Kesernyés mérleget vontak hétfőn a németek athéni szereplésükről, mert bár egy aranyéremmel többet nyertek, mint Sydneyben (kettőt - nem doppingvétség miatt - elvettek tőlük Athénban) - "csak" 48 érmet szereztek a 2000. évi olimpiai játékokon besöpört 56 éremhez képest.

A Berliner Zeitung szerint az "Ázsia árnyékában" megrendezett athéni nyári olimpián folytatódott a német sport hanyatlása, de ezt nem mindenki akarja észrevenni. A Süddeutsche Zeitung úgy vélte, hogy a német táborban "elégedettség uralkodik alacsony szinten".

A legszomorúbbnak az úgynevezett kulcssportágakban, az atlétikában és az úszásban mutatott teljesítményt tartják. A legnagyobb példányszámban megjelenő napilap, a Bild drámainak minősíti a hanyatlást: úszásban nem született német aranyérem, atlétikában is csak két ezüst, szemben a Sydneyben szerzett két arannyal. Atlétikában a németek utoljára 1912-ben szerepeltek ilyen rosszul.

A német kommentátorok egy része az érmek gyérülő számának okát abban látja, hogy megszűnőben az NDK-effektus, azaz körülbelül mostanáig tartott a keletnémet sportrendszer lendítő hatása. (1992-ben Barcelonában, közvetlenül a német újraegyesítés után Németország még 33 aranyéremmel büszkélkedett.) Az utolsó, még a régi rendszerben naggyá lett keletnémet sztárok is visszavonulnak, kivétel lehet a kajakozó Birgit Fischer, aki 42 éves korában nyert Athénban érmeket, s pekingi indulásának lehetőségét sem zárta ki.

A német lapok már előre rettegnek Pekingtől, ahol a kínaiak valószínűleg tarolni fognak, s feltehetően még jobban betörnek majd a "németként" számon tartott sportágakba is, például a kajak-kenuba. A Bild azt ajánlja, hogy a német sportvezetők tanulmányozzák a kínai sportolók sikereinek titkát, például az önhipnózist, vagy legalább a rizsreceptjeiket kérjék el tőlük.

(MTI)