Hatvan éve halt meg Ettore Bugatti

2007.08.21. 23:18

Bicikliépítéssel kezdte, sportautókkal folytatta pályafutását az olasz Ettore Bugatti, aki - egy legendás márkán túl - úttörő megoldásokat vezetett be az autóiparba.

Hatvan éve, 1947. augusztus 21-én halt meg Párizsban a legendás francia autómárka olasz megalapítója, Ettore Arco Isidoro Bugatti, aki 1881. szeptember 15-én Milánóban látta meg a napvilágot. Intarziakészítő apja fiát is művésznek szánta, őt azonban a gépek érdekelték, így elszegődött inasnak egy kerékpárgyártó céghez. 14 évesen már triciklit motorizált, sőt szerkezetével országúti versenyeken vett részt. Bugatti megérezte, hogy az új század jelképe az autó lesz, így autodidakta módon képezte magát. Hallatlan műszaki érzékével már 17 évesen sportkocsit épített vásárolt autóalkatrészekből. A négyhengeres, négysebességes, háromliteres, lánchajtású autó 1901-ben Milánóban egy nemzetközi kiállításon elnyerte a város nagydíját.

A nyertes kocsi gyártási jogait a lotharingiai de Dietrich báró vásárolta meg, alkotóját pedig niederbronni gyárába hívta konstruktőrnek. Bugatti 1904-ben a strasbourgi Mathis Cie. autógyárba igazolt át, amely szintén megvette licencét. Az ennek alapján gyártott Hermes gépkocsik az 1906-os milánói nemzetközi kiállításon aranyérmet nyertek. 1910-ben a Szentpéterváron rendezett autókiállításon már egy Deutz-kocsival érdemelte ki az aranyérmet, 1907-től ugyanis a kölni Deutz gyár főmérnöke volt.

A kapott licencdíjakból, megtakarított pénzéből saját vállalkozásba kezdett: az elzászi (akkor német fennhatóságú) Molsheimben egy volt festőüzemet alakított át és hozzálátott az autóépítéshez. 1910-ben 10, a következő évben 65 kétüléses Bugatti készült, a márka 1,4 literes kocsija 1911-ben elnyerte a Le Mans-i 24 órás versenyen kategóriája nagydíját.

1912-ben a Peugeot gyár megbízásából tervezte a "Bébé-t" kora egyik legsikeresebb kiskocsiját, sőt villamos meghajtású autót is készített, de ennek sorozatgyártására nem gondolt. Az első világháború kényszerszünete után csak 1924-ben jelent meg új típussal, a 35-tel, mely igazi versenyautó volt. Ezzel és utódaival a harmincas évek végéig sikert sikerre halmozott, a híres Le Mans-i viadalról kétszer is elhozták a babérkoszorút versenyzői.

Hogy Bugatti nem csak kiváló és szép sportautókat tudott építeni, arra bizonyság a húszas évek végén készített La Royale, avagy Arany Bugatti. Az aprólékos gonddal készült, finom vonalvezetésű, hat méter hosszú luxuskocsiból mindössze hét készült, az egyiknek nemrég egy árverésen csaknem hárommilliárd forintnak megfelelő összeg volt a kikiáltási ára.

Forrás: [origo]

Egy csodaszép Bugatti La Royale 1931-ből

Bugatti a gazdasági pangás évei alatt motoros vonatokat, hajó- és repülőgép-motorokat gyártott, s maga tervezte és állította elő az autógyártáshoz szükséges szerszámokat, készülékeket is. Élete első nagy csalódása 1936-ban érte, amikor dolgozói sztrájkba léptek. Ezt annyira a lelkére vette, hogy fia javára lemondott a gyár irányításáról, Jean Bugatti azonban nem sokkal később egy új típus országúti tesztelése közben baleset áldozata lett. Ettore Bugatti mintegy 60 önálló típust tervezett, a nevével készült hét és félezer autóra "élethossziglani" garanciát adott. Halála után gyártottak ugyan még új típust, de néhány év múltán bezárták az üzemet.

A márka az 1990-es évek elején "támadt fel" egy olasz üzletember segítségével, de a cég hamarosan tönkrement. Aztán a Volkswagen konszern égisze alatt 2005-ben kihoztak egy új, Veyron nevű típust, amelyre a hagyományokhoz hűen csak az előleg 70 millió forintnak megfelelő összeg. A paraméterekre a gyáralapító is büszke lehetne: ugyanaz a tojásdad alakú hűtőmaszk, mint a legendás elődöknél, 1001 lóerő, 400 kilométer/óra feletti végsebesség - igaz, a kocsi 50 liter alatt nem képes fogyasztani. A tervezők szerint e Bugattinak "egyetlen fizikai ellenfele a gravitáció".



A legújabb Bugatti modell is számos rekordot megdöntött

KAPCSOLÓDÓ CIKK