy Manhattanből irányítja hollywoodi produkciók elkészülését.

Nem maradhatott ki a sorozatok világának felpezsdüléséből sem. Vezető producere a Gengszterkorzó és a Bakelit című sorozatoknak, mindkettő pilotját saját maga rendezte.

És ha mindez még nem lenne elég, mostanra elég szép listát gyűjtött filmszerepekből is, bár ezek inkább csak villanások. Szokásává vált egy-egy pillanatra felbukkanni a saját filmjeiben, aztán más rendezők (Kuroszavától Robert Redfordig) is meghívták, hogy szinte saját magát játssza, így jellegzetes hangja és alakja, valamint vastag szemöldöke ugyancsak a filmtörténet része lett.