Tesztelői luxus - Opel Vivaro

Mi másnak is lehetne nevezni azt a helyzetet, amikor a hétszemélyes kisbusz tesztelése alatt egyedül terpeszkedik az ember, mert se szállítandó kézicsapat, se sítúra nem jön közbe. A többi közlekedő még különcnek is nézhetett, joggal.

Galéria

Az Opel Vivaro és a Renault Trafic testvérmodellek, tehát nem téved az, aki kísérteties hasonlóságot vél felfedezni a két modell között. Sőt, e modellek első megjelenése óta megszületett a nagyszerű Nissan-Renault házasság, aminek köszönhetően már a Nissan Primastar is ugyanez a kasztni, tehát három teljesen egyforma kisáruszállítóról beszélhetünk. Mondjuk, ez nem ritka ebben a kategóriában, hiszen a vásárlókör alapvetően nem az egyediséget tartja szem előtt, sokkal inkább a teherbíró képességet, a pakolhatóságot, a gazdaságosságot. Ha jobban belegondolunk, a Mercedes Sprinternek is van Volkswagen-variánsa, sőt a PSA csoport Boxerét, Jumperét is lehet kapni Fiat Ducatóként. Ezekhez képest a Vivaro egy mérettel kisebb, de ez nem jelenti azt, hogy ebben a méretben nem lehet kölcsönösen előnyös mindenki számára egy ilyen házasság.

A Vivaro szemből leginkább széles és vaskos lökhárítóinak, csepp alakú fényszóróinak, na meg hatalmas felületű szélvédőjének köszönheti jellegzetes arculatát. Felhúzott szemöldökre, kiugró homlokcsontra - kit mire - emlékeztet a kabintető elejének púpja ("Jumbo" tető), amely tényleg kiemeli a Vivarót a konkurens tömegből, és még valami kigyúrtságot is kölcsönöz neki. A továbbiakban ne keressünk egyedi formát, hiszen a tér legjobb kihasználására a dobozkialakítás a legmegfelelőbb - ilyen a Vivaro is. A tavalyi modellfrissítésen átesett haszonjármű némi külső kozmetikát kapott az elülső és hátsó lámpatesteken, az új hűtőmaszkon és az átformált lökhárítón.