Magyarországon a Fiat Bravo

Májustól rendelhető meg a hazai Fiat-kereskedésekben az olaszok új reménysége, a Bravo. A sikertelen Stilót leváltó kompakt autó árát a konkurenciához igazították, a belépő modell ára 3,6 millió forint.

Még több kép az új Bravoról

A Fiat apait-anyait beleadott a hat éve bemutatott Stilo modell fejlesztésébe, de a piaci siker elmaradt, mert az olasz autók rajongóinak túl németes volt, míg a német autó pártiak "ez is csak egy Fiat" felkiáltással sétáltak tovább a jobb sorsra érdemes modell előtt. Pedig kellemes rugózása, minőségi anyagokból összerakott utastere, és mindenekelőtt tágas beltere miatt kellemes volt benne az utazás, és megbízhatósági problémák is csak az első évjáratokat sújtották. Alapvetően csak a külalakot nem sikerült megemésztenie a mediterrán formákhoz szokott Fiat-vásárlóknak, ezért az olasz autógyár vezetősége úgy döntött, hogy az utód fejlesztését nem a nulláról kezdik, hanem felhasználják a meglévő és bevált műszaki alapokat.

Ennél fogva a Bravo tengelytávja egy szemernyit sem változott a Stilohoz képest, viszont a kilenccentis hossznövekedést a csomagtartó bővítésére használták fel, ami 400 literes (pótkerék nélkül) térfogatával kategória-elsőnek számít a Golf-osztályban. Az új Bravónál már nem követték el a Stilo hibáit, erről a modellről csak egy vak nem mondaná meg, hogy melyik országban követték el a formatervét. Egyes részletek, mint az orr-rész, vagy a meredeken emelkedő övvonal a Grande Puntóra emlékeztetnek, a hátsó kialakítás pedig az előző Bravót, és az Alfa 147-est egyszerre juttatja eszünkbe. Annyira sportos és dinamikus lett az összhatás, hogy a Fiat szerint háromajtós változatra nincs is szükség, viszont ameddig a kombi megérkezik, a puttonyos Stilo még gyártásban marad. Szembetűnő a Bravónál az A- és C-oszlopok vastagsága, ami nagyon rontja belülről a kilátást, de ez volt az ára az ötcsillagos Euro NCAP töréstesztnek. A Stilo öt éve csak négy csillagot kapott az utasvédelemre, de érdekes módon a gyermekülésben ülő kicsikre a régi modell vigyázott jobban.

Már a tágas Stilóban sem volt panasz a helykínálatra, így a Bravóban is el tud helyezkedni akár öt felnőtt is, csak arra kell ügyelni, hogy a 185 centinél magasabbak lehetőleg elöl üljenek. Sajnos a Stilo csúsztatható hátsó üléspadját a Bravóba nem tették át, de így is el lehet férni. Még széltében is elég a hely, egyetlen kifogás csak a túl alacsonyra tett hátsó üléseket érheti, ami így nem támasztja meg eléggé a rajtuk helyet foglalók combját. Pozitívum viszont, hogy a csomagtér bővítésekor nem csak az aszimmetrikusan dönthető támlákat, hanem az ülőlapot is előre lehet billenteni, ami sajnos, ma már nem túl elterjedt megoldás a kategóriában.

Általánosan elmondható, hogy kellemes, puha műanyagokból készítették el az utasteret, kemény tapintású, olcsó plasztikokkal csak a műszerfal alsó régióiban találkozhatunk. Kifejezetten tetszetős, és jó fogású a bőrborítású kormánykerék, de a csekély oldaltámasztást leszámítva, az ülések kényelmére sem lehet panaszunk. De felesleges is lett volna kagylóülésekkel berendezni az utasteret, mert a Stilótól örökölt futóművet nem a kanyarvadászatra találták ki. Viszonylag lágy hangolása miatt kanyarban dől a felépítmény, fékezéskor és lassításkor pedig bólogat, de ez bőven megbocsátható neki, mert jól simítja ki az út egyenetlenségeit; még a viszonylag alacsony oldalfalú, 17 colos felnikre húzott gumiabroncsokkal is megmarad a rugózási komfort.