Bemérnek minket: a traffipaxos dobozok titka

Az M1-es autópálya mellé nemrég telepített szeretetcsomagok borzolják egy ideje a gyorsabban hajtók idegeit. Eredendően azért kerestük fel a rendőrséget és a készülékek forgalmazóját, hogy az új eszközökről kérdezősködjünk, ám végül sok más is kiderült.

Még több kép

Mint arról korábban hírt adtunk, tavaly november végén az M1-M7-es 11-es kilométerénél, az M1-es 17-es, 63-as és 104-es kilométerénél négy új sebességmérő dobozt helyezett ki a rendőrség. A mérőműszerekre tábla is figyelmezteti az autósokat az út szélén. A négy dobozból kettőben van műszer, amelyek helyzetét - és mérési irányát - folyamatosan változtatja a rendőrség, így négy helyen riogatnak kettő traffipax áráért, teljesen korrekt módon spórolva az adóforintokkal.

Az élesített dobozokban egy cseh gyártású Ramet AD9 radaros sebességmérő készülék található, amelyet egy időjárás- és vandálbiztos acélburkolat véd. Nemrégen az egyiket festékkel lefújva akarták elvakítani, de egy tisztítás után a műszer újra munkába állhatott (ha volt a dobozban...). A radaros mérőegység a Doppler-elv alapján működik, vagyis az általa kibocsátott elektromágneses hullám frekvenciája módosul a mozgó célpont hatására, így a mozgás sebessége kiszámítható. A magyarországi forgalmazó cég munkatársai kérésünkre készséggel elmagyarázták az eszköz működését és jellemzőit, de megmutatni természetesen nem tudták a sokak által retteget Ramet AD9-eseket, hiszen a mérők a pályán vannak. Kárpótlásul viszont a lézeres sebességmérők egy új nemzedékét is megismerhettük, sőt, ki is próbálhattuk, számtalan tanulságos tapasztalatot szerezve ezzel. De ne szaladjunk előre!

Hogyan működik?

A radar a RAdio Detection And Ranging angol kifejezés rövidítése, amely rádiós módszerrel történő felderítést és távolságmérést jelent. A radarok sugárnyalábba koncentrálva elektromágneses hullámot bocsátanak ki, amelyek az útjukba kerülő elektromos vezetők felületéről visszaverődnek. Ha megmérjük a visszavert jel érkezéséig eltelt időt, ebből megállapíthatjuk, hogy a visszaverő felület milyen távol van tőlünk. A Doppler-elvet alapul véve pedig ki lehet számítani egy mozgó tárgy sebességét, ugyanis a visszaverő felület előtt összesűrűsödnek, míg mögötte megritkulnak a visszaverődő jel hullámhegyei. A közeledő tárgy esetében több hullámhegyet észlelünk azonos idő alatt, tehát megnő a hullám észlelt frekvenciája a hullámforráséhoz képest. Távolodóban lévő tárgynál ritkábban észleljük a hullámhegyeket, tehát az észlelt frekvencia kisebb lesz. A mozgó tárgy a sebességével arányosan módosítja a jel frekvenciáját.

A mozgó tárgy lehet egy kocsi is, amelynek sebességét és azzal együtt az esetleges sebességtúllépés tényét meg lehet állapítani. A Doppler-effektus megnyilvánulása az is, amikor a közeledő autó motorjának zúgása magasabb, míg mellettünk elhaladván, tehát távozóban már mélyebb. Ekkor a hanghullám frekvenciájának változását érezzük. A beméréshez a járműnek természetesen a sugárnyalábban kell tartózkodnia, ugyanakkor a mérés nagyon rövid idő alatt végbemegy. A sebesség kiszámítása után a berendezés pontosítja és hitelesíti a mért értéket, sebességhatár túllépésekor pedig digitális fényképet készít, olyan minőségben, hogy felismerhető legyen rajta a sofőr, valamint rögzíti a sebességtúllépés adatait.

A műszer mérési iránya a haladási iránnyal 22 fokos szöget zár be, a mérési távolság 20, 30 és 60 méter lehet. Az antenna a Ka sávon, 34,3 és 34 GHz frekvencián üzemel. Négy közlekedési sávot képes átfogni, és egyaránt alkalmas a közeledő és a távolodó jármű bemérésére. Mérési tartománya 20-250 km/h-ig terjed, ezt 100 km/h-ig +-3 km/h, fölötte +-3% hibahatárral teljesíti.

Az AD9-es egyetlen felvételt készít a bemért járműről, az éjszakai fényképezéshez vakut használ. A látási viszonyokat korlátozó időjárás (köd, sűrű csapadék) csak a fényképkészítésre van befolyással, a radaros mérést természetesen nem nehezíti meg. A berendezés hálózati feszültségről működtethető a nap 24 órájában. Kapacitása mintegy 42 000 felvétel, az elkészült képeket egy 80 GB-os winchesteren tárolja. A képeket laptoppal letöltő rendőr nem férhet hozzá a felvételekhez, a sorszámozott képek közül egyet sem tud törölni vagy módosítani, a hozzáférés az adatfeldolgozók számára lehetséges. A forgalmazó cég a beüzemelési és szervizelési feladatokat látja el, a kezelői és feldolgozói szerep a rendőrségé. Egy mérőberendezés telepítési költsége tízmillió forint, amely növekszik, ha kiegészítő funkciókat, például nagyobb háttértárat vagy mobil adattovábbítást építenek bele.

Napi 80-100 kattintás az átlag

Az új dobozokkal kapcsolatos gyakorlati tapasztalatokról Óberling József rendőr ezredes, az Autópálya Rendőrség (AR) parancsnoka nyilatkozott: "A készülékek alapvetően megbízhatóan működnek, jó minőségű képeket készítenek. A kezdeti kezelési, beállítási problémákból származó értékelhetetlen felvételek száma minimálisra csökkent. A 2006. november 24-én telepített berendezések kezdetben naponta 1600-2500 felvételt készítettek a gyorshajtókról, ezzel szemben mostanság egy készülék napi 80-100 alkalommal kattint. A fotók letöltése általában heti egy alkalommal történik, a feldolgozás sem telik egy-két napnál többe, tehát két héten belül megindulhat az eljárás a vétkes sofőr ellen. Az eljárás egyébként hat hónapon belül indítható meg. A felvételek egy része alkalmas azonosításra, más része nem, ez több körülménytől függ, például a fényviszonyoktól, a szélvédő tisztaságától vagy attól, hogy a sofőr éppen előrenézett-e. Az AR nem szabálysértési hatóság, ezért, ha azonosításra van szükség, azt az üzembentartó telephelye vagy lakhelye szerinti rendőrkapitányság teheti meg az AR-től kapott felvételek alapján. Az M1-es autópályán még ebben az évben további négy dobozt telepítenek, így kb. húsz kilométerenként lesz egy-egy doboz." 

Az AD9-eshez hasonló, fixen telepített Ramet Ramer 7M-V típusú készülék működik a Balaton déli partján, Kőröshegyen és Balatonszárszón. Az M1-es mentén elhelyezett dobozok mellett továbbiakat terveznek beállítani a többi autópálya mentén is, a gyorshajtók számának mérséklődését és természetesen a balesetek számának csökkenését remélve ettől legnagyobb sebességű útjainkon. Félő, hogy az ész nélkül száguldókat ezek az eszközök sem fogják visszariasztani, de tény az is, hogy az állandó méréssel, a rendőrség ilyen módon való "láthatóvá tételével" valóban kevesebb baleset történik az adott útszakaszokon.